Április 11-e Debrecen szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulója, 1693-ban I. Lipót magyar király ezen a napon adományozta a kiváltságlevelet Debrecennek. Az évfordulóról immár 23 éve „Debrecen Város Napja" címmel hagyományosan ünnepi közgyűléssel emlékeznek meg.
A 2013. április 11-ei ünnepi közgyűlésen Debrecen képviselő-testülete díszpolgári címeket, Pro Urbe- és Mecénás-díjakat, valamint Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adott át. A városnapi ünnepi közgyűlés a debreceni Kölcsey Központ Báltermében volt.
A közgyűlés Pro Urbe–díjat adományozott Felföldi Lászlónak, a debreceni Megtestesülés templom plébánosának, püspöki helynök esperesnek is.
A város érdekében kifejtett jelentős tevékenység elismerésként Pro Urbe kitüntető díj adományozható azoknak, aki a helyi társadalom javára az emberi tevékenység bármely területén kiemelkedő munkát végeznek. Pro Urbe-díjban részesült még Vidnyánszky Attila színházigazgató, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, filmrendező; díszpolgári kitüntető címet kapott: Risztov Éva olimpiai bajnok úszó és dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem rektor helyettese, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának elnöke; Mecénás-díj illette ez évben Pántya Sándort, a Bazár Parking 2000 Kft ügyvezetőjét és dr. Szabó Lászlót, a TEVA Magyarország Zrt. vezérigazgatóját; valamint Kölcsey Ferenc ösztöndíjban részesült a Kodály Filharmónia Debrecen által Vajda János Carmina Calvinistica Debreceniensis címmel benyújtott pályázata.
Felföldi Lászlót 1986-ban szentelték pappá Egerben. Ezt követően Újfehértón, Egerben és Nyíregyházán szolgált káplánként. 1996 és 1998 között Debrecenben püspöki titkár, majd püspöki irodaigazgató volt. 2003-tól püspöki helynöki, 2008-tól esperesi címet kapott. Ezzel párhuzamosan két egyházközségben is plébános: 12 éve vezeti Debrecenben a Megtestesülés Plébániát, de irányítása alatt működik a Debrecen-Józsai Társegyházközség is. A 12 éve felszentelt Megtestesülés Templom első plébánosa, az elmúlt évtized alatt több mint ötszáz fős közösséget hozott létre. A plébánia — amely az Újkerti lakótelep közvetlen közelében található — a környék kulturális központjává is vált. Jelenleg 22 közösség tevékenykedik itt több száz résztvevővel, ezeken, a vallási hovatartozástól független bárki részt vehet. Felföldi László közösségépítő, közösségformáló munkája kiemelkedő. Nagy tisztelet és szeretet övezi őt. Különös gondot fordít a fiatalok lelki épülésére, napközis, valamint nyári családos táborait, egyedi programjait óriási érdeklődés kíséri.
Felföldi Lászlónak a katolikus egyházban betöltött szolgálata, a személyisége, a család széthullása ellen küzdő programjai, az összetartozás érzését erősítő, szolidaritásra nevelő tevékenysége kivívta a debreceniek elismerését, megbecsülését.
A díjakat Kósa Lajos Debrecen város polgármestere adta át, majd személyesen közvetlen stílusban köszöntötte a díjazottakat. Felföldi László plébános méltatásakor elmondta, Felföldi atya kommunikációs stílusa mindenki számára példaadó, mert üzenete eljut a 21. század emberéhez. Hittel, hitelesen beszél Jézus üzenetéről, a szeretetről, a világról, mint Isten ajándékáról.
Majd a polgármester utalt az 1693 előtti, a reformációt követő időszakra, amikor a katolikusokat nem tűrték meg a „kálvinista Rómában", így azoknak a városon kívülre kellett költözniük.
— A szabad királyi városi cím számos előnnyel járt — tette hozzá a polgármester. — 1693-ban a szabad királyi várossá válás egyik kritériumaként a városnak adományozni kellett egy területet a katolikusok részére, hogy újra letelepedhessenek Debrecenben. Itt található most a Szent Anna Székesegyház és annak plébániája. Akkor nehezen tettek eleget ennek a feltételnek a „református atyafiak", akik úgy fogalmaztak, hogy ezzel elindult a város a romlás útján, amit ráadásul pénzért vásároltak meg maguknak. Késői utódként — mondta Kósa Lajos — már nem is értjük ezeket az indulatokat, de azt megjegyezhetjük, ha pusztán Felföldi atyát és az ő munkásságát nézzük, akkor már megérte megvenni a szabad királyi városi címet.