Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A nagyvisnyói MeNöK – Merjünk növekedni Krisztussal! egyházmegyei tábor résztvevőinek utótalálkozóját tartották október 11-12-én Nyíregyházán. A fiatalok bekapcsolódtak a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű programba is.

„A világegyház része vagytok, de a világegyházhoz való tartozásotok ebben az egyházmegyében konkretizálódik: abban az egyházközségben, amelynek tagjai vagytok, abban a feladatban, amelyet végeztek, és abban a jelenlétben, amellyel részt vesztek a közösségetek életében” – Törő András atya, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye ifjúsági referense ezzel a gondolattal köszöntötte a tábor viszontlátott fiataljait. A találkozót közös vacsorával, Taizé-i imaórával, szentségimádással indítottuk, ahol hálát adtunk egymásért, és kértük Isten áldását a közösségre, a küldetéstudatunk gyakorlására. Az ima csendjét, énekeit és kimondott szavait követően a nyári élmények megosztása, a tábori visszaemlékezések hívtak mosolyt a fiatalok arcára.

„Hogyan lehet ezt a mosolyt megőrizni? A fiatalok jelenlétét tovább vinni? Úgy, hogy élővé tesszük. Mikor tekinthetünk valamit élőnek? Akkor, ha közel van hozzánk, ha hatással van ránk, ha formál bennünket és alakítja életünket. Krisztus ilyen élő része a mindennapjainknak. A Szentatya apostoli buzdításában mondja ki: Krisztus él! És éltetni akar téged. Krisztus élő valóság számunkra, a barátunk, aki vágyik arra, hogy meséljünk neki, hogy válaszoljunk arra: Hogy vagy most? Mi jár a fejedben?. Öröm, nehézség, kihívás, döntés, magány, szerelem, család, barátok, munka? Krisztus számára nem kell keresnünk a szavakat, csak vigyük elé azt, ami bennünk van, azt, ami mozgatja gondolatainkat. Ez az élő kapcsolat, a jelenünk megosztása a titka annak, hogy egy közösség élettel és tartalommal teljen meg. Egyházmegyénk ifjúság-pasztorációjának hajtóereje is ez a jelenlét, amely által a fiatalok az élettel megtöltött tartalom útján járnak” – fogalmazta meg útravalójában Törő András atya.

Úton járni? Az utótalálkozó programjában ez a közös úton való haladás a 72 óra kompromisszum nélkül kezdeményezés tevékenységében csúcsosodott ki. A MeNöK tábor részvevői és jó néhány nyíregyházi fiatal azzal az elszántsággal csatlakozott a szombati naphoz, hogy önkéntes erővel, önzetlen tenni akarással és a semmittevés kultúrájának felszámolásával kapcsolódik be az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet és a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház épületeinek, környezetének formálásába.

„Szeretettel szolgáljatok egymásnak!” (Gal 5,13) – ez a szentírási rész bátorította az ifjúságot, hogy részt vegyenek ebben az országos akcióban. Az akció mindig tettekre hív, ezúton egy olyan cselekvésre, amellyel „több vagy, ha adsz”.

Felföldi László helynök atya a program reggelén a munka fontosságát hangsúlyozta a tenni vágyóknak: „Miért lényeges, hogy megtanuljunk dolgozni? Azért, mert a munka megtanít az életre: szenvedni, áldozatot hozni, kitartani. Az a világ, amely előtettek áll, egy kemény világ. Ezért kell felkészülni. Felkészülni az élethelyzetek váratlan kihívásaira, amelyekben akkor is helyt kell állni, amikor éhes vagy, amikor elönt az indulat, amikor megfáradsz. És amelyekbe akkor is bele kell állni, amikor fáj.”

Ezt követően helynök atya rámutatott a munka egyik fontos, hosszú távú gyümölcsére: „A feladatokhoz, a munkához való hozzáállás megjelenik a házas életben gyakorolt magatartásban: ha valaki megtanul dolgozni, akkor a párjáért és gyermekeiért is megtanul küzdeni. A feladás helyett megtanul megoldást keresni a krízisek és válságok idején.”

A program keretében közel nyolcvanan tevékenykedtek: templom- és toronytakarítás, tereprendezés, növényápolás, meszelés, lomtalanítás, szemétszedés, gallygyűjtés és számos munka várta a résztvevőket. A jóleső fáradtságot követően, a MeNöK tábor tagjai ebéd keretében ünnepelték meg a találkozást, a közösség élményének örömét. A program zárásaképpen a nyíregyházi plébánia munkatársai kompromisszum nélkül 9 kg lisztből készítettek palacsintát válaszul a fiatalok munkájára. A folytatás hamarosan következik, az adventi időszakban ismét várjuk az egyre „menőbb” fiatalokat, hiszen úton vagyunk. Az együtt haladás élő útján.

Szilágyi Eszter

Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség