Nagy ünnep volt Furtán 2017. október 15-én, vasárnap, hiszen püspököt láthattak vendégül a település római katolikus hívei, amelyre már 11 éve nem volt példa.
Palánki Ferenc megyéspüspök Szent László évében meglátogatja az egyházmegye Szent László titulusú templomait, ahol szentmisét mutat be és találkozik az egyházközség híveivel. Furtára 2017. október 15-én érkezett. A település lakóinak különleges ünnepet jelentett a főpásztor látogatása. Furtai egyházközséget Berettyóújfalu fíliáját vendégszerető emberek lakják, hiszen a hívek valóban ünnepeltek a különleges napon. Nagy vendégséget rendeztek, amelyen az egyházközség hívei is a meghívottak között voltak. Azonban nem elégedtek meg ennyivel, a szentmise után a templomban az óvodások mutatkoztak be, valamint a hagyományőrző csoport citerazenével, hagyományőrző ruhába öltözött énekesek vallási motívumokkal teli népdalokkal emelték a hangulatot. A kék alapon fehér színű szegfűmintás furtai hímzés egyedülálló népi motívum, erre is büszkék a faluban. Rákóczi Jenő jelenlegi plébános sokat tesz ezért az összefogásért, amit a falu lakói nagyra értékelnek, és kezdeményezésére aktívan bekapcsolódnak értékeik megőrzésébe, közösségi munkákba. Ebben az évben alakult meg az 1200 lelkes kicsiny település első karitász csoportja is.
Palánki Ferenc püspök a szentmise homíliája az evangéliumhoz kapcsolódva szintén az ünneplésről szólt: „Az ember ünnepre van teremtve, és benne van a vágy, hogy jól érezze magát, megünnepelje a létezését, szeretné, ha nagy dolgok történnének vele. A bűn következményeként viszont már nem tudunk úgy örülni, ahogyan az Isten akarja, pedig a vágyakozás továbbra is bennünk él. Ezért rászorulunk Isten irgalmára, szeretetére, a megváltás kegyelmére” — kezdte gondolatait a megyéspüspök, amellyel azt hangsúlyozta, hogy az ünneplésünkben, szeretetben vagyunk együtt. Isten szeretetére épül minden ünnep. Ha nincs benne szeretet, akkor csak karikatúrája annak az ünnepnek, amire az ember teremtve lett.
Egyedül Istent imádjuk
A püspök atya három lényeges dolgot emelt ki, amely összefogja az ünnepet. Először azt hangsúlyozta, hogy mivel a létezésünk értelmét Isten adja meg, ezért Neki szolgálunk, egyedül Őt imádjuk. Isten nagy lakomát rendez, de sokan visszautasítják a meghívását. Amikor életünk során meghívnak bennünket, és ezt visszautasítjuk, a meghívó szeretetét utasítjuk vissza. Az Isten meghívását elfogadni az igazán emberhez méltó cselekedet. Nem azért mert önző, hanem mert tudja, hogy csak így lehet részünk a mennyország boldogságában. Ezzel ellentétben a nem hívők Isten pótlékokat keresnek, sok minden mást imádnak. A létezés értelme tehát, hogy bennünket Isten teremtett, meghívott az örömre, a vele való szeretetkapcsolatra, a lakomára. Csak akkor tudjuk egymást is jól szeretni, ha jól szeretjük Istent, ha élő szeretetkapcsolatban vagyunk vele.
Az igazi ünnep lényeges pontja az extázis
A másik lényeges dolgot a helyes ünneplésünkben az extázis jelenti, amely szót a hétköznapi értelemben akkor alkalmazzák, ha valaki egyéb pótlékok használata miatt tudaton kívüli állapotba kerül. A főpásztor hangsúlyozta, az extázis szószerinti értelmezése azt jelenti, hogy az ember kilép önmagából. Itt Jézus Krisztus extázisára gondolunk, aki kiüresítette önmagát, hasonló lett hozzánk, szolgai alakot vett föl, emberré lett, otthagyva az istenségét közösséget vállalt velünk, hogy magához emeljen bennünket. Az igaz ünnep tehát, amikor kilépek az önzésemből és elindulok a másik ember felé, így ünneplem meg a szeretetteljes létezést. Ezt a kiüresedést jelenti az is, amikor észrevesszük a szükséget szenvedő embert, feladjuk a kényelmünket, kilépünk önmagunkból és elindulunk a másik ember szolgálatába, nem azért, mert megérdemli, hanem mert abban is Istent ünnepeljük. Ez is egyfajta extázis.
„A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!" (Mt 22, 8)
„Menjetek hát ki a keresztutakra, hívjátok meg egymást az Isten nagy lakomájára, a nagy örömünnepre, adjátok oda nekik a legdrágább köntöst, a tiszta lélek köntösét, a megszentelő kegyelem állapotát, megmutatva, hogy létezik igazi, tiszta szeretet. Amikor válaszolunk erre a meghívásra akkor létrejön a konszekráció.” — emelte ki az ünnep harmadik lényeges elemét a püspök atya, majd hozzátette, a világ, ahogyan az Isten teremtette, szent volt, de a bűn megszentségtelenítette. Jézus Krisztus azért jött, hogy azt újra felszentelje, arra hívta meg tanítványait, minden embert, hogy a világ megszentelésében legyenek a munkatársai. Ehelyett mit látunk? Az emberek megszentségtelenítik az Istenhez tartozót, a szent dolgokat, gúnyolódnak a templomba járó embereken, és sokszor a megkeresztelt emberek a saját testük templomát is megszentségtelenítik a bűneik által. A konszekráció — amely tehát megjelenik minden szentmisében —, a mi életünkben, a világban is létrejöhet, visszaadva azt az Istennek.
Jézus tehát meghívott bennünket hogy legyen értelme az életünknek az Istennel való szeretetkapcsolatnak, meghívott, hogy válaszolva erre a meghívásra extázisba kerüljünk, vagyis kilépjük önmagunkból és gyakoroljuk a szeretetet, amely által átformáljuk, átalakítjuk, megszenteljük a világot. Ez az ünnep lényege. Akkor éljük igazán az emberi életünket, ha ezáltal a hétköznapokat is ünneppé tudjuk változtatni” — fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.
Furta Berettyóújfalutól 15 km-re D-Ny-ra - a Sárrét határában - fekvő település, amelynek lakossága megközelítőleg 1200 fő. A település római katolikus templomát és a plébániát Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok építtették, 1782 és 1786 között. Az elkészült templomot Szent László király tiszteletére szentelték fel, 1791-ben.
A templom, kora építészetének egyik remeke. Egyhajós, nyugati főhomlokzati középtornyos. Gazdagon tagolt provinciális barokk stílusban épült, de kialakításában és formaképzésében, copf stíluselemeket is tartalmaz. Formájában eltér az általánosan használatos vidéki templomoktól. A sík mennyezettel készült templomhajóhoz dúsan tagozott íves falkiképzéssel csatlakozik a jellegzetes barokk hagymasisakkal fedett toronytest, amelynek magassága a kereszt aljáig 33,1 méter. A félkör lezárású szentélyrész, visszaugró alaprajzzal készült, két oldalon toldalékszerűen csatlakozó alacsonyabb sekrestyével. Főbejáratát a hajó elé állított torony alsó részében helyezték el, így ezt az oldalt, mint főhomlokzatot, hangsúlyosan alakították ki. Külső hossza 35,4 méter, szélessége 13 méter, mely két oldalon a szentélyhez illeszkedő sekrestyével és hittanteremmel 17,50 méterre szélesedik. A 18. század végén készült barokk stílusú márvány főoltár mellett, a Szentsír mellékoltár klasszicista stílusban a 19. század első felében épült. Az orgonát Kiszel István debreceni mester készítette 1877-ben.
Kovács Ágnes
Sajtóiroda — Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye