Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„A katolikus egyház története, újjászületése a 18. századi Debrecenben"címmel konferenciát rendezett a Debreceni Egyetem a debreceni katolikus emlékév tiszteletére 2015. június 12-én az egyetem épületében. Mint arról már korábbi híreinkben is szóltunk, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök a 2015-ös évet emlékévvé nyilvánította, mert éppen 300 éve annak, hogy a katolikusok visszatelepedhettek Debrecenbe. 1715-ben Debrecen megkapta a szabad királyi városi jogot, amelynek feltétele volt a szabad vallásgyakorlás.

A főpásztor emlékbizottságot is alapított, amelynek tagjai a város vezetése és intézményei, így a Debreceni Egyetem is, valamint katolikus szervezőbizottságot, más katolikus intézmények, szervezetek vezetőivel összesen mintegy 40 program megrendezésére az év során.

Mint ahogy Bosák Nándor püspök a konferencia megnyitó beszédében mondta, a tudományos konferencia a nívós, szakmai, történelmi előadásokkal az emlékév legrangosabb eseményének számít. Új aspektusba, megvilágításba hozták Debrecen város kultúráját, vallástörtének egy-egy szakaszát.
A főpásztor továbbá kiemelte, a visszatekintés a 300 évvel ezelőtti, Debrecen és a magyar történelem 18. századi eseményeihez kapcsolódik.
„A történelem mindig az időben megvalósuló emberi élet – tette hozzá. Elmondja, hogy mi történt, kik voltak a szereplői, melyek voltak a mozgató rugói és milyen hatást gyakoroltak arra az időre. De mi az idő? a kérdésre Szent Ágoston szavaival válaszolt: "Ha ezt kérdezik, tudom, hogy mi az idő, ha meg akarom magyarázni, nem tudom."
Egyes filozófusok az időt úgy értékelték, mint a megismerés egyik kategóriáját. A természettudósok az élet negyedik dimenziójáról beszélnek, az arisztotelészi meghatározás szerint pedig a mozgás mértéke az egymás utániságnak az alapján. A régi ősi görög kifejezés és meghatározás még konkrétabban határozza meg az időt, mert beszél az időtartamról, a kronoszról, amely az események sorát jelenti, és beszél a megélt időről a kairosról – folytatta gondolatait a püspök atya. - Mi, a történelemben, nemcsak az események láncolatát látjuk, amelyek cél nélkül követik egymást, hanem mindig a történelemben megélt emberi vonatkozást szemléljük és figyeljük. Ilyen értelemben mindig a kairos az, ami bennünket foglalkoztat, így idézünk fel régi eseményeket és keressük a történelem mélyebb értelmét. A katolikus újjászületésre visszatekintő emlékév erre a történelemben megvalósuló életre utal, mert az életünk a történelemben minden helyzetben újjászületés" – fejezte be a gondolatait Bosák Nándor püspök.

Komolay Szabolcs alpolgármester Debrecen város nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a múlt ismerete nélkül nincs jelenünk és legfőképpen nem tudunk jövőt építeni, mert az egymásra épülő generációk építik azt a jövőt, amely meghatározza egy város, ország kultúráját. Majd egy feneketlen kúthoz hasonlította egy város, ország, nemzet történetét, amelynek nem látjuk az alját, a kezdetét, ugyanakkor keressük a tradíciókat, a miérteket és mikénteket, de legfőképpen a gyökereinket, hogy kik vagyunk, honnan érkeztünk. Az emlékév nemcsak a katolikusok ünnepe, hanem Debrecen ünnepe is, amelyhez a város és intézményei, is hozzákapcsolódott a maga erejével, lehetőségeivel is – hangsúlyozta az alpolgármester.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, mint házigazda üdvözölte a konferenciát. Elmondta, az ország jelenlegi helyzetének, jövőtervezésének az alapja, hogy a múltunkba, különösen az egyháztörténeti összefüggésekre visszanézzünk. A Debreceni Egyetem a közelmúltban több egyháztörténeti konferenciához kötődött, többek között helyet adott annak az ökumenikus konferenciának is, amit a II. Vatikáni Zsinat 50 évfordulója kapcsán rendeztek. A rektor az egyháztörténeti specifikumok Debrecen mai megértése szempontjából és a keresztény értékek alapján tervezett jövő szempontjából nagyon fontosnak ítélte a konferenciát, és mint mondta, mi sem természetesebb annál, hogy egy keresztény ország állami egyeteme ad otthont a katolikus konferenciának.
A konferenciát, amelynek anyagából ez év decemberéig egy kötet jelenik meg, Papp Klára dékán és Orosz István akadémikus vezette le.

A konferencián a következő előadások hangzottak el:

DRASKÓCZY ISTVÁN (egyetemi tanár, ELTE BTK, Történettudományi Intézet): A katolikus egyház szerepe a középkori Debrecenben. - Debreceni diákok egyetemjárása a középkorban;

BARTA JÁNOS (professor emeritus, DE BTK, Történelmi Intézet): A Magyar Királyság felekezeti helyzete a 18. század első felében;

SZÁRAZ ORSOLYA (irodalomtörténész, Debreceni Egyetem, MTA kutatócsoport): Jezsuita népmissziók a váradi egyházmegyében a 18. században;

OROSZ ISTVÁN (az MTA rendes tagja, professor emeritus DE g BTK, Történelmi Intézet): Debrecen szabad királyi városi címének országgyűlési becikkelyezése;
PAPP KLÁRA (egyetemi tanár, DE BTK, Történelmi Intézet): gróf Csáky Imre püspök szerepe a katolikus egyház debreceni térnyerésében;
SZABADI ISTVÁN (Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár igazgatója, Debrecen): A református egyház Debrecenben a szabad királyi városi cím megszerzése után;

KOLTAI ANDRÁS (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapest): Debrecen és a piaristák a 18. században;

BITSKEY ISTVÁN (az MTA rendes tagja, professor emeritus DE BTK, Kultúratudományi Intézet): „Ab omnibus pius rex dicebatur" (Szent László a magyarországi irodalomban);

BARTHA ELEK (professzor, néprajzkutató, DE BTK, Néprajzi Tanszék) - DÉNES ZOLTÁN (kanonok, c. egyetemi docens): Szent László a néphagyományban;

NYÁRÁDI ANNA MÁRIA (művészettörténész, Győri Városi Művészettörténeti Múzeum)
A debreceni Szent Anna templom Szilassy János által készített úrmutatója és a templom egykori felszerelése;
KELÉNYI GYÖRGY (professzor, ELTE BTK, Művészettörténeti Intézet): A Szent Anna-székesegyház építéstörténete és helye a magyar barokk építészetben;

ZÁGORHIDI CIGÁNY BALÁZS (történész, Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvár): Domonkos szerzetesek Debrecen katolikus életében, református történészek a domonkos történetírásban;

A konferencia idején kiállítást nyitottak meg a Történelmi Intézet Könyvtárában a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú Bihar Megyei Levéltárának irataiból „A mezővárostól a szabad királyi városig" címmel. A kiállítást Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a levéltár igazgatója nyitotta meg.
Továbbá Száraz Orsolya Catalogus librorum Bibliothecae Collegii Germanici et Hungarici Romae, Száraz Orsolya és Rosa Pace be¬vezetésével, könyvét mutatta be Monok István, az MTA Akadémiai Könyvtár és Információs Központ igazgatója, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola professzora.

A konferencia megszervezését támogatta a Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kara, a Debreceni Katolikus Emlékbizottság, az MTA DAB Társadalom- és Történettudományi Szakbizottsága, a Hajdú-Bihar Megyei Honismereti Egyesület.

Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye