Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutat be 2017. március 1-én, hamvazószerdán este 6 órakor a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

Ez a nap a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Nagyböjti készület

Az idei nagyböjtben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye plébániáin is lelkigyakorlatot tartanak a hívek számára, hogy lelkileg felkészüljenek a húsvéti ünnepekre.           

A készülethez hozzátartozik a böjti fegyelem, amely a mértékletesség erényének cselekedete, célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése. A böjt minden vallás törvényei között szerepel.

A böjt és hústól való megtartóztatás gyakorlatával — a katolikus vallásban a nagyböjtre vonatkozóan — Hamvazószerdán és Nagypénteken találkozunk. E napokon a betöltött 18 éves kortól a megkezdett 60 éves korig naponta csak háromszor szabad étkezni, és egyszer szabad jóllakni, húseledelt pedig a betöltött 14 éves kortól nem szabad enni.

Kötelező hústól való megtartóztatás van nagyböjt péntekjein is a betöltött 14 éves kortól.

Az év többi péntekje egyszerű bűnbánati nap, amikor elsősorban hústól való megtartóztatással vagy helyette több imádsággal, önmegtagadással, és egyéb jócselekedetekkel tehetünk eleget a bűnbánati fegyelem előírásának.

Sajtóiroda, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye