Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Geszteréden került elő 1927. május 4-én a Kárpát-medence máig legrangosabb honfoglalás kori leletegyüttese, melynek legszebb darabja egy aranyszerelékes szablya. A lelet ezen kiválóságát és rendkívüliségét kívánja ismerté tenni a tavaly megalakult Geszterédi Aranyszablya Társaság Alapítvány a munkájával és hagyományaival, amelynek első nagyobb rendezvénye volt 2016. május 28-án a geszterédi a Községi Parkban rendezett Aranyszablya Fesztivál.

 A fesztivál megnyitóján Palánki Ferenc debreceni-nyíregyházi püspök is részt vett. A főpásztor köszöntő gondolataiban elmondta, a falu múltjához hozzátartozik, hogy a honfoglalás idején voltak, akik életüket adták ezért a földért, amelyet a mai kor embere kincsként őriz. Keresztény éltünk is ilyen, ha másokért áldozatot hozunk, odaadjuk az életünket, akkor abból élet fakad, még akkor is, ha közben ezer év telik el.  Jézus beszél az evangéliumban a földbe rejtett kincsről: „Hasonló a mennyek országa a szántóföldbe rejtett kincshez. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet” (Mt 13, 44). A geszterédi lelet felbecsülhetetlen érték, de az igazi érték az, hogy ennek ürügyén a falu közössége összejön, és együtt ünnepel, mert „Boldog az a nép, amely tud ünnepelni” ( Zsolt 89,16) — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” (Morus Szent Tamás) — Rácz János, a rendezvény mottójaként jelölte meg a XVI. századi hithű katolikus gondolatát. Az Aranyszablya Társaság elnöke a fesztiválmegnyitó beszédében kifejtette, manapság egyre fontosabbak lesznek a közösséget összekötő, formáló programok, összejövetelek. A falu örökségül kapta a honfoglalás kori leleteket, amelynek üzenete az értékeink megvédése, az ebben való kitartó munka, amit egykor a szablya birtokosa is tett. A szülőfalunk, a közösség értékeit nekünk is védenünk kell, amelyhez összefogás szükséges. Rácz János végül megköszönte a fesztivál támogatóinak nagylelkű adományát.

Szabó József polgármester a megnyitón abbéli örömét fejezte ki, hogy nemcsak a település lakói, hanem az onnan elszármazottak is hazatértek, hogy együtt ünnepeljenek. Kifejtette, a jövőnket a legfiatalabb korosztályra kell építeni, az idősekre pedig vigyáznunk kell, hiszen ahogyan a mondás is tartja „akinek nincs múltja annak jövője sem lesz”.    

A geszterédiek előtt a páratlan értékű honfoglalás kori lelet a feltárása óta ismert. A polgármester egyben kiemelte Varga Gyula tanár munkáját, akinek köszönhetően az elmúlt évtizedekben egyre mélyebben bekerült a köztudatba az aranyszablya lelet, mígnem 2015-ben ennek népszerűsítésére megalakult az Aranyszablya Társaság.

  A gazdag, színes, sokrétű programmal teli fesztivált a település közösségei, a legfiatalabbaktól kezdve a nyugdíjas korosztályig, a szomszédos falvak közösségei kulturális programjaikkal is gazdagították. Megrendezték az I. Aranyszablya Futóverseny 1927- és 5000 méteres távon, ezenkívül az egész napos rendezvényen többek között irodalmi-, rajz és építészhallgatói tervpályázat eredményhirdetése, Komiszár János festőművész kiállításának-,  Piroska János honfoglalás kori kiállításának megnyitója, néptánccsoportok, hagyományőrző csoportok, énekes előadások, Vikidál Gyula koncert volt, majd Fesztiválzáró Jótékonysági Bál zárta a napot.

Moderátor Balogh Gábor színész, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a komáromi Magyar Lovas színház tagja volt.

1927. május 4-én a disznókat őrző Balázs János bojtár gyerek bukkant rá arra a sírra, amelybe egy férfit fegyverével együtt temettek el a községtől északra a Nyíri-tag nevű uradalmi majorság közelében. Ebből a sírból került elő a nemzet számára is fontos világhírű fegyver, amely a régészek szerint Árpád vezér valamelyik fia viselhette. A geszterédi Goldstein Lászlónak, a bírtok akkori bérlőjének köszönhetően összegyűjtötték a sír körüli leleteket, amelyeket a nyíregyházi múzeum helyeztek el. A Geszterédi Aranyszablya néven ismertté vált honfoglalás kori lelet a legnagyobb és a legkiválóbb lelet az országban. A szablya arany veretei alapján egyedül a bécsi Schatzkammerben őrzött úgynevezett „Nagy Károly karddal” (bécsi szablya) vethető össze, amely nem sírleletből származik. 

Kovács Ágnes