Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Szent Anna székesegyház barokk monstranciáját a 18. sz. egyik leghíresebb magyar műhelyében, Lőcsén készítette Szilassy János ötvösművész 1752-ben, néhány évvel a reformáció után felépült debreceni templom felszentelését követően – olvashatjuk P. Szalay Emőke tanulmányából.
A rendkívül nagyméretű, kivételes művészeti értékként számon tartott, aranyozott ezüst monstrancia talapzatán egy fa árnyékában az alvó Jákob alakját látjuk, fölötte egy hatalmas kerub áll. A fa lombkoronájának közepén helyezkedik el az Oltáriszentséget tartó, üvegezett ostyaház, amelyben kövekkel kirakott lunula (hold alakú ostyatartó) látható. Ezt díszes, csiszolt gyöngyökkel díszített, üde-zöld koszorú övezi. A lombkorona dicsfényként kiszélesedő sugarai között a 12 törzset jelképező, színes zománcképeket látunk. A csúcson az Atyaisten zománcképe fölött, ékkövekkel kirakott kereszt zárja a kompozíciót.
A monstrancia az ószövetségi gyökerekből kisarjadó keresztény hit lényegére mutat, középpontba helyezve az Eucharisztiában jelenlévő Krisztust.
A monstrancia eredeti barokk ötvösművészeti alkotás. Műtárgyként nagy értéke, hogy ismert az alkotója, valamint a készítés helye és ideje. Vallási jelentőségét az adja, hogy az egyedi, igen ritka kompozíciójú liturgikus tárgy a reformáció után Debrecenbe visszatelepült katolikus hitéletet szolgálta. Századokon át ebben helyezték ki az Oltáriszentséget szentségimádásra és az ünnepi körmenetek fényét emelte. Imádkozott előtte az utolsó magyar királyi pár is.
A barokk monstrancia az Őseink hite című kiállítás legrégebbi darabja. A kiállítás megközelíthető a Szent Anna Székesegyházban a hittantermek folyosójáról.
Látogatható: szerdán, szombaton és vasárnap 9-től 12-ig és 14-től 17.30-ig Csoportoknak bejelentkezés esetén más időpontot is biztosítunk.