Ars Sacra Debreceniensis címmel a katolikusok Debrecenbe való visszatérésének 300. évfordulója tiszteletére kiállítás nyílt április 10-én, Debrecenben a Belvárosi Galériában.
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Hajdú-Bihar megyei csoportjával és a Debreceni Művelődési Központtal együttműködve a debreceni kötődésű képző-, ipar-, és fotóművészeket hívták meg a szakrális témájú kiállításra, amely címében is utal arra, hogy a tárlat tartalmilag nem felekezet-specifikus művekből áll, hanem debreceni és debreceni kötődésű művészek olyan alkotásaiból, melyek az emberi lét szakrális és transzcendens dimenzióit mutatják be.
A tárlatra 65 művész adta be munkáit, s csaknem kétszáz műből válogatta ki a zsűri a tartalmi és esztétikai szempontoknak leginkább megfelelő 92 alkotást, köztük a díjazásra érdemeseket.
A kiállítás megnyitója előtti sajtótájékoztatón Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök elmondta, 300 évvel ezelőtt a debreceni katolikus élet újjászületésekor egyben az a folyamat is elkezdődött, amelyben a katolikus vallás hozzájárult Debrecen kultúrájának, értékeinek a gazdagításához. A debreceni kötődésű művészek szakrális jellegű alkotásai is erre irányítják a figyelmet.
A főpásztor a szakralitás megfogalmazásához Babits Mihályt idézte az „Örökkék ég a felhők mögött” című hitvallásából: „…Én katolikus vagyok, azaz hiszek a nemzeteken felülálló, egész világnak szóló, katolikus igazságban! …Hiszek a feleslegben. Abban mi túl van családon és fajon, abban, ami túl van a meszelt falakon. Elvégre lehet élni meszelt falak közt is, de ez nem katolikus élet. A fal véd, de zár is. Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot... Hiszek a művészetben, mely kinyitja elénk a világot, mely kiröpít a pontból és a pillanatból, mely katolikussá és a kozmosz polgárává avat…. Hiszem, hogy érdemes...
Végül a főpásztor hozzátette, a katolikus vallás jelenléte a városban a vallomásban is szereplő távolságra nyitást szeretné bemutatni. Különösen nagy jelentősége van ennek a mai világban, amikor a falak már nem a felekezetek között állnak, hanem az ember és a természetfölötti világ között, amelyek lezárják az embert. A művészet oldja ezeket a falakat és felnyitja az ember életét arra, ami több. A szakralitás valójában az ember fölötti, vagyis a természetfölötti többletet jelenti.
Kolomay Szabolcs Debrecen alpolgármestere a sajtótájékoztatón kifejezte, Debrecen hihetetlenül gazdag, kulturálisan sokszínű és egyben befogadó város. A katolikusok visszatelepülése óta együtt élnek a felekezetetek, egymást segítve, a város érdekeit szem előtt tartva olykor kompromisszumot kötve. A kiállításon bemutatandó művek jelképezik ezt az együttélést, amely a transzcendenciát is megjeleníti. Színvonalas munkák kerültek kiállításra, az alkotók nevei is fémjelzik, hogy mennyire komolyan vették a felhívást.
A téma lelkesítette a művészeket, folytatta dr. Nagy Márta művészettörténész, egyetemi docens, majd hozzátette, a kiállításon elhelyezett munkák három csoportra oszthatók:
A klasszikus értelemben vett szakrális munkák leginkább a liturgiát szolgáló templomművészetet, a magánájtatosságot, hitoktatást szolgáló tárgyai; a hagyományos keresztényikonográfiájú munkák, amelyek művészi kvalitásukból adódóan nevezhetőek szakrális tárgyaknak; valamint kevés számban a nem keresztény tematikával rendelkező, feltehetően az alkotóik által szakrálisnak nevezett munkák.
Végül Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója elmondta meglepetés volt számára a kiállítás iránti óriási érdeklődés. Az intézmény 9 közösségi házat és a Tímár Házat tartja fönn, feladatuk, hogy minden rendezvény egy adott közösség bevonásával egy nagyobb közösséget szolgáljon. Ez jelen esetben a város katolikus közössége és az alkotóközösségét jelenti.
Ezután a kiállítást dr. Nagy Márta művészettörténész nyitotta meg, köszöntőt mondott Bosák Nándor, püspök és Komolay Szabolcs, alpolgármester. A kiállítást rendezte: Fátyol Zoltán festőművész.
A megnyitó végén a felajánlott díjak kerültek átadásra. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye két díjat ajánlott fel. A fődíjat Madarász Kathy Margit Textiltervező iparművésznek és Gyöngy Enikő ötvös, iparművésznek adományozta.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Monostory Viktória ikonfestőnek, és Kányási Holb Margit iparművésznek, a Debreceni Művelődési Központ díját Papp Károly grafikusművész kapta. A díj nem más, mint a következő évadban a Belvárosi Galériában egy önálló kiállítás lehetősége. A zsűri különdíjában Kustár Gábor szobrász részesült.
A zsűri tagjai voltak: Aknay János festőművész, dr. Nagy Márta művészettörténész, Fátyol Zoltán festőművész és dr. Várhelyi Ilona irodalomtörténész.
A megnyitón közreműködtek: Újhelyi Kinga Jászai-díjas színművész és a Debreceni Canto Armonico Énekegyüttes.
A kiállítás 2015. május 11-ig tekinthető meg hétköznapokon 10-18 óráig.
Kovács Ágnes
Kiállító alkotók:
AKNAY JÁNOS * ALMÁSY ALADÁR * ÁSZTAI CSABA * BÍRÓ ESZTER * BUKA LÁSZLÓ * BURAI ISTVÁN * D. KIRÁLY SÁNDOR * DR. MOLNÁRNÉ ÖTVÖS TÜNDE * DURUCSKÓ ZSOLT * E. LAKATOS ARANKA * ÉLES BULCSÚ * FÁTYOL ZOLTÁN * GÁL ANDRÁS * GONDA ZOLTÁN * GYÖNGY ENIKŐ * GYŐRI LÁSZLÓ * H. CSONGRÁDI MÁRTA * HORVÁTH BÍBOR * HORVÁTH ISTVÁN * KASSAI IMRE * KÁNYÁSI HOLB MARGIT * KISS ÁRPÁDNÉ * KOZMÁNÉ BŐDI ILDIKÓ * KURUCZ IMRE * KUSTÁR GÁBOR * LÁNG ESZTER * LÁSZLÓ ÁKOS * LUKÁCS GÁBOR * MADARÁSZ KATHY MARGIT * MAGYAR ZITA * MAKOLDI SÁNDOR * MAKOLDI SÁNDOR GYULA * MÁTHÉ ANDRÁS * MONOSTORY VIKTÓRIA * NURIDSÁNY ÉVA * OLÁH TIBOR * ÖTVÖS NAGY FERENC * PALOTAI ERZSÉBET * PAPP KÁROLY * PAPP TAMÁS JÁNOS * SUBICZ ISTVÁN * SULYOK GÉZA * SÜLI ISTVÁN * SZABÓ ANTÓNIA * SZILÁGYI IMRE * TAMUS ISTVÁN * TARNÓCZI JÓZSEF * TARSOLY ANDORNÉ * TORNAY KRISZTINA * TOROCZKAY ILONA * VELÉNYI RUDOLF * VINCZE LÁSZLÓ * WRÁBEL ERZSÉBET * ZIMÁNYI ALAJOS