Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A csíksomlyói búcsút idén újra a nyeregben tartják, ahogyan az már az erdélyi sajtóban is olvasható volt. A ferences rend által a közösségi médiafelületükön megjelentett rövidhírben ehhez hozzáteszik: visszatér, de az aktuális járványügyi szabályok figyelembe vételével.

A csíksomlyói ferences rendház, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Hargita Megye Tanácsa tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a május 22-i csíksomlyói pünkösdi búcsú szervezésével kapcsolatos tudnivalókat várhatóan május 10-én, a szervezőkkel és a hatóságokkal közösen meghozott döntést követően közlik. Megerősítik, hogy a búcsú visszatér a somlyói nyeregbe, de sajnos még idén sem a korábbi években megszokott módon, hanem az aktuális járványügyi szabályozások figyelembe vételével. „Bízunk minden részt venni szándékozó ember felelősségtudatában! Addig is mindannyiunk biztonsága érdekében arra kérünk mindenkit, hogy éljen a védőoltások beadatásának lehetőségével! Vigyázzunk egymásra!” – írják a ferencesek a közösségi médiafelületükön megjelent rövid tájékoztatásban.

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Ferenc pápa Atyai szívvel kezdetű apostoli levelében meghirdette a Szent József-évet, a 2020. december 8-tól 2021. december 8-ig terjedő időszakban. Ebbe kapcsolódik be a Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség azzal, hogy az elkövetkezendő időszakban fókuszba helyezi a férfiak – különösképpen férjek és családapák – szerepét, amelyek példaként szolgálhatnak az ifjúság előtt. 

A Lelkészség kiemelt célja, hogy kísérje a fiatalokat a felelős felnőtté válás útján, ezért elhatároztuk, hogy 2021-ben 21 férjet vagy családapát kérdezünk meg arról, hogy a mindennapokban, hogyan segíti a családját a hitbeli növekedés útján. Szeretnénk olyan példákat közzétenni, amelyek által bátorítjuk embertársainkat a krisztusi út megélésére a családi hétköznapokban. Célunk, hogy ne csak elgondolásokat közöljünk, hanem konkrét tettekre, jó gyakorlatokra, a szeretet tevékeny oldalára világítsunk rá.

A Szentatya Atyai szívvel kezdetű levelében, a Szentatya több lényeges pontra hívja fel a figyelmet Mária jegyese, Jézus nevelőapja személyével kapcsolatban. Rámutat a köz emberének jelentőségére, mindazoknak a szerepére, akik a hétköznapokban, távol a rivaldafénytől, türelemmel hintik maguk körül a reményt és a felelős magatartást. Kihangsúlyozza, hogy Szent József úgy fejezte ki konkrétan apai szerepét, hogy háttérbe állította magát, és szeretettel a Megváltó szolgálatának szentelte életét. Észrevétlen maradt a maga hétköznapi diszkrét, rejtett jelenlétében, mégis az ő főszereplése példa nélkül való az üdvösségtörténetben.

Mária jegyese bizakodott az Úrban, elfogadta élete történéseit anélkül, hogy megértette volna azokat, bátran és erősen vállalt főszerepet, a Szentlélek erejéből fakadóan. Rajta keresztül üzen nekünk Isten: Ne féljetek! – mert a hit értelmet ad minden boldog vagy szomorú eseménynek. Szent József ezzel mutatja meg számunkra, hogy milyen a kreatív bátorság, amely a gondokat lehetőségként képes szemlélni, és bízik a gondviselésben, miközben szembenéz családja konkrét problémáival. Az ács József azt is megtanítja nekünk, hogy a fáradozással megszerzett napi betevő kenyérnek értéke, méltósága és öröme van. Arra hív meg bennünket, hogy újra és újra felfedezzük a munka értékét, jelentőségét és szükségességét, hiszen így tudunk tevékeny részt vállalni az üdvösségben, önmagunk, családunk és társadalmunk javára.

Szent József ezen mozzanatok által jelképévé vált a gyengédségnek, elfogadásnak, támogatásnak és megbocsátásnak, a fáradságos munka értékének, valamint a nők iránti szeretet- és tiszteletteljes bánásmódnak. Az ő példájában elmélyülve, hamarosan olyan tanúságtételeket mutatunk be, amelyek – bízunk benne -, értékes mozzanatokkal gazdagítják majd az olvasók életét. Kövessétek  a honlapunkat, illetve a lelkészség Facebook oldalát!

Szilágyi Eszter

Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szent József-évében szeretettel gondolunk mindazokra, akik bátran igent mertek mondani az élet befogadására.

Ferenc pápa Szűz Mária, a tisztaságos József jegyese Szeplőtelen Fogantatásának ünnepétől, egészen 2021. december 8-ig tartó Szent József-évet hirdetett meg, hogy Szent József példájára képesek legyünk napról-napra a hitéletünket megerősíteni Isten akaratának teljesítésében. Ehhez kapcsolódva az egyeki Szent József Plébánia képviselőtestülete a családok megerősítése céljából – felhívva a figyelmet a családok legnagyobb kincsére, a gyermekre – április 2-án, Szent József, a munkás emléknapján, az egyházközség búcsúi ünnepén, fát ültetett az előző évben megkeresztelt gyermekek tiszteletére hagyományteremtő céllal.

A 19 gyermek közös fáját az egyeki Karitász-ház udvarán ültettük el, amelynek tövét apró fehér kövekre írt, a kereszteléskor kapott nevek díszítik. A fán elhelyezett emléktábla felhívja hívők és nem hívők figyelmét egyaránt arra, hogy az élet Isten ajándéka, amelyet óvni és gondozni kell. A különleges faültetésre meghívtuk az ünnepelt családokat is.

Mint ahogyan a fa erőben és szépségben egyaránt növekszik Isten szabad ege alatt, úgy növekedjenek ezek a gyermekek erősségben, korban, bölcsességben, kedvességben és szeretetben családjuk és az Egyház szeretetével körülvéve.

Közösségünk a délután folyamán kerékpáros túrán vett részt, Egyek-Félhalomra látogattunk el. Itt megismerkedtünk az 1879-ben állított útmenti kereszt történetével, közösen elimádkoztuk a lorettói litániát, majd közös szeretetvendégséggel tettük családiasabbá együttlétünket.

Aranyné Szalai Tünde

Fotó: PlebaniaTeam

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2021. szeptember 5-12. között tartják Budapesten, a mindenkori kormányzati rendelkezésekhez igazodva, bízva abban, hogy teljes mértékben személyes jelenléttel kerülhet lebonyolításra. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya – a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Körlevelei 2021/5. számában – kiemelten ajánlja az alábbi eseményeken való részvételt:

Bátorítjuk az elsőáldozók jelentkezését a nyitó szentmisére, melynek korábbi helyszíne a Hősök terére módosult. A jelentkezés határideje 2021. május 31. Az elsőáldozók névsorát plébániánként kérjük leadni a következő e-mail címre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. A szükséges adatok: gyermek neve, illetve születési ideje.

Szeretettel ajánljuk a középiskolák, ifjúsági csoportok figyelmébe a Forráspont eseményt: szeptember 10., péntek. Bátorítjuk a hitoktatókat, ifjúsági csoportok vezetőit, hogy gyűjtsék össze az érdeklődő, 15-30 év közötti fiatalokat.

Szeretettel ajánljuk a ministránsok – főként 14 év felettiek – számára a szeptember 11-ei szentmisén, valamint körmeneten való részvételt, amelyen való szolgálat a ministránsok regisztrációját igényli. Kérjük a plébánosokat, hogy ez ügyben vegyék fel a kapcsolatot a ministráns referenssel.

Szeretettel ajánljuk plébániai csoportok számára a szeptember 11-ei családi napot, a délutáni szentmisét, esti körmenetet, valamint a szeptember 12-ei záró szentmisét, amelyen a Szentatya is részt vesz.

A Kongresszussal kapcsolatos, folyamatosan frissülő információk, regisztrációs felületek elérhetőek az https://www.iec2020.hu/hu internetes felületen.

Amennyiben bármilyen kérdésük van, örömmel áll rendelkezésünkre egyházmegyénk munkatársa: Szilágyi Eszter, +36 30 998 1425, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Fotó: https://www.iec2020.hu/hu/program

Öröm-hír Sajtóiroda/ Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Májusban, a Szűzanya hónapjában Máriát köszöntjük, közbenjárását, az ő anyai oltalmát kérjük életünkre, családjainkra. Az otthonainkban is felellhető Máriát ábrázoló kép, vagy szobor előtti fohászok meghittebb, személyesebb hangvételűek. Számtalan Mária-ábrázolással találkozunk keresztény kultúránkban, de talán az üvegharangos Mária kevésbé ismert forma.

Az alábbiakban az újfehértói születésű Buczkó József etnográfus, muzeológusnak az Üvegharangos Máriához kapcsolódó írását tesszük közzé.

Ezt a Móricz Páltól (1870-1936) kölcsönvett címet adtam mostani írásomnak, amely egyben tisztelgés is a 15i éve született „hajdúíró” előtt. A fenti címmel 1926-ban született gyönyörűséges novelláját jó negyven éve olvastam először, és többször is azóta. Legutóbb néhány hete, amikor őt hívtam segítségül egy szakmai rejtély megfejtéséhez. Móricz Pál eme írásának ugyanis egy üvegharang alatt álló Szűz Mária, a magyarok Égi Édesanyja a főszereplője.

Az író gyermekkori emlékeit eleveníti fel, amikor az 1870-es évek második felében szüleivel Hajdúdorogra, a Kozák családhoz látogatnak. „A kocsisok fején a darutollas kalap mintha csak szeggel lenne odaszegezve a nánási hajdúlegények fejéhez, - írja mindjárt az első lapon, majd így folytatja: Mégis a száz aranyképes dorogi templomot elérve, nehéz kalapjukat a kálvinista hajdúk is megbillentették.”

Kozákék kúriájának hűs szobájában aztán ismét elé tárult a csoda. „Egy rézzel pántolt, rézfülű kihúzós komót tetején keresztes szent könyvek mellett, üvegharang alatt Szűz Mária is ott álmodozott. Ölelő karján picinyke, édes Jézuskáját szorongatta. Az arany, a kék, a fehér, a piros színek élénken dúslakodtak, ragyogtak a viaszszobrocskáról…

Én, a kerekfejű kis kálvinista mindig vágytam elnyerni az üvegharanggal Szűz Máriát és a karon ülő picinyke kis Jézust.

„Adjátok hát oda neki, a szentemnek – mondotta a jóságos Kozák néni, és megajándékozta vele. Pedig nagyon régi, lehetett ez a szobrocska, talán még Kijevből hozhatták az ősök, vagy valamelyik pócsi búcsú alkalmával vásárolták az öreg szülők.

A gyermek a szívéhez szorított „drága zsákmánnyal” indult hazafelé. Ám a hintó elé fogott lovak megbokrosodtak és elragadták a kocsit. Utasai az árokpartra zuhantak, de senkinek nem esett baja. Még a kis Palikának sem, karjai között az üvegharangos Máriával.

„Pillanatig a nánási, dorogi hajdúk is meghajtották konok fejüket a fájdalmas Szűz Anyának dobogó szívecskémhez szorított üvegharangja előtt. Csoda-anyánk szent lábacskáinál még a kis testemtől összetört verbénavirágok is hódolólag kezdték emelgetni fejöket… Az iszonyú esés közben, feltartott kezemben épen, sértetlenül maradt az üvegharang alatt az aranykoronás Szűz Mária piciny Jézuskájával és csodálatosképpen nekem sem történt komolyabb bajom.” – emlékezik az íróvá lett Móricz Pál.

Az esetet látva, a település kanonok plébánosa, Fehér Emánuel atya ekként formálta a szót: „Mária ölébe esett ez a gyermek!” Vagyis csoda történt.

Az Égi Édesanya óvó ölelése végig kísérte a kálvinista Móricz Pált egész életén át, aki reánk és nemzetünk fölé is kitárja karjait. És mindig segítségünkre siet, ha arra szükségünk van. Amint velem is oly sokszor megtörtént már. Legutóbb néhány hete, amikor zempléni néprajzi kutatásaim során az idősebbek emlékezete elém varázsolta azt a Szűzanyát, aki egykoron a régi hutai házak komódján „álmodozott”, egy üvegbúra alatt. Egyik hazafelé vezető utam során világosodott meg előttem, hogy ez az üvegbúra nem lehet más, mint a Móricz Pál által elmesélt üvegharang, hiszen ennek formája a templomi harangokra, illetve a kolompra, a kolompharangra emlékezette őt. (Népnyelvünkben ugyanis a kolomp is harang, különösen az öblösebbek.)

Hazaérve mohón lapoztam fel a novellát s abban ott fénylett előttem a régi hutaiak Máriát védő üvegburája is. Ekkor értettem meg, mit is jelent Szűz Mária üvegharangja.

Tanulni nem csupán könyvekből, hanem az égbe költözöttektől is lehet. Móricz Pál közbenjárásával velem is ez történt. Köszönöm neki.

Buczkó József          

***

Buczkó József (Újfehértó) etnográfus, muzeológus, földrajz-rajz szakos tanár, a hajdúnánási Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény volt igazgatója, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésnek és Hajdúnánás képviselő-testületének tagja, a Hajdúnánási Római Katolikus Egyházközség világi elnöke.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

hazánk sok templomában a szép népének a Loretói litánia elimádkozása után. Égi édesanyánkat köszöntjük májusban.

Egyházunk a Szűzanyának, Isten legszebb teremtményének ajánlja májust, a virágba borulás hónapját. Az Énekek éneke vőlegényének köszöntése méltó alapja tiszteletünknek: „Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! A föld színén immár virágok nyílnak” (vö. Én 2,10–12).

Először X. Alfonz, Castiglia királya kapcsolta össze májust a Szűz Mária személyével a 13. században – ilyenkor megkoronázta a Szűzanya képét, szobrát, és énekekkel magasztalta Máriát. Ez a májushoz kapcsolódó tisztelet kibontakozott szerte Európában; számos kiadvány jelent meg, és a pápák is jóváhagyták tanításaikkal, körleveleikkel. Egyre inkább elterjedt és általánossá vált, hogy a hívek litánia imádkozására gyűltek össze esténként.

A Loretói litánia a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. A Párizsban fönnmaradt, 1200 körüli rímes litániára vezethető vissza, mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza hatására készült. Mai formája a 16. századból származik: a fennmaradt adatok szerint nyilvánosan imádkozták Loretóban, a bazilikában lévő Szent Házban szombat esténként. Nyomtatásban 1558-ban jelent meg Németországban, valószínűleg Kaníziusz Szent Péter kiadásában, aki Loretóban járva hallotta az imádságot. VIII. Orbán pápa a 17. század végén egyetemes használatra rendelte el a loretói litániát, a különböző helyi Mária-litániák helyett. XIII. Leó pápa ezt 1886-ban megerősítette.

A Loretói litánia alapformája: 48 (12x4) invokáció, a Szűzanya 48 megszólítása. Ebből 13 Isten szűz anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 a királynőt kéri: „Könyörögj érettünk!”.

Mivel e litánia az Egyházban eleven valóság, újabb és újabb invokációi születnek – a II. vatikáni zsinat után például: „Egyházunk Anyja, könyörögj érettünk!” Ide kapcsolódik a Ferenc pápa által elrendelt ünnep, melyet pünkösdhétfőn ülünk meg: Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja.

Az egyes invokációkról részletesebben a Magyar katolikus lexikon megfelelő címszavainál olvashatunk.

A Loretói litánia magyar énekelt változatában (Éneklő Egyház 693–694., Hozsanna 199–200.) négy invokáció után ismétlődik a „Könyörögj érettünk!” kérés.

Hazánkban május minden estéjén imádkozzák a legtöbb templomban e litániát, melyhez egyházmegyei és helyi szokások szerint különböző Mária-imádságok kapcsolódnak.

Könyörögjünk! Istenünk, te egyszülött Fiadnak, Urunk, Jézus Krisztusnak feltámadásával megörvendeztetted a világot. Add, kérünk, hogy az ő Anyjának közbenjárására eljussunk az örök élet örömébe. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

***

Május a latin Maia szóból ered. Neve a Caesar előtti naptár óta változatlan, a növényi vegetáció kibontakozására utal: Maja (Fauna) a latinok számára a természet tavaszi újjászületését személyesítette meg. A katolikus Egyház számára május a Szűzanya hónapja, ő minden megújulás és szépség forrása, az igazi Fauna. E hónap vasárnapjai Mária-ünnepek voltak (Máriapócson ma is búcsúnapok). Az első májusi vasárnap Mária, a Jó Pásztor Anyjának ünnepe volt a II. Vatikáni Zsinatig (1969); az egyházi ünnepek szekularizálásának folyamatában 1923-ban lett anyák napja. A májusi litánia a hónap egy-egy napját ajánlja Mária oltalmába.

Népi ünnepeinek összefoglaló neve: majális. A néphagyományban a május a szerelem, a házasságkötések, lakodalmak kedves ideje; különösen szerencsésnek tartott a májusi menyegző s a májusban született gyermek.

Forrás:

Magyar Kurír
Magyar Katolikus Lexikon

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A világ Mária-kegyhelyei május minden napján az ősegyház mintájára együtt emelik fel könyörgő szavukat Istenhez, Szűz Mária közbenjárását kérve, hogy megszűnjön a világjárvány s újrainduljon a társadalmi és a gazdasági élet. Az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa ismertette a Ferenc pápa által meghirdetett imamaraton célkitűzéseit és kiemelt helyszíneit.

Az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának közleménye szerint a Szentatya kifejezett óhaja volt, hogy május hónapot egy „imádságmaratonnak” szenteljük, hogy a világjárvány megszűnéséért fohászkodjunk, mely immár több mint egy éve sújtja a világot, és hogy a világ élete – társadalmi és gazdasági téren egyaránt – újraindulhasson.

Ebbe az imakezdeményezésbe akarja belevonni a világ Mária-kegyhelyeit Ferenc pápa, hogy az egész Egyház javára végzett imádság eszközévé váljanak, miként azt az apostoli Egyház egykori példája sugallja: „Az egész egyház állandóan imádkozott az Istenhez” (ApCsel 15,2).

A Szentatya az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát bízta meg az esemény szervezesével. A meghívást kiterjesztették a világ összes Mária-kegyhelyére oly módon, hogy minden kegyhely a saját területén szolgálja a kezdeményezést: hívják közös imádságra a körzetükben szolgáló papokat, a családokat, a híveket. A rózsafüzér imádsággal május minden napjára konkrét imaszándékokat fogalmaznak meg, és a világjárvány sújtotta emberiség egy-egy csoportjáért – többek között azokért, akik nem tudtak búcsút venni elhunytjaiktól; a szegényekért, a hajléktalanokért, az anyagi gondokkal küzdőkért, a pandémia áldozataiért – ajánlják fel imádságukat.

A Mária-kegyhelyek világszerte arra kapnak meghívást, hogy a maguk saját módján és nyelvén kapcsolódjanak be az imádságba. Közös szándékként imádkozzanak a közösségi élet, a munka, a kultúra, a sporttevékenység újraindulásáért, melyeket a járvány már hosszú ideje felfüggesztett. A hívást követve együtt, állandó imádságot biztosítanak a világ összes térségében – az egész Egyház e szüntelen imádsága az Atyaisten felé, a Szűzanya közbenjárása által.

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük. Tormássiné Kapitány Ágotha a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola intézményének vezetője ötgyermekes édesanyaként fogalmazza meg gondolatait ezen a szép ünnepen.

„Istenem, köszönöm az Édesanyámat!”

Azon szerencsések közé tartozom, aki leánynak született és leányként is neveltek szülei. Bár a hajam fiúsan rövid volt, s három fiútestvéremet kenterbe vágva másztam fára, kerítésre, mégis a leggyakrabban megtalált játékszereim a babáim voltak. Hiszek a veleszületett ösztönökben, hiszen gyermekkoromban leképeztem játékaimban az anyai gondoskodást, törődést, szeretetet. Visszaemlékezve gyermekkoromra, fiatal lánykoromra, mindig az anyaságra készültem. Gimis voltam, amikor a debreceni Szent Anna-templomban leendő férjemért, gyermekeimért imádkoztam egy hétköznapi reggeli misén…

Életem legcsodálatosabb, szavakban alig kifejezhető pillanata első gyermekem születése volt. A következő négy gyermekem is hatalmas ajándék volt az Úristentől, egészségesek, számomra tökéletesek, anyaságom kitejesedését jelentették. De az első gyermek születésével indultam el az anyává válás útján. Anyának lenni, a mindent jelenti: a sok mosolyt, ölelést, az állandó aggódást, a betegágy mellett guggolást, az „anya bocsánat” és az „anya szeretlek” cetliket az ágyamon, együtt örülni a sikereknek, s együtt sírni a csalódások során.

Az anyaság egy folyamatos készenlét, az anya, aki mindig figyel, és akkor és ott van jelen, amikor szükség van rá. Az anyává válás egy folyamatos önnevelés: meg kell tanulni, hogy mikor kell elengednem, hogy megtarthassam a gyerekemet; hogy a gyermek nem presztízskérdés, hanem elfogadom és segítem a vele született adottságokkal, képességekkel.

„Az anyaság valóban semmihez sem hasonlítható öröm, amely az édesanya egész lényét mélyen felforgatja – írja az Orléans-i egyházmegye Anyák napjának megünneplésére készülő, Az anyaság kegyelme című cikke. – A fogantatással kezdődő kapcsolat anya és gyermeke között egész életük során tovább fejlődik. Az édesanyák szeretete egészen kivételes és megingathatatlan. Összetevői között ott van a meghallgatás, a jelenlét, a gyengédség, a figyelem, a megértés, az érzelmi biztonság… A legtöbbet, legjobbat adják önmagukból, hogy gyermekük kellő önbizalommal haladjon saját fejlődése útján. Ennek a szeretetnek azt is tudnia kell, mikor kell átalakulnia és teret engednie a gyermeknek, hogy az saját maga lehessen, még akkor is, ha nem éppen olyan, mint amilyennek az anya megálmodta őt.” – nekünk anyáknak ez a hitvallásunk.

Anyák napján, amikor gyermekeim köszöntenek ölelő karjaikkal, én hálatelt szívvel mondok imát: Istenem, köszönöm a Gyermekeimet!

Tormássiné Kapitány Ágotha

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Dsida Jenő: Óda az édesanyámhoz

„Dicsértessél ma Te is itt a földön”,

mert esküszöm, hogy nagyon nagy a Lelked

s a földi szívek földig borulását

Te mindenkinél inkább megérdemled.

Nézem, látom a telt zsákú sok évet

és érzem: nekem már semmit se hagy,

de büszke leszek mind éltemig arra,

hogy Te vagy nekem az, aki Te vagy.

Te vagy az, aki mindenkinek ad,

a szenvedőknek virrasztást, vizet,

Te vagy, akinek mindenki adósa,

s akinek jóval senki sem fizet.

... Hadd legyek hát én az igazi zengő,

kis régi gyermek rombadőlt tanyán

és harsogjam el hozsannás hitemmel

Dicsértessél, dicsértessél, Anyám!

Nem véletlen az anyák napjának és Mária hónapjának összekapcsolása: mindenki számára példakép lehet a Szűzanya, anyaságának alázata, amely már abban is kifejezést nyert, hogy igent mondott Jézusra. Ahogyan ránk is igent mondott egyszer, amikor Szent István király a halála előtt rábízta Magyarországot, mert tudta, az ő anyai kezébe és türelmébe kell helyeznie az országot, amely éppen akkoriban vált kereszténnyé. Ki más gondoskodásának, közbenjárásának, imáinak köszönhetnénk a sok magyar szentet?

Anyaszentegyháznak hívjuk Egyházunkat. Ez a megnevezés magában foglalja azt is, hogy miként viszonyulunk a közösséghez, amelyhez tartozunk: bizalommal fordulunk felé, hagyjuk, hogy tanítson és szeressen, attól függően, hogy éppen mire van szükségünk. Ugyanazt a szabadságot tapasztalhatjuk meg általa, mint egy szerető anya által.

Szűz Mária mellett a másik legnagyobb példaképük és lelki támaszuk Szent Mónika lehet, az édesanyák védőszentje. Tizennégy éven át tartó imádkozásának köszönhetően végül a kereszténység ellen lázadó fiából, Ágostonból is szent lett. Mára a világ minden táján jelen van a Szent Mónika-közösség, ahol az édesanyák összegyűlnek, hogy együtt imádkozzanak a gyermekeikért.

