Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2021. szeptember 5-12. között tartják Budapesten, a mindenkori kormányzati rendelkezésekhez igazodva, bízva abban, hogy teljes mértékben személyes jelenléttel kerülhet lebonyolításra. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya – a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Körlevelei 2021/5. számában – kiemelten ajánlja az alábbi eseményeken való részvételt:

Bátorítjuk az elsőáldozók jelentkezését a nyitó szentmisére, melynek korábbi helyszíne a Hősök terére módosult. A jelentkezés határideje 2021. május 31. Az elsőáldozók névsorát plébániánként kérjük leadni a következő e-mail címre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. A szükséges adatok: gyermek neve, illetve születési ideje.

Szeretettel ajánljuk a középiskolák, ifjúsági csoportok figyelmébe a Forráspont eseményt: szeptember 10., péntek. Bátorítjuk a hitoktatókat, ifjúsági csoportok vezetőit, hogy gyűjtsék össze az érdeklődő, 15-30 év közötti fiatalokat.

Szeretettel ajánljuk a ministránsok – főként 14 év felettiek – számára a szeptember 11-ei szentmisén, valamint körmeneten való részvételt, amelyen való szolgálat a ministránsok regisztrációját igényli. Kérjük a plébánosokat, hogy ez ügyben vegyék fel a kapcsolatot a ministráns referenssel.

Szeretettel ajánljuk plébániai csoportok számára a szeptember 11-ei családi napot, a délutáni szentmisét, esti körmenetet, valamint a szeptember 12-ei záró szentmisét, amelyen a Szentatya is részt vesz.

A Kongresszussal kapcsolatos, folyamatosan frissülő információk, regisztrációs felületek elérhetőek az https://www.iec2020.hu/hu internetes felületen.

Amennyiben bármilyen kérdésük van, örömmel áll rendelkezésünkre egyházmegyénk munkatársa: Szilágyi Eszter, +36 30 998 1425, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Fotó: https://www.iec2020.hu/hu/program

Öröm-hír Sajtóiroda/ Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Májusban, a Szűzanya hónapjában Máriát köszöntjük, közbenjárását, az ő anyai oltalmát kérjük életünkre, családjainkra. Az otthonainkban is felellhető Máriát ábrázoló kép, vagy szobor előtti fohászok meghittebb, személyesebb hangvételűek. Számtalan Mária-ábrázolással találkozunk keresztény kultúránkban, de talán az üvegharangos Mária kevésbé ismert forma.

Az alábbiakban az újfehértói születésű Buczkó József etnográfus, muzeológusnak az Üvegharangos Máriához kapcsolódó írását tesszük közzé.

Ezt a Móricz Páltól (1870-1936) kölcsönvett címet adtam mostani írásomnak, amely egyben tisztelgés is a 15i éve született „hajdúíró” előtt. A fenti címmel 1926-ban született gyönyörűséges novelláját jó negyven éve olvastam először, és többször is azóta. Legutóbb néhány hete, amikor őt hívtam segítségül egy szakmai rejtély megfejtéséhez. Móricz Pál eme írásának ugyanis egy üvegharang alatt álló Szűz Mária, a magyarok Égi Édesanyja a főszereplője.

Az író gyermekkori emlékeit eleveníti fel, amikor az 1870-es évek második felében szüleivel Hajdúdorogra, a Kozák családhoz látogatnak. „A kocsisok fején a darutollas kalap mintha csak szeggel lenne odaszegezve a nánási hajdúlegények fejéhez, - írja mindjárt az első lapon, majd így folytatja: Mégis a száz aranyképes dorogi templomot elérve, nehéz kalapjukat a kálvinista hajdúk is megbillentették.”

Kozákék kúriájának hűs szobájában aztán ismét elé tárult a csoda. „Egy rézzel pántolt, rézfülű kihúzós komót tetején keresztes szent könyvek mellett, üvegharang alatt Szűz Mária is ott álmodozott. Ölelő karján picinyke, édes Jézuskáját szorongatta. Az arany, a kék, a fehér, a piros színek élénken dúslakodtak, ragyogtak a viaszszobrocskáról…

Én, a kerekfejű kis kálvinista mindig vágytam elnyerni az üvegharanggal Szűz Máriát és a karon ülő picinyke kis Jézust.

„Adjátok hát oda neki, a szentemnek – mondotta a jóságos Kozák néni, és megajándékozta vele. Pedig nagyon régi, lehetett ez a szobrocska, talán még Kijevből hozhatták az ősök, vagy valamelyik pócsi búcsú alkalmával vásárolták az öreg szülők.

A gyermek a szívéhez szorított „drága zsákmánnyal” indult hazafelé. Ám a hintó elé fogott lovak megbokrosodtak és elragadták a kocsit. Utasai az árokpartra zuhantak, de senkinek nem esett baja. Még a kis Palikának sem, karjai között az üvegharangos Máriával.

„Pillanatig a nánási, dorogi hajdúk is meghajtották konok fejüket a fájdalmas Szűz Anyának dobogó szívecskémhez szorított üvegharangja előtt. Csoda-anyánk szent lábacskáinál még a kis testemtől összetört verbénavirágok is hódolólag kezdték emelgetni fejöket… Az iszonyú esés közben, feltartott kezemben épen, sértetlenül maradt az üvegharang alatt az aranykoronás Szűz Mária piciny Jézuskájával és csodálatosképpen nekem sem történt komolyabb bajom.” – emlékezik az íróvá lett Móricz Pál.

Az esetet látva, a település kanonok plébánosa, Fehér Emánuel atya ekként formálta a szót: „Mária ölébe esett ez a gyermek!” Vagyis csoda történt.

Az Égi Édesanya óvó ölelése végig kísérte a kálvinista Móricz Pált egész életén át, aki reánk és nemzetünk fölé is kitárja karjait. És mindig segítségünkre siet, ha arra szükségünk van. Amint velem is oly sokszor megtörtént már. Legutóbb néhány hete, amikor zempléni néprajzi kutatásaim során az idősebbek emlékezete elém varázsolta azt a Szűzanyát, aki egykoron a régi hutai házak komódján „álmodozott”, egy üvegbúra alatt. Egyik hazafelé vezető utam során világosodott meg előttem, hogy ez az üvegbúra nem lehet más, mint a Móricz Pál által elmesélt üvegharang, hiszen ennek formája a templomi harangokra, illetve a kolompra, a kolompharangra emlékezette őt. (Népnyelvünkben ugyanis a kolomp is harang, különösen az öblösebbek.)

Hazaérve mohón lapoztam fel a novellát s abban ott fénylett előttem a régi hutaiak Máriát védő üvegburája is. Ekkor értettem meg, mit is jelent Szűz Mária üvegharangja.

Tanulni nem csupán könyvekből, hanem az égbe költözöttektől is lehet. Móricz Pál közbenjárásával velem is ez történt. Köszönöm neki.

Buczkó József          

***

Buczkó József (Újfehértó) etnográfus, muzeológus, földrajz-rajz szakos tanár, a hajdúnánási Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény volt igazgatója, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésnek és Hajdúnánás képviselő-testületének tagja, a Hajdúnánási Római Katolikus Egyházközség világi elnöke.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

hazánk sok templomában a szép népének a Loretói litánia elimádkozása után. Égi édesanyánkat köszöntjük májusban.

Egyházunk a Szűzanyának, Isten legszebb teremtményének ajánlja májust, a virágba borulás hónapját. Az Énekek éneke vőlegényének köszöntése méltó alapja tiszteletünknek: „Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! A föld színén immár virágok nyílnak” (vö. Én 2,10–12).

Először X. Alfonz, Castiglia királya kapcsolta össze májust a Szűz Mária személyével a 13. században – ilyenkor megkoronázta a Szűzanya képét, szobrát, és énekekkel magasztalta Máriát. Ez a májushoz kapcsolódó tisztelet kibontakozott szerte Európában; számos kiadvány jelent meg, és a pápák is jóváhagyták tanításaikkal, körleveleikkel. Egyre inkább elterjedt és általánossá vált, hogy a hívek litánia imádkozására gyűltek össze esténként.

A Loretói litánia a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. A Párizsban fönnmaradt, 1200 körüli rímes litániára vezethető vissza, mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza hatására készült. Mai formája a 16. századból származik: a fennmaradt adatok szerint nyilvánosan imádkozták Loretóban, a bazilikában lévő Szent Házban szombat esténként. Nyomtatásban 1558-ban jelent meg Németországban, valószínűleg Kaníziusz Szent Péter kiadásában, aki Loretóban járva hallotta az imádságot. VIII. Orbán pápa a 17. század végén egyetemes használatra rendelte el a loretói litániát, a különböző helyi Mária-litániák helyett. XIII. Leó pápa ezt 1886-ban megerősítette.

A Loretói litánia alapformája: 48 (12x4) invokáció, a Szűzanya 48 megszólítása. Ebből 13 Isten szűz anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 a királynőt kéri: „Könyörögj érettünk!”.

Mivel e litánia az Egyházban eleven valóság, újabb és újabb invokációi születnek – a II. vatikáni zsinat után például: „Egyházunk Anyja, könyörögj érettünk!” Ide kapcsolódik a Ferenc pápa által elrendelt ünnep, melyet pünkösdhétfőn ülünk meg: Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja.

Az egyes invokációkról részletesebben a Magyar katolikus lexikon megfelelő címszavainál olvashatunk.

A Loretói litánia magyar énekelt változatában (Éneklő Egyház 693–694., Hozsanna 199–200.) négy invokáció után ismétlődik a „Könyörögj érettünk!” kérés.

Hazánkban május minden estéjén imádkozzák a legtöbb templomban e litániát, melyhez egyházmegyei és helyi szokások szerint különböző Mária-imádságok kapcsolódnak.

Könyörögjünk! Istenünk, te egyszülött Fiadnak, Urunk, Jézus Krisztusnak feltámadásával megörvendeztetted a világot. Add, kérünk, hogy az ő Anyjának közbenjárására eljussunk az örök élet örömébe. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

***

Május a latin Maia szóból ered. Neve a Caesar előtti naptár óta változatlan, a növényi vegetáció kibontakozására utal: Maja (Fauna) a latinok számára a természet tavaszi újjászületését személyesítette meg. A katolikus Egyház számára május a Szűzanya hónapja, ő minden megújulás és szépség forrása, az igazi Fauna. E hónap vasárnapjai Mária-ünnepek voltak (Máriapócson ma is búcsúnapok). Az első májusi vasárnap Mária, a Jó Pásztor Anyjának ünnepe volt a II. Vatikáni Zsinatig (1969); az egyházi ünnepek szekularizálásának folyamatában 1923-ban lett anyák napja. A májusi litánia a hónap egy-egy napját ajánlja Mária oltalmába.

Népi ünnepeinek összefoglaló neve: majális. A néphagyományban a május a szerelem, a házasságkötések, lakodalmak kedves ideje; különösen szerencsésnek tartott a májusi menyegző s a májusban született gyermek.

Forrás:

Magyar Kurír
Magyar Katolikus Lexikon

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A világ Mária-kegyhelyei május minden napján az ősegyház mintájára együtt emelik fel könyörgő szavukat Istenhez, Szűz Mária közbenjárását kérve, hogy megszűnjön a világjárvány s újrainduljon a társadalmi és a gazdasági élet. Az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa ismertette a Ferenc pápa által meghirdetett imamaraton célkitűzéseit és kiemelt helyszíneit.

Az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának közleménye szerint a Szentatya kifejezett óhaja volt, hogy május hónapot egy „imádságmaratonnak” szenteljük, hogy a világjárvány megszűnéséért fohászkodjunk, mely immár több mint egy éve sújtja a világot, és hogy a világ élete – társadalmi és gazdasági téren egyaránt – újraindulhasson.

Ebbe az imakezdeményezésbe akarja belevonni a világ Mária-kegyhelyeit Ferenc pápa, hogy az egész Egyház javára végzett imádság eszközévé váljanak, miként azt az apostoli Egyház egykori példája sugallja: „Az egész egyház állandóan imádkozott az Istenhez” (ApCsel 15,2).

A Szentatya az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát bízta meg az esemény szervezesével. A meghívást kiterjesztették a világ összes Mária-kegyhelyére oly módon, hogy minden kegyhely a saját területén szolgálja a kezdeményezést: hívják közös imádságra a körzetükben szolgáló papokat, a családokat, a híveket. A rózsafüzér imádsággal május minden napjára konkrét imaszándékokat fogalmaznak meg, és a világjárvány sújtotta emberiség egy-egy csoportjáért – többek között azokért, akik nem tudtak búcsút venni elhunytjaiktól; a szegényekért, a hajléktalanokért, az anyagi gondokkal küzdőkért, a pandémia áldozataiért – ajánlják fel imádságukat.

A Mária-kegyhelyek világszerte arra kapnak meghívást, hogy a maguk saját módján és nyelvén kapcsolódjanak be az imádságba. Közös szándékként imádkozzanak a közösségi élet, a munka, a kultúra, a sporttevékenység újraindulásáért, melyeket a járvány már hosszú ideje felfüggesztett. A hívást követve együtt, állandó imádságot biztosítanak a világ összes térségében – az egész Egyház e szüntelen imádsága az Atyaisten felé, a Szűzanya közbenjárása által.

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük. Tormássiné Kapitány Ágotha a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola intézményének vezetője ötgyermekes édesanyaként fogalmazza meg gondolatait ezen a szép ünnepen.

„Istenem, köszönöm az Édesanyámat!”

Azon szerencsések közé tartozom, aki leánynak született és leányként is neveltek szülei. Bár a hajam fiúsan rövid volt, s három fiútestvéremet kenterbe vágva másztam fára, kerítésre, mégis a leggyakrabban megtalált játékszereim a babáim voltak. Hiszek a veleszületett ösztönökben, hiszen gyermekkoromban leképeztem játékaimban az anyai gondoskodást, törődést, szeretetet. Visszaemlékezve gyermekkoromra, fiatal lánykoromra, mindig az anyaságra készültem. Gimis voltam, amikor a debreceni Szent Anna-templomban leendő férjemért, gyermekeimért imádkoztam egy hétköznapi reggeli misén…

Életem legcsodálatosabb, szavakban alig kifejezhető pillanata első gyermekem születése volt. A következő négy gyermekem is hatalmas ajándék volt az Úristentől, egészségesek, számomra tökéletesek, anyaságom kitejesedését jelentették. De az első gyermek születésével indultam el az anyává válás útján. Anyának lenni, a mindent jelenti: a sok mosolyt, ölelést, az állandó aggódást, a betegágy mellett guggolást, az „anya bocsánat” és az „anya szeretlek” cetliket az ágyamon, együtt örülni a sikereknek, s együtt sírni a csalódások során.

Az anyaság egy folyamatos készenlét, az anya, aki mindig figyel, és akkor és ott van jelen, amikor szükség van rá. Az anyává válás egy folyamatos önnevelés: meg kell tanulni, hogy mikor kell elengednem, hogy megtarthassam a gyerekemet; hogy a gyermek nem presztízskérdés, hanem elfogadom és segítem a vele született adottságokkal, képességekkel.

„Az anyaság valóban semmihez sem hasonlítható öröm, amely az édesanya egész lényét mélyen felforgatja – írja az Orléans-i egyházmegye Anyák napjának megünneplésére készülő, Az anyaság kegyelme című cikke. – A fogantatással kezdődő kapcsolat anya és gyermeke között egész életük során tovább fejlődik. Az édesanyák szeretete egészen kivételes és megingathatatlan. Összetevői között ott van a meghallgatás, a jelenlét, a gyengédség, a figyelem, a megértés, az érzelmi biztonság… A legtöbbet, legjobbat adják önmagukból, hogy gyermekük kellő önbizalommal haladjon saját fejlődése útján. Ennek a szeretetnek azt is tudnia kell, mikor kell átalakulnia és teret engednie a gyermeknek, hogy az saját maga lehessen, még akkor is, ha nem éppen olyan, mint amilyennek az anya megálmodta őt.” – nekünk anyáknak ez a hitvallásunk.

Anyák napján, amikor gyermekeim köszöntenek ölelő karjaikkal, én hálatelt szívvel mondok imát: Istenem, köszönöm a Gyermekeimet!

Tormássiné Kapitány Ágotha

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Dsida Jenő: Óda az édesanyámhoz

„Dicsértessél ma Te is itt a földön”,

mert esküszöm, hogy nagyon nagy a Lelked

s a földi szívek földig borulását

Te mindenkinél inkább megérdemled.

Nézem, látom a telt zsákú sok évet

és érzem: nekem már semmit se hagy,

de büszke leszek mind éltemig arra,

hogy Te vagy nekem az, aki Te vagy.

Te vagy az, aki mindenkinek ad,

a szenvedőknek virrasztást, vizet,

Te vagy, akinek mindenki adósa,

s akinek jóval senki sem fizet.

... Hadd legyek hát én az igazi zengő,

kis régi gyermek rombadőlt tanyán

és harsogjam el hozsannás hitemmel

Dicsértessél, dicsértessél, Anyám!

Nem véletlen az anyák napjának és Mária hónapjának összekapcsolása: mindenki számára példakép lehet a Szűzanya, anyaságának alázata, amely már abban is kifejezést nyert, hogy igent mondott Jézusra. Ahogyan ránk is igent mondott egyszer, amikor Szent István király a halála előtt rábízta Magyarországot, mert tudta, az ő anyai kezébe és türelmébe kell helyeznie az országot, amely éppen akkoriban vált kereszténnyé. Ki más gondoskodásának, közbenjárásának, imáinak köszönhetnénk a sok magyar szentet?

Anyaszentegyháznak hívjuk Egyházunkat. Ez a megnevezés magában foglalja azt is, hogy miként viszonyulunk a közösséghez, amelyhez tartozunk: bizalommal fordulunk felé, hagyjuk, hogy tanítson és szeressen, attól függően, hogy éppen mire van szükségünk. Ugyanazt a szabadságot tapasztalhatjuk meg általa, mint egy szerető anya által.

Szűz Mária mellett a másik legnagyobb példaképük és lelki támaszuk Szent Mónika lehet, az édesanyák védőszentje. Tizennégy éven át tartó imádkozásának köszönhetően végül a kereszténység ellen lázadó fiából, Ágostonból is szent lett. Mára a világ minden táján jelen van a Szent Mónika-közösség, ahol az édesanyák összegyűlnek, hogy együtt imádkozzanak a gyermekeikért.

Magyarországon 1925. március 8-án a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt ünnepelte meg először az édesanyákat, a májusi Mária-tisztelethez kapcsolódóan, 1928-ban pedig már miniszteri rendelet volt arról, hogy az iskolai ünnepek között szerepeljen ez a nap.

A nyírteleki Szent Anna Katolikus Általános Iskola diákjai köszöntik az édesanyákat:

Áldás

Ahány virágszál van
Ott künn a határban,
Ahány fényes csillag
Nyári éjszakában,
Oly sok évig éljen
Anyám boldogságban.

Ahány madár dalol
A virágos réten,
Ahány jó ember van
Széles e világon
Édes jó anyámra

Annyi áldás szálljon.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. (ApCsel 2,1-4)

Pünkösd elbeszélését Lukács evangéliumának folytatásában, az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk. Ez a bibliai könyv azt mutatja be, hogyan terjedt Isten Igéje az egész világban az apostolok munkája nyomán.

Azonban az Apostolok Cselekedetei központi szereplői nem is igazán az apostolok, hanem a Szentlélek. Még a könyv legelején leírják azt, hogyan töltötte be az apostolokat a Lélek, majd a történet folyamatos kibontakozásánál látjuk, hogy a Lélek irányítja az egyes döntéseket, történéseket. Milyen szép arról olvasni, hogy az apostolok minden fontos döntésük előtt kérték a Lelket, hogy mutasson nekik utat, adjon nekik tanácsot. Jó arról is hallani, hogy folyamatosan figyelték azt, hogy a Szentlélek mire indítja, hogyan irányítja őket a mindennapok folyamán. Az apostoloknak eleven, élő kapcsolatuk volt Isten Lelkével – ezt olyan jó lenne eltanulni tőlük!

Hányszor meg hányszor imádkozunk úgy, hogy valamilyen problémánkat, nehézségünket visszük az Isten elé. Könyörgünk, kérünk tőle, hogy oldjon meg nehézségeket, szóljon bele problémás élethelyzetekbe. De vajon szoktuk kérni a Szentlelket is?! Szoktuk kérni azt, hogy adjon nekünk értő szívet arra, hogy megértsük, hogy Ő mit szeretne tőlünk? Szoktuk kérni az Isten Lelkét, hogy nekünk is mutassa meg a helyes utat, a jó döntéseket, az isteni tervet és akaratot az életünkben?!

Amikor arról elmélkedünk, hogy Isten elküldte nekünk a Szentlelket, akkor igazából annak örülhetünk a legjobban, hogy az Isten nem hagyott egyedül bennünket, mert nekünk adta a Lelkét, aki próbál minket vezetni. Szeretnénk kérni ezt az isteni pártfogást és útmutatást az életünkre! Az apostolok példájából láthatjuk, hogy a Lélek óriási munkát végzett, és sikerült elterjeszteni az Isten létének tényét az egész világra. Kérjük mi is ezt a Lelket, hogy Isten a mi életünkön keresztül is óriási tetteket vigyen valóban végbe a világban!

***

A Szent László Imaszövetségbe – 2021. február 24-ig – 1050 imádkozó kérte felvételét. Amint ismeretes, főpásztorunk, Palánki Ferenc püspök atya 2019 advent első vasárnapján alapította meg a Szent László Imaszövetséget azzal a céllal, hogy a tagjai minden nap imádkozzanak el egy tized rózsafűzért, és elsőcsütörtökönként vegyenek részt szentségimádáson, amelyet egyházmegyénk papjaiért és új papi hivatások születésért ajánlanak fel. A szentségimádást el lehet végezni akadályoztatás esetén a hét bármelyik napján is.

Szeretettel kérünk mindenkit, hogy népszerűsítsék ezt a kezdeményezést, és szorgalmazzák a hívek belépését az imaszövetségbe. Híveink ilyen formában is kifejezhetik, hogy felelősségteljesen szívükön viselik a papi hivatások szolgálatát egyházmegyénkben. Az aktuális tized rózsafűzért az imaszövetség szándékával a szentmisék előtt a hívek közösen is elimádkozhatják.

Itt, az egyházmegye honlapján, és a Facebook felületünkön az adott hónapban imádkozandó tizedről szóló elmélkedést tesszük közzé.

Németh István atya

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye „SZENT JÓZSEF – AZ APAI SZÍV” címmel hirdetett rajzpályázatot az egyházmegye területén élő óvodás és általános iskolás korú gyermek részére Szent József-év alkalmából. A felhívásra 300 gyermek mélyült el Szent József alakjának üzenetében, az ábrázolás különböző technikáival megjelenítve azt. Az ünnepélyes eredményhirdetés tervezett időpontja a járványügyi helyzet miatt Szent József ünnepéről áttevődött Munkás Szent József emléknapjához közel eső napra. A díjakat Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a rajzverseny fővédnöke, a zsűri elnöke fogja átadni a zsűri további tagjai, a díjazottak, szülők, felkészítő tanárok, hitoktatók jelenlétében május 6-án, 15,30-kor Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya Főplébánián.

A rajzversenyre beérkezett alkotásokat április 29-én a nyíregyházi főplébánián értékelték a zsűri tagjai: Palánki Ferenc megyéspüspök; Németh István, a Római Biblikus Intézet hallgatója, a nyíregyházi főplébánia káplánja; dr. Valikovics Ferencné, a Szent Imre Katolikus Gimnázium művészettörténet, vizuális kultúra tanára;  Schmiedné Mohácsi Tímea, a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola rajz és vizuális kultúratanára.

A jelenlévőket Gerhes József hitoktatási koordinátor köszöntötte, aki elmondta, korcsoportonként (óvodás korosztály, 1-2., 3-4., 5-6., 7-8. osztályos tanulók) öt alkotást díjaznak, az első három helyezettet valamint két különdíjas rajzot, amelyeket az ünnepélyes díjátadáshoz kötött kiállításon is meg lehet majd tekinteni. Az egyházmegyei hitoktatási koordinátor a rajzpályázat meghirdetésekor meghatározott témajavaslatokról is tájékoztatta a jelenlévőket: Hogyan látod Szent Józsefet, mint apai példát? Mit jelent Szent József Ferenc pápának és mit jelent neked? Szent József csendes életének fontos pillanatai.

Az öt korcsoportban versenyző gyermekek szabadon választott technikával jelenítették meg Szent József alakját, mint a szent engedelmesség, a családi gondoskodás, a szerény alázatosság, az apai szív példaképét. A zsűri tagjai művészi megjelenítésekkel, rajzilag és témában is részletekben gazdag, kifejező, érdekes, kreatív megoldásokkal is találkoztak. A szakmai szempontokon kívül teológiai aspektusból is értékelték az alkotásokat. Azon túl, hogy Szent Józsefről kevés ismeretünk van a gyermekek ezt a keveset is továbbgondolták kifejezve az igaz-, a jó embert, az apa-gyermek kapcsolatban fellelhető pozitív feszültséget mély kacsolódási pontokat.

Minden szempontot figyelembe véve a zsűri tagjai a következőképpen döntöttek:

Óvoda:
1. Bige Zoé Veronika – Mátészalka
2. Káplár Kamilla – Hajdúbagos
3. Oláh Veronika – Mátészalka

Különdíj:

Molnár Júlia – Ajak

Lukács Barbara – Debrecen

1-2. osztály:
1. Fülöp Csenge – Nyíregyháza
2. Hegedűs Nelli – Napkor
3. Ésik Teodóra – Nyírkarász

Különdíj:

Balla Gréta – Ajak

Mikó Tibor Patrik - Demecser

3-4. osztály:
1. Papp Janka – Egyek
2. Benedek Dorka – Berettyóújfalu
3. Gorgyán Noel –Nagykálló

Különdíj:
Sinka Ádám – Nyíregyháza

Jaczkó Ábel – Nyíregyháza

Szűcs Regina – Nyíregyháza

5-6. osztály:
1. Nagy Zoltán – Egyek
2. Orosz Zoé - Kisvárda
3. Horváth Evelin – Penészlek

Különdíj:

Török Fábián Tamás – Nyíregyháza

Dalanics Hanna – Geszteréd

7-8. osztály:
1. Marsa Dorina – Nyírtelek
2. Nagy Leticia – Pócspetri
3. Zagyi Renáta – Napkor

Különdíj:

Bartku Zsuzsanna – Mátészalka

Deák Terézia – Kisvárda

Gratulálunk a díjazottaknak!

Köszönetünket fejezzük ki minden pályázaton részt vett gyermeknek, szüleiknek, pedagógusaiknak, hitoktatóiknak egyaránt, hogy ebben a nehéz időszakban a szakmai támogatottság és pedagógus jelenléte nélkül jelentkeztek az egyházmegye felhívására.

Az ünnepélyes díjátadás időpontja tehát: 2021. május 6. 15.30., Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya Főplébánia

Fotó: Kardos György

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szent József, a munkás liturgikus emléknapját XII. Piusz pápa vezette be 1955. május 1-jén.

József, a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt – egyszerű, kétkezi munkás. Ezért tekintünk rá úgy mint a munkások védőszentjére. Emellett az ácsok, a favágók, az asztalosok, a kézművesek, a keresztény házasságok és családok, az üldözöttek és a jó halál, valamint a katolikus egyház patrónusa.

Életéről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). A fiatal, szintén dávidi származású Mária jegyese lett. Mindkét evangélium úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll a Megváltó életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Az Úr József mellett dolgozott, megtanulta tőle az ácsmesterséget.

Szent József a mindennapok hallgatag szentje. Nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. Csendben, hallgatva élte le életét a Megváltó mellett. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: ahogy életében, úgy halálakor is jelen voltak Jézus és Mária. Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ő anyja.

* * *

Részlet II. János Pál pápa Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdításából:

„Amiként a názáreti család az üdvösség és szentség rendjében az emberi családok példaképe, hasonlóképpen elmondhatjuk ezt Jézus munkájáról is, melyet József, az ács oldalán végzett. Korunkban az Egyház azzal kívánta kiemelni ennek a jelentőségét, hogy május hónap első napjára helyezte munkás Szent József liturgikus emléknapját. Az evangéliumban nagy becsületnek örvend az emberi munka, különösen, ha azt kézzel végezték. A munka együtt lépett be a Megtestesülés misztériumába Isten Fiának emberségével, sőt sajátos módon részesült a megváltásból. József, munkapadjának köszönhetően, amelyen Jézussal együtt végezte tevékenységét, az emberi munkát is közelebb vitte a megváltás titkához. […]

»Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel... Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek.« (VI. Pál, Párbeszéd (1969. március 19.): Insegnamenti, VII (1969), p. 1268.)”

Istenünk, te adtad a törvényt, hogy az ember dolgozzék és részt vegyen teremtő munkádban. Segíts jóságoddal, hogy Szent József példájára és oltalmával úgy dolgozzunk, ahogy megparancsoltad, és elnyerjük tőled a jutalmat, amelyet megígértél. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye