Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéhez tartozó geszterédi Szent Anna római katolikus egyházközség templombúcsúval ünnepelte a templom felszentelésének 200. évfordulóját 2015. augusztus 2-án. A körmenettel záruló búcsúi szentmisét dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek mutatta be. A szentmisén jelen voltak az egyházmegyés és Geszterédről elszámazott papok, a szomszéd települések és az egyházközség hívei. A közelmúltban a templom belső felújítása is megtörtént, így a szentmise elején Seregély István érsek atya megáldotta azt.

A geszetrédi emberek életében a Szent Anna tempom a mai napig jelentős spirituális helynek számít. Ünnepei, hagyományai évtizedek óta változatlanul hazavárják az elszármazott családokat, így egy egy ünnepen, különösen a templombúcsú idején megsokszorozódik a hívek száma. A találkozások a régi osztálytársakkal, barátokkal, rokonokkal újabb és újjabb lendületet adnak a hétköznapoknak, erősítik a kötődést a szülőfaluhoz, amelynek mindig szüksége van a támogatásra, a jelenlétre, a bátorításra azok számára, akik vállalva az ottani letelepedést vigyáznak a falura, megőrzik az emlékeket, életben tartják a hagyományokat. Különösen napjainkban fontos ez, amikor a falvak elnéptelenedése egyre nagyobb méreteket ölt.

Paptermő falu

A vallásos hagyományokon keresztül erősödő katolikus identitást a Geszetréden felnövekvő emberek nagy része megőrzi és tovább gyakorolja. Ennek egyik legnagyobb mutatója, hogy ezidáig a faluban az átlagtól több papi hivatás született. Az elmúlt évtizedekben nyolcan választották a papságot. A Debrecen-Nyíregházi Egyházmegye területén - ahogyan a falusiak mondják - Geszteréd "paptermő" hely, ugyanúgy, mint Napkor és Ajak települések, de kiemelt helyen van a 22 éves egyházmegyei nyíregyházi Szent Imre gimnázium is, amely 15 felszentelt pappal büszkélkedhet.

Seregély István érsek atya a szentmise homíliájában Szent Anna tiszteletére irányította a figyelmet. Kiemelte, vannak kivételes személyek, akik az Istentől rájuk bízott hivatásukat olyan hitelesen teljesítették, hogy a Mindenható Isten útbaigazításul ránkhagyta az emléküket. Szent Anna asszony, a mi Urunk Jézus Kisztus anyjának édesanyja kétezer év óta ismert az egész világon. Neki és férjének, Joachimnak a neve nincs följegyezve a Szentírásban, amely azt is jelenti, hogy nem a nevük tette őket emlékezetessé. A názáreti emberek közösségének tagjaiként rokonaik számon tartották, a szomszédaik talán ismerték őket, de semmi rendkívüliséget nem jegyeztek fe róluk.

Mi az oka annak, hogy a Mindenható Isten Szent Annát választotta ki, hogy világrahozza a Megvátó Édesanyját? - tette fel a kérdést az érsek atya. A válasz az lehet, hogy benne látta a világ megváltásának szent művében mindenki számára üdvösséget jelentő hiteles hivatás teljesítését. Hiteles hivatása pedig annak a háziasszonynak, anyának, emberi otthont teremtő Annának volt, akinek az értéke kedves volt Isten előtt, aki elé pártfogására számítva ma is bizalommal fordulunk.

Az Istennek tetsző élethez nem kell semmi rendkívülit tenni, csak fenn kell tartani Isten ajándékát, az életet, amit a Mindenható Isten mindnyájunknak megadott hangsúlyozta a főpásztor. A életet el lehet tölteni úgy is, hogy az ember nem csinál semmit. De ha idejében oda tudja adni az élete párjának, akkor ennél többet egy ember a világon nem tehet. Ilyen volt Annának és Joachimnak a házassága is. Ezután a főpásztor Szent Anna ünnepén bátorított minden férfit és nőt arra, hogy újítsák meg elhatározásukat, ne késlekedjenek párjukért, családjukért oda adni az életüket, amely az élet mindennapi imája kell, hogy legyen számukra.

Kovács Ágnes