2015. október 16., péntek 13:57

Várad kincseit immár katalógusban is őrzik

Várad Kincsei Debrecenben című kiállítás katalógusának bemutatóját tartották 2015. október 12-én, Debrecenben, a Déri Múzeumban. A bemutatón részt vett Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, apostoli kormányzó, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Angi János, a Déri Múzeum igazgatója és Lakatos Adél, a Kalocsai Érseki Kincstár vezetője, aki a katalógust bemutatta.

Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya a bemutatón utalt a 2015-ös debreceni katolikus emlékévre, amely abból a szándékból jött létre, hogy a múltban megtalált üzeneteket jövőre vonatkoztassuk. A főpásztor a 300 évre való visszatekintést a jövő forrásának nevezte, így a múltra utaló katolikus újjászületés egy alkotó gondolkodást, közös keresést foglal magában, vallási, kulturális és közösségi vonatkozásban is.

A kiállítás kiemelkedő rendezvénye volt az emlékévnek. A tárgyak a külső szemlélő számára evilági gazdagságot jelentenek, de az igazi értéküket abban hordozzák, hogy olyan dolgokra irányítják a figyelmet, ami lélekben van –emelte ki a főpásztor.

Böcskei László püspök a kiállítás fogadtatására és annak üzenetére emlékezett. Elmondta, a látogatók olyan világgal szembesülhettek, aminek minden részletében Isten alkotásának szépsége fedezhető fel. Majd feltette a kérdést, megérti-e a mai ember azt, hogy ezek a szakrális tárgyak nemcsak a művészeti értékeket, hanem Isten gazdagságát is láttatják.

„Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is. (Mt 6, 19-21)" - idézte a főpásztor az evangéliumot, amely arról a tisztánlátásról szól, amiben a mai ember helyesen el tud helyezkedni a mindent magával ragadó világban. A jó ember, jó kincsekből, jót vesz elő – tette hozzá. A katalógus abból az elgondolásból született meg, hogy tovább vezessen bennünket a kincseink feltárásához és azok megértéséhez, azt is szolgálva, hogy a kincseket ne csupán a múzeumokban fedezzük fel, hanem a saját életünkben is.

Lakatos Adél bemutatta a katalógust, amelynek első részében a Nagyvárad és Debrecen közös történelmi vonatkozású múltját olvashatjuk. A kötet ehhez kapcsolódó első tanulmányát Orosz István professor emeritus írta „Debrecen szabad királyi városi címének országgyűlési megerősítése és a katolikus megújulás" címen, amely arról a hosszú küzdelemről szól, melynek végén Debrecen polgárainak sikerült megszerezniük a rendi országgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy Debrecent a szabad királyi városok sorába iktassák és így elfoglalhassa végre az őt már régóta megillető helyet.

Balla Tünde a „Nagyvárad római katolikus egyházmegyéje" tanulmányában alapos, adatokban gazdag összegzést olvashatunk a nagyváradi püspökség történetéről, mely értékes hátteret ad és segítséget nyújt az olvasónak a katalógus későbbi részében ismertetett tárgyi anyag térben és időben való elhelyezéséhez.

A nagyváradi püspökség kincstárának és művészeti gyűjteményének fordulatokban gazdag sorsát Lakatos Attila, a Szent László Egyházművészeti Múzeum vezetője, tanulmányának segítségével követhetjük nyomon. A középkori székesegyház és egyáltalán a középkori Nagyvárad műkincseiből semmi nem maradt fent az utókor számára. Az értékes, művészi kivitelű tárgyakat tartalmazó gyűjtemény gerince a Csáky Imre püspököt követő főpapok (Csáky Miklós, Forgách Pál és Patachich Ádám) idején jött létre.

Végül Kiss Beatrix „A kölcsönvett misztérium" című tanulmánya zárja a katalógust, amely már átvezet minket a kiállítóterek világába, alcíme szerint „Liturgikus textíliák kiállítási kontextusban".

A katalógus ezt követő részében a debreceni kiállításon bemutatott műtárgyak műtárgytípus szerint rendszerezett, alapos, adat gazdag, gyönyörű felvételeket felvonultató leltárát találhatjuk. A Debrecenben kiállított váradi kincsek természetesen a gyűjtemény csekély részét jelentik csak, a festészeti anyag mintegy 5 %-a, az ötvöstárgyak 3-4 %-a, a liturgikus textíliák 5 %-a, az egyházi néprajz (apácamunkák) 10 %-a érkezett Debrecenbe.

2015. május 29-én nyílt időszaki kiállítást a Sol Oriens kórus közreműködésével 2015. október 17-én délután 15.30-kor búcsúztatják.

Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

  • Galéria:
    • IMG_1238-1
    • IMG_1242-1
    • IMG_1249-1
    • IMG_1256-1