Magyarországon 1925. március 8-án a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt ünnepelte meg először az édesanyákat, a májusi Mária-tisztelethez kapcsolódóan, 1928-ban pedig már miniszteri rendelet volt arról, hogy az iskolai ünnepek között szerepeljen ez a nap.

A nyírteleki Szent Anna Katolikus Általános Iskola diákjai köszöntik az édesanyákat:

Áldás

Ahány virágszál van
Ott künn a határban,
Ahány fényes csillag
Nyári éjszakában,
Oly sok évig éljen
Anyám boldogságban.

Ahány madár dalol
A virágos réten,
Ahány jó ember van
Széles e világon
Édes jó anyámra

Annyi áldás szálljon.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. (ApCsel 2,1-4)

Pünkösd elbeszélését Lukács evangéliumának folytatásában, az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk. Ez a bibliai könyv azt mutatja be, hogyan terjedt Isten Igéje az egész világban az apostolok munkája nyomán.

Azonban az Apostolok Cselekedetei központi szereplői nem is igazán az apostolok, hanem a Szentlélek. Még a könyv legelején leírják azt, hogyan töltötte be az apostolokat a Lélek, majd a történet folyamatos kibontakozásánál látjuk, hogy a Lélek irányítja az egyes döntéseket, történéseket. Milyen szép arról olvasni, hogy az apostolok minden fontos döntésük előtt kérték a Lelket, hogy mutasson nekik utat, adjon nekik tanácsot. Jó arról is hallani, hogy folyamatosan figyelték azt, hogy a Szentlélek mire indítja, hogyan irányítja őket a mindennapok folyamán. Az apostoloknak eleven, élő kapcsolatuk volt Isten Lelkével – ezt olyan jó lenne eltanulni tőlük!

Hányszor meg hányszor imádkozunk úgy, hogy valamilyen problémánkat, nehézségünket visszük az Isten elé. Könyörgünk, kérünk tőle, hogy oldjon meg nehézségeket, szóljon bele problémás élethelyzetekbe. De vajon szoktuk kérni a Szentlelket is?! Szoktuk kérni azt, hogy adjon nekünk értő szívet arra, hogy megértsük, hogy Ő mit szeretne tőlünk? Szoktuk kérni az Isten Lelkét, hogy nekünk is mutassa meg a helyes utat, a jó döntéseket, az isteni tervet és akaratot az életünkben?!

Amikor arról elmélkedünk, hogy Isten elküldte nekünk a Szentlelket, akkor igazából annak örülhetünk a legjobban, hogy az Isten nem hagyott egyedül bennünket, mert nekünk adta a Lelkét, aki próbál minket vezetni. Szeretnénk kérni ezt az isteni pártfogást és útmutatást az életünkre! Az apostolok példájából láthatjuk, hogy a Lélek óriási munkát végzett, és sikerült elterjeszteni az Isten létének tényét az egész világra. Kérjük mi is ezt a Lelket, hogy Isten a mi életünkön keresztül is óriási tetteket vigyen valóban végbe a világban!

***

A Szent László Imaszövetségbe – 2021. február 24-ig – 1050 imádkozó kérte felvételét. Amint ismeretes, főpásztorunk, Palánki Ferenc püspök atya 2019 advent első vasárnapján alapította meg a Szent László Imaszövetséget azzal a céllal, hogy a tagjai minden nap imádkozzanak el egy tized rózsafűzért, és elsőcsütörtökönként vegyenek részt szentségimádáson, amelyet egyházmegyénk papjaiért és új papi hivatások születésért ajánlanak fel. A szentségimádást el lehet végezni akadályoztatás esetén a hét bármelyik napján is.

Szeretettel kérünk mindenkit, hogy népszerűsítsék ezt a kezdeményezést, és szorgalmazzák a hívek belépését az imaszövetségbe. Híveink ilyen formában is kifejezhetik, hogy felelősségteljesen szívükön viselik a papi hivatások szolgálatát egyházmegyénkben. Az aktuális tized rózsafűzért az imaszövetség szándékával a szentmisék előtt a hívek közösen is elimádkozhatják.

Itt, az egyházmegye honlapján, és a Facebook felületünkön az adott hónapban imádkozandó tizedről szóló elmélkedést tesszük közzé.

Németh István atya

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye