Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye minden évben július utolsó vasárnapján tartja a szokásos évi egyházmegyei búcsúját. Ebben az évben rendhagyó módon Máriapócs helyszín helyett a 300 éves jubileumi évforduló csúcsrendezvényét Debrecenben rendezték 2015. július 26-án. A több ezer embert vonzó búcsú rendkívülinek számított, mert ilyen még nem volt a kálvinista Rómaként is ismert városban.

A Szent Anna-székesegyház előtti téren bemutatott szentmise főcelebránsa Böcskei László nagyváradi megyéspüspök volt, konccelebráltak: Bábel Balázs kalocsai- és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsekek, Böcskei lászló nagyváradi- Schönberger Jenő szatmári-, Gyulai Endre nyugalmazott szeged-csanádi- Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspökök és a Debrecen—Nyíregyházi Egyházmegye papjai.
A szentmisén jelen volt Fekete Károly református püspök, Réz Nagy Zoltán evangélikus lelkész, Papp László Debrecen-, Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármestere, Seszták Miklós, Pósán László országgyűlési képviselők, Debrecen város intézményeinek vezetői, képviselői és az egyházmegye hívei, valamint gróf Csáky Ilona, a néhai Csáky Imre bíboros Argentínában élő rokona is.

Az évfordulóra Bosák Nándor megyéspüspök emlékévet hirdetett meg 2015-re, amelyet mintegy 40 programból álló rendezvénysorozat kísér.
300 ével ezelőtt, 1715-ben a reformáció vallási diszkriminációja feloldódott - Csáky Imre, váradi püspök és bihari főispán, később bíboros, országgyűlési tevékenysége következtében. Ekkor került sor az 1693-ban Debrecen számára is megítélt szabad királyi városi jogok törvénybe iktatására, amelynek feltétele volt a vallásszabadság. Ezt megelőzően 168 éven át Debrecenben kizárólag kálvinisták élhettek, katolikus ember még egy éjszakát sem tölthetett a városban, sőt büntetést vont maga után az, ha valaki katolikus vallású napszámost, cselédet alkalmazott. Csáky Imre tehát 1715-ben megalapította a debreceni Szent Anna plébániát, letelepítette a városba a piarista rendet, majd a rendre bízva templomot építtetett. - Ezzel a történelmi visszatekintéssel köszöntötte a jelenlévőket Bosák Nándor megyéspüspök a szentmise elején, majd hozzátette, az újjászületést lassú, de folyamatos növekedés követte, aminek a kulcsa 1991-ben II. János Pál pápa debreceni látogatása volt, majd 1993-ban a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapítása. A Szent Anna búcsún emlékeznek és hálát adnak a 300 éves katolikus jelenlétért és az elért eredményért.

Böcskei László a szentmise homíliájában többek között kiemelte, az Isten terve nem ismer akadályokat, mert mindent megvéd, amit ő kiválasztott és magához emelt. A egyházmegye életében kegyelmi időnek számított a 300 évvel ezelőtti történelmi esemény, amely arra hív, hogy hűségesek legyünk őseink örökségéhez, megvédjük és erősítsük egyházunkat és ennek eleven tagjaiként hirdessük az öröm evangéliumát.
Ezután a főpásztor utalt a 2015-ös jubileumi év egyházi és civil kezdeményezésű programjaira, amelyek felidézik a múlt megpróbáltatásait, és közérthető nyelven megszólítják a mai embert, hívőt és nem hívőt egyaránt. Áldásosnak tartja ezt az összefogást, ami a hívő közösség egyik alapvonását mutatja be, és ez nem más, mint kovászként átjárni a világot nemcsak a templomokban, hanem a társadalmi élet minden területén. Ferenc pápa megfogalmazásában ez a katolikus ember univerzalizmusa, amely a hívő ember társadalmi szerepvállalását jelenti – tette hozzá a püspök.
A 300 évvel ezelőtti események arra figyelmeztetnek, hogy Istennek terve van velünk. Isten idejében élni azt jelenti, hogy Isten akarata szerint cselekedjünk. Mi vagyunk Isten népe, őriznünk kell hitünk fényét, növelni erejét, hogy Isten ideje ne teljen el haszontalanul. Ezért őrzött meg, választott ki és emelt fel bennünket.
A búcsú a katolikus tanúságtétel lehetősége számunkra, amely megmutatja fiatal egyházunk életerejét. Ezt az Istenre való figyelést és a reá való hagyatkozás példáját fedezhetjük fel Szent Anna életében is– folytatta a váradi püspök.
A főpásztor végül gyermekkori emlékét idézte, elmondta, mielőtt elindultak a máriaradnai búcsúra, előtte a megbántásokért, mulasztásokért mindenkitől bocsánatot kértek. Ez a megbékélés, kiengesztelődés pillanata volt. Az édesanyja ezt így magyarázta: „fiam, most készen vagy a búcsúra, elmondhatod Istennek és a Szűzanyának, íme itt vagyok nálad, veled érted. Ma Isten szövetségére igent kell mondanunk. Tekintsünk bizalommal egymásra és maradjunk együtt a hitben, reményben és szeretetben –fejezte be gondolatait a püspök.

A szentmise befejező részében Bosák Nándor püspök emgáldotta a székesegyház előtt felállított E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész alkotásának Csáky Imre váradi püspök, kalocsai érsek, bíboros szobrát.
Papp László polgármester szoboravató beszédében kiemelte, Debrecennek 300 évvel ezelőtt szüksége volt a megtérésre, arra, hogy 168 év kiutasítás után visszafogadják a katolikusokat. Ez ma is érvényes, hiszen felelősségünk és kötelességünk a különböző vallási közösségek közötti baráti őszinte érdeklődő kapcsolatának megtartása.
Majd a polgármester Csáky Imre bíboros szolgálatát méltatta, akinek jelentős áldozatvállalása, diplomáciai érzéke és határozottsága biztosította a debreceni katolikus hitélet fejlődését, és tette mindezt akkor, amikor egyedül csak a hitére támaszkodhatott. Csáky Imrének a kiegyezésben elévülhetetlen érdemei vannak. A katolikusok visszatérésük után iskolákat, kórházat, árvaházat alapítottak városunk fejlődéséért. A Város jelenkori értékei közül a legfontosabb a két felekezet közötti együttműködés – emelte kia polgármester, végül Pál apostol szavaival zárta gondolatait: „Viseljétek el egymást szeretettel, törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet." (Ef 4, 2-3)

Fekete Károly református püspök a Tiszántúli Református Egyházkerület Közössége nevében szólt a katolikusokhoz, kiemelte, a római egyház nem szűkölködik Istennek tetsző vonások nélkül. A jubileumi év felerősíti a katolikus és protestáns együttélés krisztusi szálait, amit kötélméretűvé alakított II. János Pál pápának a református nagytemplomban tett látogatása (1991) és a gályarab emlékmű megkoszorúzása. Majd hozzátette, a mai nap ünnepi alkalom arra, hogy kimondjuk, Bosák Nándor, Debrecen első római katolikus püspöke ma, a debreceni református hívek előtt a hit mélységének és a szeretet gazdagságának világító példája.

Bábel Balázs érsek sokadik elődje Csáky Imre nagyváradi püspök kalocsai érsek, majd bíboros emlékét idézte, aki az időt jól felhasználta, rendíthetetlen munkája alatt talentumait valóra váltotta, élt a történelem adta lehetőséggel Debrecen vonatkozásában, templomot építtetett, idetelepítette a piarista rendet. Emellett ismert az a fáradhatatlan törekvése is, hogy kalocsai érsekként a teljesen széthullott érsekség újraindításáért templomokat építtetett, plébániákat alapított és katolizálta a bejövő délszlávokat.

A szentmise végén Bosák Nándor megyéspüspök első alkalommal átadta az évfordulóra alapított Csáky Imre-díjat, Kövér József debreceni szobrászművész kisplasztikáját Fodor András püspöki helynöknek és Keresztesné Várhelyi Ilonának, az emlékév koordinátorának.

A szakralitás után a búcsú profán oldala is megmutatkozott délután 3 órától a Főnix rendezvényszervező kft. jóvoltából a debreceni nagyerdő központi parkjában, a Békás-tó környékén. Igazi, búcsús hangulatú programok várták az egyházmegye és a város családjait. Kirakodóvására művészeti csoportok, tánccsoportok, nagyszabású bábelőadás, a gyimesfelsőloki iskola diákjainak műsora, majd a csíkszeredai Roll együttes koncertje tette még emlékezetesebbé a délutánt. Este 7 órától Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, a város keresztény felekezetű képviselőivel Szent Anna-ünnephez kapcsolódva megáldották a családokat. Ez után a Legyetek jók, ha tudtok! – a Néri Szent Fülöpről szóló közkedvelt film színpadi változatát a budaörsi Latinovits Színház vendégjátékában tekinthették meg az érdeklődők a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon. Az előadás előtt ünnepi köszöntőt mondott Bosák Nándor megyéspüspök.

Sajtóiroda - Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye