Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Július 26-án tartották a Szent Anna tiszteletére szentelt debreceni székesegyházban a Szent Anna napi búcsút. Az idei ünnepség szónoka dr. Holló László, a Kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánhelyettese volt. Külön színfoltja volt a búcsúnak az a kis katolikus közösség, akik 30 fővel Szatmárnémeti térségéből Daróc és szomszéd településeiről érkeztek. A csoport vezetője elmondta, évente több alkalommal kiválasztanak határon innen és túlról egy búcsúját ünneplő templomot és részt vesznek annak ünnepén.

Debrecen egyik legrégebbi (1831) Szalézi Szent Ferenc tiszteletére szentelt, 753 kg-os harangja szólalt meg, és köszöntötte a Szent Anna-székesegyház és más közösségekhez, tarozó híveket a Szent Anna tiszteletére tartott ünnepi szentmisén és búcsún. Az ünnepélyesen bevonuló egyházi méltóságok és asszisztencia elfoglalták helyüket az oltár körül, melyet Carl Rahl Szent Anna festménye ékesít, majd megkezdődött a szentmise.
A prédikáció bevezetőjében Holló László teológus kiemelte: „Szent Anna segítségére van szűkségünk, amikor imádkozunk Önmagunkért, Magyarország és Európa kereszténységéért”, majd idézve Harangozó Teri, magyar énekesnő egyik dalszövegének sorát: „minden ember boldog akar lenni” hozzátette, Isten boldogságra teremtett bennünket, és ezt a boldogságot az életünkben hitből fakadó imádsággal tudjuk ápolni. Ez a mai evangélium örömhíre. Örülhetünk, hogy minden nehézség ellenére, jó korban élünk, mert boldogok lehetünk.

Ezt követően a székely dékánhelyettes a középkor teológusaira utalt, akik az emberiség történetét három fő korszakra osztották. Az első: Ádámtól és Évától- Mózesig tartó bűn korszaka, a második: Mózestől - Jézus Krisztusig, amelynek jellemző jegye a törvény, harmadik korszak pedig Jézus Krisztustól - a világ végéig terjed, ezt a szeretet határozza meg.

Holló László atya ezután részletesebben is beszélt e korszakokról. kiemelte, Ádám, Éva és az utódaik a bűn hatalma alatt éltek. Isten teremthetett volna új embert, de inkább megbocsájtott. „Mózesben” törvényt adott az embereknek, hogy új utakon jussanak vissza Istenhez, és az ember az Isten adta törvényből tudja, hogyan kell az Istent imádnia, és a felebarátait szeretnie. Ám a törvény szerint élni nem elég. Ezért eljött közénk Jézus Krisztus, elhozta nekünk országát, a szeretetet.
A kolozsvári teológus az ünnep szentjére, Szent Annára, Jézus nagyanyjára is ráirányította a figyelmet, akinek szerepe volt a harmadik, tökéletes korszak létrejöttében. Szent Anna, és Szent Joachim, ahogy a Jakab ősevangéliumából tudjuk, gyermektelenek voltak. Imával és böjttel kérték Istent, hogy adjon nekik gyermeket. Sok várakozás után született meg a későbbi boldogságos Szűz Mária. A mi életünkben is vannak nehézségek. A mai ember értékelné az imát, ha teljesülne a kérése. Szent Anna és Szent Joachim is évekig imádkoztak, mire Isten meghallgatta kitartó imájukat. Az imádság Istennel való beszélgetés, állandó kapcsolat, nem fordulhatunk hozzá csupán a kilátástalan helyzetekben. Mint a szülő és gyermek kapcsolatban: ha ritkán beszélgetnek, eltávolodnak egymástól.

Befejező kérésként a dékán helyettes atya kérte a híveket, határozzák el, hogy az elkövetkező időben, minden nap elimádkoznak egy röpimát: „Istenem szeretlek Téged”.
A szentmise végén dr. Krakomperger Zoltán, a székesegyház plébánosa ösztönözte a híveket, nyerjék meg családtagjaikat és a körülöttük élőket: rajongással szeressék Istent, és legyen előttük példa Szent Anna élete.

Geréné Sárga Monika
egyházmegyei média-képzős hallgató