Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A 2018-as ökumenikus imahét (január 21-28) anyagát a karibi keresztény testvérek állították össze, amelynek a központi igéje így hangzik: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…”/„Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz/Kiv 15,6).

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területén fekvő Kisvárdán január 22–én, hétfőn, a görög Katolikus templomban kezdődtek el az imaalkalmak, ahol Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök hirdetett igét, az imaórát pedig dr. Papp Tibor görögkatolikus parókus vezette.

Palánki Ferenc megyéspüspök bevezető gondolataiban a Haitiban élő keresztények megtérésére irányította a figyelmet. Mint mondta, megdöbbentő, hogy az első független fekete köztársaság keresztényei, akik évszázadokon keresztül szenvedtek a gyarmatosítóktól, a rabszolgaságuk idején találkoztak az evangéliummal, és éppen a leigázó hatalommal érkező hiteltelen emberektől hallottak először Jézus Krisztusról, mégis elfogadták az igaz szót. Amikor Haiti szabad állam lett, sokat segített azoknak a rabszolgáknak, akik keresték a szabadságot. Mindenki, aki felfogja az Isten szeretetét, az emberi méltóság alapját, az istenképűséget, az elfeledkezik saját magáról és egészen másként fog élni. Isten igéje így hat az emberekre.

„Ma Európában szinte hatástalan az evangélium. Talán túl jól élünk, elterelik a figyelmünket az evilági dolgok, rövid távlatokban gondolkodunk?” — tette fel a kérdést a megyéspüspök, majd az idősebb korosztályra mutatott rá, akik egész életük során rádöbbentek arra, hogy nem érdemes másként élni, csak a szeretet útján, így ők át tudják adni a hitet a fiatalabb generációnak.

Isten igéje átalakítja a társadalmat. A főpásztor Szent Pál Filemonhoz írt levelére utalt, akitől elszökött Onezimusz nevű rabszolgája. Filemon és Onezimusz is Szent Pál által ismerte meg Jézust és mindketten eljutottak a hitre. Szent Pál római rabságából a következő üzenettel küldte vissza a megkeresztelt rabszolgát a gazdájához: „Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet” (Filem 1,12).  Palánki püspök atya hangsúlyozta, Szent Pál nem kezd harcolni a rabszolgaság ellen hanem gyökerében orvosolja az embertelen viszonyokat. Amikor keresztényként testvérként érkezik meg a szökött rabszolga, olyan fogadtatásban van része, ahogyan nekünk kellene egymást köszöntenünk, szeretnünk. Onezimuszt a gazdája Isten szeretetével fogadta. Mert aki fölismeri az örök távlatokat, fölé emelkedik az evilági dolgoknak.  Sokan úgy élik az életüket, hogy előtérbe helyezik önmagukat, pedig egyedül a szeretet tesz igazán boldoggá, amelynek a központja nem én vagyok, hanem Isten.

„A szívem első gondolatában minden reggel fel kellene tennünk a kérdést: Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Erre a válasz nem más, mint: Szeresd Istent egész emberségeddel és felebarátodat, embertársadat pedig, ahogyan saját magadat.” — irányította a figyelmet a megyéspüspök a következő fontos kérdésre, hogy ki az én felebarátom, majd folytatta: „Jézus arra tanít, hogy egy atyának a gyermekeiként mindannyian testvérek vagyunk. Erről szól az irgalmas szamaritánus története (Lk 10,25-37), ahol egy lenézett, ellenségnek tartott ember segít a bajban lévőnek. A püspök atya kiemelte, önvizsgálatot kell tartanunk, hogy észrevesszük-e a rászorulót, a bajba jutottat?  A történet végén Jézus megfordítja a kérdést. Ki volt a bajba jutott felebarátja?  Ki az, aki rászorul az én segítségemre? Ki volt önző a történetben? A pap és a levita csak önmagával foglalkozott, a szamaritánus pedig a bajba jutottal. Magamra vonatkoztatom a kérdést, magam körül forog az életem, vagy elkezdek másokat szolgálni? Jézus krisztus így tehette fel a kérdést: „Atyám, mi lesz velük, ha nem segítek rajtuk, ha nem váltom meg őket, ha nem emelem őket az isteni szeretet erőterébe” — hangsúlyozta a püspök atya.

„Az Isten igéje, kinyilatkoztatott szava hatással kell, hogy legyen az életünkre. Akik ezt befogadják, elkezdik magasztalni az Istent, amely az imahét hét alapgondolata is: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…” A magasztalásban, dicsőítésben megérezzük, hogy itt van a mennyország, mert ahol az Isten dicsősége, ott van a mennyország” — fejezte be igehirdetését Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.  

Kovács Ágnes

Fotó: Kerezsi Béla

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye