Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Az Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye közös sajtótájékoztatóját tartotta 2014. 03. 12-én a Szent Anna székesegyházban.
Az eseményen a sajtó képviselői előtt tették láthatóvá a 39. császári és királyi gyalogezred emléktábláját a Szent Anna Székesegyházban található gyóntatószék áthelyezésével.
A sajtótájékoztatón Orosz Lőrinc, a Szent Anna plébánia prépost-plébánosa örömét fejezte ki a MH 5. Bocskai István Lövészdandár és a Szent Anna plébánia között elkezdődő együttműködésért. Elmondta, az emléktáblát, amely a 39. gyalogezred elesett katonái helytállására, hűségére, vitézségére emlékeztet, 1880. augusztus 9-én állították a Szent Anna templomban. A táblát jelenleg egy gyóntatószék takarja. A sajtótájékoztatón a katonák elmozdították helyéről a gyóntatószéket, így az emléktábla két hétig lesz látható a nyilvánosság előtt. A későbbiekben elkészítik a tábla másolatát, amelyet a templom külső homlokzatára helyeznek el.
Orosz Lőrinc plébános utalt arra az írásos visszaemlékezésekre, amelyek szerint már az első világháború előtt voltak helyőrségi szentmisék a Szent Anna templomban. A Fájdalmas Szűzanya kápolnában lévő feszületet pedig a hagyomány a hadba vonulók keresztjének nevezi, amely előtt a frontra indulók a családjaikkal, nagyszüleikkel együtt imádkoztak. Nem így, a mai korban - tette hozzá a plébános. Az utókornak is nagy tanúság az emlékezés, annak felidézése, hogy hogyan indultak harcba a fiatal katonák, akik közül sokan soha többé nem tértek vissza.
Polyák András alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár törzsfőnök-helyettese elmondta, fontosnak tartja, hogy ápolják és továbbadják elődeik emlékét, és mindezeken túl a történelmi kutatást is kiemelt feladatként kezelik. A táblán évszámok, helységnevek, nevek felsorolásával, emberek, családok, katonák sorsai jelennek meg.
Az alezredes a 39. gyalogezred és Debrecen kapcsolatáról kiemelte, Mária Terézia által kiadott pátens értelmében gróf Pálffy János megbízást kapott egy magyar gyalogezred megalapítására, így jött létre 1756. december 15-én a 39. császári és királyi gyalogezred, amely 1757 júniusában indult először a harctérre. 1809-ben az ezred parancsot kapott a létszám növelésére, így Debrecen lett a toborzóközpont. Ekkortól mondható a 39. gyalogezred Debrecen háziezredének.
Polyák András szintén kiemelt eseményként említette meg az 1848-49-es szabadságharcot, hiszen a gyalogezred egyik gránátos százada az első között volt, aki átállt a forradalom és a szabadságharc oldalára. Ezért is kezelik kiemelt ünnepként a március 15-ét.
Az 1866-os olasz és osztrák háború is jelentőséggel bír az ezred történetében, ahol nagy veszteséget szenvedett, hiszen katonaállományából mintegy ötszázhúsz fő legénység, és huszonnégy tiszt halt meg egyetlen ütközet során. Ekkor érdemelte ki bátor helytállásával az ezred a sárga csapatzászlót, amellyel az Osztrák-Magyar Monarchia 102 gyalogezredéből mindössze csak 4 ezred bírt. A sárga zászlót a legkiemelkedőbben harcoló alakulatok részére adományozták.
Az emléktábla az 1757-1878-ig tartó időszakban elesett hősöknek állít emléket. 1878. július 29-én Bosznia-Hercegovina okkupációja során hősi halált halt katonák emlékére, a Debrecenben állomásozó tisztek állíttatták a táblát. Ezután az ezred még számtalan csatában, valamint az I. világháborúban is részt vett, míg 1918. november 20-án, a monarchia felbomlásával az ezred története is véget ért.
A sajtótájékoztatón a Debreceni Helyőrségi Zenekar nyilvános zenekari próbát tartott, ahol a katonazenészek a március 14-i hangversenyükre készültek Pál István százados, karmesterrel.