Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Dr. Békési Sándor címzetes apát, címzetes főesperes, nyugalmazott plébános, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papságának nestora (legidősebb tagja) volt. Hosszú papi évei alatt minden szolgálati helyén megbecsülést szerzett. 2017. február 25-én életének 96., áldozópapságának 73. évében szentségekkel megerősítve hazatért Urához és Istenéhez a Fejér Megyei Szent György Oktató Kórházban.

Békési Sándor 1921-ben Nagykállóban iparos családban született. A mindennapi ministrálás élménye, az imádságos, vallásos öt gyermekes családi élet már hétéves korára kimondatta vele a papi hivatás iránti vágyat.  Nagykállói tanulmányai után az egri ciszterci gimnáziumban tanult 1936-40-ig.

„Áldom az Istent, hogy megismerhettem őket, mert amikor ‘36-ban édesapám meghalt, a tanárok szinte gondomat viselték.  5-en voltunk testvérek.”

1940-ben leérettségizett, és Budapesten végezte el teológiai tanulmányait. „1946-ig voltam Pesten, ott ért a háború is, a szemináriumban tanuló 70-80 papnövendéknek az óvóhelyen tartották az előadásokat.”

1944-ben az orosz hadsereg közeledése miatt december 24-én pappá szentelték Budapesten. Először Kisvárdára került hitoktatónak, majd ’48-ban Miskolcra. 

„1948 a fordulat éve volt, az idős emberek ezt jól tudják. Akkor még hatezer katolikus papja volt az országnak most csak kettőezer. A tizenegyezer szerzetesi hivatásból ezer-ezerötszáz maradt. Államosították az iskolákat, feloszlatták a szerzetesrendeket. Miskolcon az egyik hittanórán tett ártatlan kijelentésemért demokrácia- és államellenességgel vádoltak, és elhelyeztek közel húsz évre egy távol eső helyre, Kékcsére. Akartam hinni azt, hogy „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa” (Mt 5,10). Soha nem zúgolódtam. A püspök úrnak engedelmességet ígértem; ott volt jó, ahová küldött. Következő állomásom Kállósemjén volt, és végül Ajakra kerültem. Ajakon 28 évet töltöttem. Innen Győrbe, majd a nyugdíjas éveimben Budapestre mentem, ahol aktív lelkipásztori szolgálatot végzek.”

20 kg prédikáció

Békési Sándor atya legfontosabb feladatának tartotta a prédikálást, a hitoktatást és a hívekkel való személyes kapcsolatot.

„1971-ben, amikor Ajakra kerültem, abban a papszegény világban az egyházközség az elsők között állt. A 2500 lelkes katolikus közösség 60 év alatt 13 papot adott. A papnak fel kell tennie a kérdést: Hiteles pap-e? Meg van-e elégedve vele Jézus, a főpásztor? Legfőbb kötelességem mindig a prédikálás volt. Prédikációim  súlya 20 kg.  Soha nem álltam ki a hívek elé felkészületlenül. A második legfontosabb feladatomnak a hitoktatást tartottam. Legalább 100 prédikációt intéztem a hívekhez arról, hogy miért fontos a hitoktatás, és rendszeresen beszámoltam, hogy milyen munka folyik ott.  A papnak ennél fontosabb munkája nincsen.”

Jobban ismerte a híveit, mint ők egymást. Házszenteléskor december végétől február első hetéig minden házba bement, és elbeszélgetett az emberekkel. A szobája falára ki volt függesztve, ki melyik utcában lakik, és kik járnak a templomba.

Az Isten a tenyerén hordott engem, mert sok mindentől megmentett. 1939-ben az orvosom azt mondta, annyira gyenge a szívem, hogy nem javasolja a papi hivatást.  De én pap akartam lenni, és lám, a vasmisémet végzem. Optimista vagyok? Igen! Rövid távú? Nem, hosszú távú. A pokol kapui nem vesznek erőt az egyházon! Én veletek vagyok mindennap a világ végezetéig.  Tessék ezt elhinni! Sok mindent kibírt már a magyar nép, a jó Isten továbbra is velünk lesz.” (Elhangzott: Ajakon, 2009. szeptember 20-án, szolgálatának 65 évéért mondott hálaadó szentmiséjén.)

Temetése március 18-án, szombaton lesz Budapesten a Szent Vince templomban (IX. kerület Haller utca Mester utca kereszteződése; GPS: 47.475693 N, 19.078348 E). 11:00-kor mutatjuk be érte az engesztelő szentmisét, majd hamvait a templom urnatemetőjében helyezzük örök nyugalomra a feltámadás hitében. Nyugodjon békében!

Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye