2018. szeptember 10-11-ig országos értekezletet tartottak egyházmegyéink karitász igazgatói Hajdúszoboszlón a Szent László római katolikus plébániához tartozó zarándokház és kápolna épületében.
A találkozón Mészáros László debrecen-nyíregyházi karitászigazgató, mint házigazda köszöntötte az egybegyűlteket abból az alkalomból is, hogy 25 évvel ezelőtt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításával egyidejűleg jött létre az egyházmegyei karitász.
A tanácskozás megkezdése előtt Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét. A főpásztor homíliájában a béna kezű ember meggyógyításáról szóló (Lk 6,6-11) evangéliumi szakaszra hívta fel a figyelmet, mondván, annak üzenete teljesen érvényes a karitász munkájára, és mindenkire, aki az evangélium szellemében fordul embertársaihoz. Jézus a szükséget szenvedőt, a béna embert a középpontba állította: „Kelj fel, és állj ide a középre!” A karitásznak is az a feladata, hogy a rászorulókat a szeretet középpontjába állítsa. Az evangélium figyelmeztet arra is, hogy a farizeusokhoz hasonlóan vannak, akik téves szándékuk miatt rossz szemmel nézik az emberek, a karitász önkénteseinek jócselekedeteit. Pedig a legfőbb törvény a szeretet törvénye, hangsúlyozta Palánki Ferenc püspök, majd bátorította a jelenlévőkön keresztül a karitász önkénteseit, tegyék mindig, minden körülmények között a jót — akkor is, ha másoknak ez nem tetszik, ha azért elítélik, kinevetik őket —, mert egy kicsi jóval is meg tudják változtatni a világot.
A találkozón részt vett Écsy Gábor, a budapesti Magyar Szentek-templomának plébánosa, a Magyar Katolikus Karitász igazgatója, valamint Zagyva Richárd, az országos szervezet igazgatóhelyettese is. A vezetők kérdésünkre elmondták, a tanácskozáson főként az előttük álló időszak programjainak, feladatainak az átbeszélése történik. Ezen alkalmon javaslatok hangzanak el a Caritas Hungarica-díjak idei várományosainak személyeire, és az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokra is. Szolgálatuk szempontjából kiemelkedő a téli és a karácsonyi időszak, amikor a rászorulók a valódi segítség (élelmiszer, tűzifa) mellett törődést, jelenlétet, odafigyelést is igényelnek. Écsy Gábor atya azt is elmondta, az országban nincs kevésbé, vagy jobban rászoruló terület, mindenhol vannak nehézsorsú emberek. Napjaink legnagyobb problémája a magány, az egyedüllét, amely sokkal nagyobb terhet jelent, mint a napi szükséglet. Így az önkénteseknek óriási szerepük van abban, hogy a környezetükben élő nehézsorsú emberek helyzetére felhívják a figyelmet.
Zagyva Richárd nyolc pontban foglalta össze azon területeket, amelyekre szervezetük önkéntesei különös figyelemmel vannak. Fokozottan gondoskodnak az idős emberekről, fogyatékkal élőkről, segítik a családokat, a menekülteket, támogatják a nemzeti kisebbségben élőket (ide tartoznak a határainkon túli kisebbségben élő magyar közösségek), a katasztrófa sújtotta területeket, a szenvedélybetegeket és a hajléktalanokat.
Az országos igazgatóhelyettes hozzátette, mindezen feladatokat a Magyar Katolikus Karitász országos központja koordinálja. A 16 egyházmegyében 807 karitász csoport mintegy tízezer önkéntessel működik, akik egész évben szolgálnak. Az ő munkájukat egészítik ki az egy-egy segélyprogramhoz kapcsolódó önkéntes fiatalok, egyetemisták.
A találkozó másnapján a résztvevők ismét szentmisén vettek részt, majd délelőtt továbbfolytatódott az érdemi munka.
Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye