A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a 39. császári és királyi gyalogezred emléktáblájának avatását ünnepelték 2015. július 1-én, a debreceni Szent Anna-székesegyház udvarán.
Az eredeti emléktáblát, amely a 39. gyalogezred elesett katonái helytállására, hűségére, vitézségére emlékeztet, 1880. augusztus 9-én állították a Szent Anna templomban. A táblát jelenleg egy gyóntatószék takarja, ezért döntöttek úgy, hogy elkészítik annak másolatát és mindenki számára jól látható helyen, a templom és a Szent József Gimnázium között, az iskola falán helyezik el. A márványból készült emléktáblát Petró Attila, a Nyír-Márvány Kft igazgatója adományozta a debreceni lövészdandár részére.
A rendezvényen részt vett Komolay Szabolcs Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere, Takács Attila dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka is és az állomány lelkészei, katonái. Az emléktáblát Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke áldotta meg.
2011. február 3-án dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 1. lövészászlóalját jelölte ki a város egykori háziezrede, a 39. császári és királyi gyalogezred jogutódjául. A zászlóalj azóta a 39-es hadrendi számot viseli és kutatja az elődeik történetét. 2013-ban találtak rá a debreceni Szent Anna székesegyházban elhelyezett emléktáblára, amelyen évszámok, ütközetek nevei, tiszti és legénységi veszteségek, katonasorsok találhatóak 1757-1878-ig.
1878. július 29-én Bosznia-Hercegovina okkupációja során hősi halált halt katonák emlékére, a Debrecenben állomásozó tisztek állíttatták a táblát. Ezután az ezred még számtalan csatában, valamint az I. világháborúban is részt vett, míg 1918. november 20-án, a monarchia felbomlásával az ezred története is véget ért.
Mária Terézia által kiadott pátens értelmében gróf Pálffy János megbízást kapott egy magyar gyalogezred megalapítására, így jött létre 1756. december 15-én a 39. császári és királyi gyalogezred, amely 1757 júniusában indult először a harctérre. 1809-ben az ezred parancsot kapott a létszám növelésére, így Debrecen lett a toborzóközpont. Ekkortól mondható a 39. gyalogezred Debrecen háziezredének.
Az ezred történetében többek között jelentőséggel bír az 1866-os olasz és osztrák háború is, ahol nagy veszteséget szenvedett, hiszen katonaállományából mintegy ötszázhúsz fő legénység, és huszonnégy tiszt halt meg egyetlen ütközet során. Ekkor érdemelte ki bátor helytállásával az ezred a sárga csapatzászlót, amellyel az Osztrák-Magyar Monarchia 102 gyalogezredéből mindössze csak 4 ezred bírt. A sárga zászlót a legkiemelkedőbben harcoló alakulatok részére adományozták.
Öröm-hír