„Miért gerjedtél haragra, s miért horgasztod le a fejed? Nemde, ha jól cselekszel, jutalmat nyersz, de ha rosszul, legott az ajtóban leselkedik a bűn! Kíván téged, de te uralkodj rajta!” (Ter 4, 6-8) -Káin nem emelte fel a szívét, és megölte testvérét Ábelt. Az ember szíve nagyon sokszor elnehezedik, lehúz bennünket a hétköznapok, a szeretetlenségünk terhe. Advent elején arra szólít fel Isten üzenete, hogy a bűnös szándékok, és csak az evilági dolgokra figyelés helyett, csak arra tekintsünk, ami fontos, ami szükséges, és ez az Isten szeretete. Az advent kegyelmi időszak, az Isten egészen közel hajol hozzánk, hiszen már eljött, közösséget vállalt velünk, megajándékozott azzal, hogy részesei lehetünk az isteni életnek, mert végtelenül szeret minket. Nem tud mást tenni, csak szeretni, mert a lényege a szeretet, amelyet nem kell kiérdemelni, hiszen jelen van az életünkben. Ez számunkra az örömhír.
Nekünk, keresztényeknek kevés az, hogy elhisszük, van Isten. Mi abban hiszünk, hogy jelen van, fölemel bennünket, hogy elhagyjuk a bűnt és megnyíljon a szívünk az isteni titkok előtt. Advent csodálatos misztériuma, hogy az Isten végtelen nagy utat tett meg, hogy eljöhessen hozzánk, nekünk csak a szívünket kell megnyitni az örömhírre, de sokszor ez a távolság áthidalhatatlannak tűnik.
A történet szerint az idős asszony teljesen bezárkózott, sötét szobában élt, mindig szomorú, levert volt, mert az egyetlen fia Amerikába költözött. Az asszony semmi örömöt nem talált az életben. Egyszer csak azt vették észre a falubeliek, hogy az asszony felhúzta a redőnyt, kijött az utcára és előre köszönt az embereknek. „Mi történt?” – kérdezték tőle. Az asszony így válaszolt: „Kaptam egy üzenetet, hazajön fiam a családjával Amerikából. Most fogom látni először az unokáimat. Micsoda nagy öröm ez számomra!”
Húzzuk föl életünk redőnyeit, mert Jézus az Isten fa eljött hozzánk, közösséget vállalt velünk.
Ma kell dönteni
Mit kell tennünk ahhoz, hogy megnyíljunk az evangélium jó híre előtt? A nehézségeinkkel, a félelmeinkkel, az aggodalmainkkal ma kell szembenézni. Ma kell ezeket legyőzni, mert az Isten nem ad kegyelmet most a holnapi, holnaputáni, vagy a későbbi elképzelt nehézségekhez. Majd akkor fog adni. A mai napon a mai nehézségekhez ad kegyelmet. Ez jelenti azt, hogy velünk van az Isten. Ma le tudjuk győzni a félelmeinket, a bűnre való hajlamunkat. Minden nap el kell dönteni, hogy aznap milyen emberek leszünk és ehhez ad Isten kegyelmet, amely képessé tesz bennünket arra, hogy isteni életet, az örök életet kezdjük élni itt a földön. Ezt hozta nekünk ajándékba Jézus Krisztus.
Az igazi adventi ember a Boldogságos Szűz Mária, Ő igent mondott Isten akaratára, mert nyitott volt egy nálánál nagyobb titokra, az isteni valóságra. Kövessük Őt, a példaképünket, hogy az életünk során mindig a mai napon tudjunk igent mondani az isteni hívásra, és megtapasztaljuk annak valóságát, hogy velünk van az Isten, aki fölemeli a fejünket, a szívünket, hogy meghajolhassunk a jászol előtt, az emberré lett isteni szeretet nagy misztériuma előtt.”
Palánki Ferenc püspök advent első vasárnapján, a Nyíregyháza-nyírszőlősi Buczkó Atanáz Zarándokház megáldásakor elhangzott gondolatai.
Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye