Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Júniusban egyházközségünk mintegy 50 fős csapata erdélyi zarándoklaton volt, amikor Arad városát is felkereste, hogy kegyelettel adózzon a 13 kivégzett tábornok emlékének. A címbeli kifejezés Kossuth Lajostól származik, s a tábornokok itteni raboskodására és hősi halálára utal, amely 1849. október 6-án történt. Aradról szólván, mindenki első pillanatban csak erre a tragédiára gondol. Pedig érdemes Aradról többet is tudni.
Lakosainak száma ma megközelíti Debrecen városáét. A romániai megyeszékhely épp olyan széles utcájú, „tágas" város, jól szervezett villamos és autóbusz közlekedéssel, mint városunk. Központja rendben tartott, felújított lakó- és középületekkel: régi városháza, színház, ortodox bazilika, az ún. Csanádi Palota (a volt Arad-Csanádi Vasúti Részvénytársaság hajdani székhelye), s persze elegáns banképületek, üzletek stb. A központban van a mi számunkra legértékesebb: a Minorita templom, melynek kitárt szárnyú angyalai őrködnek a város fölött. (Erről a későbbiekben még szólunk.) Sok a park, a zöldövezet. A várost átszeli a Maros, melynek partjai a lakók kedvelt sétáló helyei közé tartoznak. Hogy kik a lakosai? Mondhatni Arad egymaga egy kis Európa, ahol románok, magyarok, németek, szerbek, bolgárok, csehek, szlovákok, magyar érzületükről ismert, a város fejlesztéséért sokat tett zsidók élnek együtt évszázadok óta. Mindenki legalább három nyelvet ismer, (vagy csak ismert?). Az egyszerű emberek, mint minden bánsági, nem tudják, mi a fajgyűlölet, toleránsak a másik nemzet iránt, tisztelik (vagy csak tisztelték?) a más tulajdonát De a politika szítja az ellentéteket... Ezért jelöletlen ma a legtöbb magyar vonatkozású emlékhely. Szerencsére vannak a városnak Újj Jánosai, Puskel Péterei, Szabó Péterei, akik minden utca magyar vonatkozásait ismerik. Nekik nem „ térkép e táj", hanem tudják, hol volt megszállva Vörösmarty Mihály, hol borozgatott Ady, hol működött a '48-as kormány, mikor itt járt (a régi városházán), melyik szerkesztőségben dolgozott Gárdonyi Géza, aki, amilyen nagyszerű volt írónak, olyan gyenge újságírónak – mesélik.(Három hónap után ki is adták útját a szerkesztőségből.) Ők ismerik Tóth Árpád szülőházát, tudják, melyik házat díszítik a költő édesapjának stukkói, hol volt az irgalmas nővérek zárdája, hol a magyar tanítóképző, melyik házban lakott Damjanich mielőtt a vár börtönébe vitték volna. Két nyelven van megjelölve az a ház, ahol 1956 egyik magyarországi hősét lőtték le, mikor élelmiszer-szállítmánnyal tartott Bukarest felé. – És sorolhatnánk a végtelenségig. (A „Damjanich-házat" megjelölték és rendbe tették.)

Arad élénk kapcsolatokat őriz Magyarországgal. Több testvérvárosa is van: Gyula, Hódmezővásárhely, Tatabánya, Pécs. Az augusztusi aradi napokon éppen a fiatal pécsi színtársulat, a Szivárvány Musical Stúdió mutatta be a Teréz anya életéről szóló, Kiálts a szeretetért! című musical darabot. A darab tanítása mindig időszerű: „Egy csepp lesz munkád az óceánban, de ha nem teszed, az a csepp is hiányozni fog." És, amit annyiszor hangoztatunk, de vajon éljük is? Hogy: „a szeretet misszió." Ugyanekkor például a neológ zsinagógában kecskeméti fiatalokból álló, mintegy 30 tagú fúvószenekar tartott klasszikus zenei koncertet. A pécsiek szabadtéri koncertet is rendeztek a legnépszerűbb hazafias tárgyú darabokból (István, a király stb.), ugyanakkor ízes boraikat kínálták a hallgatóságnak.

Aradnak élő vallási élete van, sok és sokféle felekezetű temploma, régebbiek és újak is. Egyik kedves új kis katolikus temploma a Nagyboldogasszony titulust viselő templom. Főoltárképén Mária mennybemenetele, a falakon a hét szentség szimbolikus ábrázolásával.

A ma Lippával egybenőtt Máriaradnán is augusztus 15-én volt a főbúcsú, ahol nemcsak magyar és német, de szlovák nyelven is volt szentmise. Ide sok faluból népviseletben jöttek az emberek. (Kár, hogy, mint sokfelé nálunk is, itt is eluralkodott a kirakodó vásár jelleg. A szervezést dicséri viszont, hogy a templom közvetlen közelébe nem engedték sátrat verni az árusokat.)

No, és az impozáns Minorita templom a város szívében. Néhány éve még ide volt menekítve Zala György (1858-1937) Szabadság-szobra. Érdemes néhány szót ejtenünk e szoborról. Főalakja kinyújtott jobb kezében dicskoszorút tartó nőalak, baljában kard – jelképezi Hungáriát. Négyfelől négy allegorikus alak: Ébredő szabadság, Harckészség, Áldozatkészség, Haldokló harcos. A talapzaton a 13 vértanú domborműve.(Tudjuk, négyüket „kegyelemből"(!!) golyó által végezték ki Haynau parancsára, kilencüket pedig felakasztották.) Az eredeti szobor felavatása 1890. október 6-án volt. 1925-ben eltávolították eredeti helyéről, a főtérről, többfelé hányódott, mígnem a minorita rendház udvarára került, s végül 2004-ben – román-magyar megegyezés után – újra fel lehetett állítani a ma Megbékélés terének nevezett régi Tűzoltó téren, még korábban Attila térnek nevezett közterületen.

A Minorita templom. Harmonikusan simul az utca arculatába, mégis méltóságosan ki is emelkedi belőle. A mai épület egy korábbi minorita templom (1704) helyén épült 1902-1904 között Tabakovics Emil (Milan Tabakovics) tervei szerint és Páduai Szent Antal nevére van szentelve. (Őt ábrázolja a gyönyörű oltárkép). A boltíves főbejárat fölött Michelangelo Kegyelet című szobrának hű másolatát látjuk és ezt a feliratot: „Az én házam imádság háza". Emléktáblák őrzik a minorita elődök ittlétét, és a templom ill. a város több hősének emlékét: pl. Karácsonyi István kanonokét, aki a kommunizmus éveiben szenvedett börtönbüntetést.

Zárásul a város történetének jó ismerőjétől, a korábban említett Újj Jánostól idézek, aki helytörténészi minőségében (és ez csak egy, sokoldalú érdeklődési területei közül) régi aradi hiteleshelyi okmányok tanulmányozása kapcsán írja: „A hazai történetírás szándékosan megfeledkezik arról, hogy az ország e vidéke számára a legjelentősebb dokumentumok a katolikus egyház tevékenységéhez kapcsolódnak." ( Szövétnek, Aradi Kulturális Szemle, XIII. évf. 4.)

Ugyancsak ő vallja másutt, hogy a mai világ bajainak fő oka a keresztény nevelési szellem hiánya.

Vajon mi hogy állunk ezzel?

Bérces Mária Klára