Papszentelés diakónusszentelés lesz Debrecenben
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye védőszentjének, Szent László királynak ünnepét idén június 23-én, szombaton, Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban tartják.
Az ünnepi szentmise 10 órakor kezdődik. Ennek keretében Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szenteli Németh István és Dobai Barna Ottó diakónusokat és diakónussá szenteli Sziklai Dávid akolitust.
Sziklai Dávid akolitus gondolatai
Szentelésemhez közeledve egyre inkább látom magamban, de mások életében is, hogy ha jól akarom megélni a hivatásomat, azt az életállapotot, amire a Jóisten meghívott, és amire igent mondtam, akkor három cölöp megtartó erejére kell támaszkodnom mindhalálig. Az Istennel való személyes kapcsolat, feladataim és szolgálataim önátadó megélése, valamint a mély és személyes kapcsolatok képezik cölöpjeimet.
Istennel mély és személyes kapcsolatban lenni, ez a legfontosabb a hivatásomban. Úgy érzem, hogy ha ez megvan a mindennapjaimban, akkor tudok hiteles kispap, majd pap lenni, akkor tudom jól ellátni feladataimat, akkor jelent örömet számomra a tanulás, akkor élem boldogan az életemet.
Feladataim és szolgálataim önátadó megélése elengedhetetlen a Jó Pásztor követésében. Az utóbbi években a legfőbb feladatom a teológia és filozófiai tárgyak elsajátítása, valamint az, hogy ezeket a gyakorlatba is át tudjam ültetni akár prédikálva egy templomban, vagy bármilyen közösségi szolgálatban, amit rám bíznak.
Nagyon sokat jelent számomra családtagjaimmal, barátaimmal, pap- és kispaptestvéreimmel a kölcsönös szeretet megtapasztalása. Ez a mindennapokban sokszor egy-egy apró tettben, beszélgetésben, segítségnyújtásban nyilvánul meg. Jó, hogy van kivel megosztani örömeimet, nehézségeimet.
Önmagában egyik ember se tudja jól megélni sem szülői, sem papi hivatását – főleg egy egész életen át –, ha nincs egységbe, nincs jóba azzal, aki meghívta, aki létbe hívta. Hivatásunkat fontos, hogy mindig szolgálatkét és ne pusztán munkaként, megélhetési lehetőségkét éljük meg, akár papi, szerzetesi, szülői, pedagógusi, vagy bármilyen más életadó életállapot is legyen. Mint ahogy mások számítanak ránk, fontos, hogy mi is tudjuk számítani másokra, hiszen közösségben könnyebb Krisztust követni, szeretve szolgálni.