Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye búcsúja 1996 óta minden év július utolsó vasárnapján a „nagybúcsúk" közé tartozik Máriapócson a kegytemplomban. Az idei búcsún 2014. július 27-én, a korábbi évekhez hasonlóan több ezer zarándok érkezett lelkipásztoraik kíséretében feldíszített keresztekkel, zászlókkal, Mária képekkel.
Évről évre egyre többen indulnak el otthonaikból gyalog, kerékpárral erre a búcsúra is. A szombat estére megérkezett zarándokok szentmisén, szentségimádáson vettek részt, majd éjszakai virrasztással várták a búcsúi napot.
Másnap a hajnali óráktól kezdve folyamatosan érkeztek a zarándokok, a lelki elcsöndesedést a római katolikus templomban tartott Szentségimádás, valamint a Képmás Zenekar zenés elmélkedése segítette.
Az ünnepi szentmisén Bosák Nándor, az egyházmegye püspöke köszöntötte a zarándokokat, majd dr. Veres András, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke homíliáját hallhattuk.

- A kőből épült templomokat időnként fel kell újítani. Mi hívő emberek megújítjuk-e időnként lelkünk templomait? Napjainkban nem elég nagy gondot fordítunk erre - figyelmeztetett bevezető gondolataiban Veres András püspök atya, majd Antoni Gaudí spanyol építész, a már több mint 100 éve épülő barcelonai Szent Család templom tervezőjét idézte, miszerint „Addig él a nemzet, amíg épül a templom". - Átvitt értelemben ez fontos üzenet mindannyiunk számára – emelte ki a püspök atya. - Hiszen addig épül a nemzet, amíg a hívő emberek a lelkükkel is építik a templomot, amíg a tiszta erkölcs, az ember számára egyedül élhető emberi élet újra és újra új lendületet vesz. A kőtemplomokat újjáépíteni viszonylag gyorsan lehet, mint ahogyan ez tapasztalhattuk az elmúlt évtizedekben, de a lelkek templomait sokkal nehezebb újraépíteni. Több mint 20 éve a politikai változások után ez beigazolódott.

- Látnunk kell, hogy a lelki templomok pusztítása ma sem szűnik meg, hiszen Európa szerte több parlamentben próbálnak olyan élettelenes törvényeket áterőszakolni, amely a kezdődő, vagy a lenyugvó emberi életet akarja elpusztítani – folytatta a főpásztor. - Láthatjuk, hogy milyen rendszeres, tudatos manipulációval próbálják a házasság szentségét és a családi életet is gyengíteni. Mindezt nekünk, keresztényeknek észre kell vennünk. Mert nem az a legnagyobb probléma, hogy a nemhívő emberek pusztítják az emberi életet, nem vesznek tudomást a házasság szentségről, a családi életről, hanem hogy a hívő emberek is így gondolkodnak, cselekednek. Bármennyire mást diktál a korszellem, fontos lenne tudatosítanunk magunkban azt - amit Jézus akar -, hogy mi, az evangéliumi élettel, a tiszta erkölcseinkkel tűnjünk ki a nem hívő emberek körében.

- Fontos lenne, hogy az őskeresztények tulajdonságait viseljük magunkban, akik egyéni és közösségi életükben másként éltek, mint a ma embere. Nem szabad a korhoz hasonulnunk, amely az evangélium szellemével szemben halad. Nekünk, hívő embereknek minden igyekezetünkkel arra kellene törekedni, hogy Isten országát építsük itt a földi életben. Nem véletlenül mondta Ferenc pápa, ne legyünk ízetlen, sótlan keresztények, legyen életünknek evangéliumi íze, krisztusi illata. A pápa arra is figyelmeztet, hogy minden hívő ember legfőbb törekvése az kell, hogy legyen, hogy a földi életben, a földi társadalmat az evangélium szellemében akarjuk építeni. Menjünk ki az emberek közé. Az önmagával foglalkozó egyház ugyanúgy jár, mint a bezárkózó ember – emlékeztetett a Szentatya szavaira a püspök atya. - Testileg és lelkileg elsorvad. Ma Isten országának építése nagy kihívás minden keresztény számára. Az Isten országa olyan, mint a földbe rejtet kincs, amiért az embernek mindenét oda kell adni. (Mt, 13, 44) – utalt a szentírás szavaira a főpásztor. - Így gondolkodik erről a keresztény ember? Mit jelent Isten országát építeni? Jézus Krisztus evangéliuma szellemében a Tízparancsolat, élni a nyolcboldogság értelmében emberi életünket egyénileg és közösségben egyaránt. A szülők, az embertársak iránti szeretet a házasság iránti hűség győzelme az Isten országa, mert ez adja meg az ember számára a boldog földi életet. Mert minden ember boldog akar lenni, csak sokan azt nem veszik tudomásul, hogy nincs más út, mint az Isten útja.
Ma minden baj forrása, hogy az emberek Isten nélkül akarnak boldogok lenni. A teremtő Isten nélkül az ember, mint Isten teremtménye nem tud, nem lehet boldog. Ebben kellene korunk gondolkodását megváltoztatni, kezdve a saját gondolkodásunkkal, hogy belássuk azt, amit csak kevesen látnak be, hogy Isten országa építhető ebben a földi életben, de nem a mi gondolatunk szerint, hanem ahogyan a minket boldogságra teremtő Isten mutatja számukra.
Végül a püspök atya kérte, hogy imádkozzunk a Szűzanyához azért, hogy a világ gondolkodása meg ne mételyezze a mi gondolkodásunkat, hogy szeretteink, családtagjaink és minél többen a társadalomban felismerjék, hogy az az út, amit Isten nélkül járnak nem vezet sem földi, sem örök boldogságra. Tegyünk tanúságot a munkahelyünkön, családi környezetünkben, a társadalmi élet minden színterén Jézus evangéliuma mellett.- fejezte be homíliáját Veres András püspök.