Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Az újfehértói római katolikus egyházközség és a Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár 2019. szeptember 14-én, 16 órától a Kulturális Örökség Napjai alkalmából közös programot rendezett. Ezen a szombat délután az érdeklődők az újfehértói Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom történetével, a templomkertben lévő érdekességekkel és a plébánia épületének múltjával ismerkedhettek meg.

„A templom a mennyország kapuja és a mi lelki otthonunk.” A rendezvény vezérgondolatát Juhász Imre plébános fogalmazta meg. Fogarasiné Tóth Zsuzsanna muzeológus a program megnyitó gondolataiban elmondta, hogy az elmúlt esztendőben a város református templomával kapcsolatos kiállítást szerveztek, ebben az évben pedig a római katolikus templom szakrális érdekességeire szeretnék felhívni a figyelmet. Továbbá megemlítette, hogy javasolják az újfehértói római katolikus templom felvételét az Újfehértói Települési Értéktárba. A megnyitó után felkérte Zsirosné Seres Judit egyháztagot, hogy Dobai Ottó és Mézes Attila atyával, valamint Kristóf József kántor úrral együtt mutassák be a templom belső terét.

Zsirosné Seres Judit kérte a résztvevőket, hogy az előadókkal együtt képletesen járják körbe a templombelsőt, lehetőséget adva arra, hogy minél többet tudjanak meg erről az épületről. Ezután a múltba tekintve többek között beszélt arról, hogy a templom mindig is igazodási pontot jelentett. A templomtornyok minden fölé magasodnak és meghatározzák az úti célt. A város három templomának évszázados története van. Hangsúlyozta, lényeges, hogy ismerjük, értékeljük és megbecsüljük gyökereinket, és jól gazdálkodjunk a ránk hagyott örökséggel.

Egy-egy jelentős templom mindig a történelem mérföldköve, Isten nagyságát hirdetik a monumentalitás épületek. A templomok, mint Isten hajlékai, időtálló anyagból épülnek, nemcsak lenyűgöző megjelenésük miatt szép, hanem különleges és értékes művészi alkotásokat is találhatunk bennük. A művészet nemcsak az esztétikumot, hanem a szakralitást is szolgálja. A templom építése szakmai kihívást jelent és egyben a tehetség bizonyítását is. „A templom építészetében és berendezésében a művész mindig megtalálta a maga helyét, legyen az építész, festő, szobrász, ötvös, vagy a szent ruhák készítője.” Külön hangsúlyos szerepe van a liturgiát végző papnak és a kántornak, kettőjük csodálatos összhangjára van szükség a miséken. A szent művészetek is Isten dicsőítését szolgálják. A kőből épített templom csupán jelkép, élővé a Krisztusban eggyé vált közösség teszi. Van, aki a templomot csak megnézi, mert építészeti remekmű, mások az egyházi zenét, az orgona hangját szeretik, ezért térnek be a templomba. Akik szentmisére járnak, Istennel kívánnak találkozni. A templomokra nagy szükség van, és ennek az emberek tudatában vannak. Ha egy templom kitárt ajtaján belépünk, azonnal körül vesznek bennünket a templombelsőt díszítő tárgyak. Érdeklődve várjuk, hogy bárcsak valaki elmagyarázná, mit is látunk.

A templom bemutatása interaktív módon

Zsirosné Judit narrátor, a templom történelmi múltjáról beszélt az alapok lerakástól a mai napig. Adatokat szolgáltatott a templom építésével, korszakaival kapcsolatban, valamint beszélt a művészekről, alkotókról a templomfestőről és a templomablakok készítőjéről. Ottó atya a templomban található szobrokról és a freskók bibliai értelmezéséről adott pontos magyarázatot. Attila atya az ablakokat díszítő szentekről beszélt. Kristóf József kántor a karzatról, az orgonáról és a templom harangjairól adott részletes tájékoztatást a jelenlevőknek. Így közösen négyen minden fontos adatra és ismeretre felhívták a figyelmet, amit tudni kell a templommal kapcsolatban.

Az elhangzott összefoglalóból kiderült, hogy küzdelmes volt az egyházközség megalakulása, a templom építése. Hálával gondolnak ma az egyházközség tagjai a 14–15. századi Márton nevű papra, akit a történelmi feljegyzések megemlítenek 1332-ból. Ő szerepet játszott az újfehértói egyházközség alapításában. A mai római katolikus templom Újfehértó főterén áll 207 éve, késő barokk stílusban épült 1812-ben, eredetileg Mindenszentek tiszteletére szentelték fel, ma a „Magyarok Nagyasszonya” oltalma alatt áll. Az utcára merőleges kialakítású, egyhajós templom homlokzata egyszerű, letisztult. A szakrális épületet különlegessé teszi az égbetörő, hajóba beugró templomtorony. A templom leghíresebb látogatója (a hívek elbeszélései alapján) Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa volt.

Az újfehértói római katolikus templom története

Újfehértó területén a14–15. században három település volt: Szegegyháza, Bót, Micske. Mindhárom egyházas hely. Bóti Szent Mihály templomát és Márton nevű papját 1332-ben már említik. 1610 táján Báthory Gábor rác telepeseket hozott, s ekkor Rácz-Fejértó volt a neve. Az 1734. évi összeírás szerint a falu régi katolikus templomát a reformátusok használták. A katolikus egyház újjászervezését Barkóczy Ferenc püspök 1749-ben kezdeményezte, de a reformátusok ezt megakadályozták. 1767-ben Veszprémi László olaszliszkai plébános adományából Czikó Mihály, helyi katolikus földesúr kápolnát építtetett, így Eszterházy Károly püspök Újfehértót önálló plébániává nyilvánította.

Első plébánosa Sasvári Antal volt. A sorban a 24. Juhász Imre, a jelenlegi plébános. 1776-ban a kápolna összedőlt. Három évtizedig a szentmiséket a Czikó kúria egyik szobájában tartották. Új templom építéséhez – Aurer Pál debreceni építésszel – 1804-ben kezdtek, és a templomot 1812. nov. 26-án szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. A torony csak 1814-ben készült el. A harangok 1927-ben készültek. Thuri és fia öntötte és szerelte fel. A harang felirata: „Állíttatta az Újfehértói Hívek és az Egri Főkáptalan, 50 Ft-os segélyéből 1927-ben.” A harangok délben és este 8 órakor szólalnak meg minden nap, a lélekharang pedig délelőtt 9-kor és délután 3-kor. A harangokat első időkben kötéllel húzta a harangozó, ezt a villamosítás és így elektromágneses húzómű látja el a harangok mozgatását. A kórus kb. 25 ülő és 15 álló helyet biztosít. A lépcsőzetes padok a kórustagok számára nagyon előnyösek, hiszen elsősorban az énekkarok számára épült a kórus, ahol helyet kap a nyolcregiszteres, egymanuálos orgona is. A sípsorok 1-8 lábasig megtalálható. Sípsorok egyenként 49 sípból állnak. Az orgona 1901-ben épült Burgfeld Ferenc egri orgonaépítő mester jóvoltából. 2000-ben nagy felújításon esett át, ahol új játékasztalt kapott, és több sípsor is ki lett cserélve.

A liturgikus teret 1973-ban alakították ki, Gondos István plébános atya idejében, aki törekedett arra is, hogy összefogja elsősorban a fiatalokat és a közösségeket. Balogh Gyula nevét is meg kell említeni, aki hittantermet alakított ki a templom sekrestyéjében. A templom titulusa 1990 óta Magyarok Nagyasszonya.
A templomot 2001-ben renováltatta Linzenbold József plébános, a teljes belső teret felújította, új fűtést kapott, a templom falait újra festették, az értékes freskókhoz nem nyúltak. Új freskók is kerültek a karzat fölötti részbe, a világítást is korszerűsítették. A régi padokat ez alkalommal kicserélték. József atyának köszönheti a közösség a közösségi ház felépítését is.

A templom 200. évfordulóját Juhász Imre plébános idejére tehetjük, a templomablakok kicserélése már az ő nevéhez köthető. Az új ablakok behelyezésével az egész templom atmoszférája megváltozott, meghittebb, gazdagabb lett. Imre atya szolgálata alatt a templom toronyórával is kiegészült. A templom bejárati ajtóját is kicserélték, az ajtóhoz felvezető lépcsőt felújították és korláttal látták el. A lépcsők fölé íves előtetőt készítettek. A templom sekrestyéjét is felújították, és a bejáratát akadálymentesítették. A templom környékét térkővel burkolták. Sok változás, újítás kezdeményezője Imre atya a templomban, a plébánián és a templomkertben is egyaránt. Új Szent László-szobor magasodik az utcafront felé a templomkertben, amelyet plébános úr készíttettet el. Ezt 2019 februárjában áldott meg Palánki Ferenc megyéspüspök. A templom és környezete folyamatosan szépül és szervesen illeszkedik a város főterének látványosságai közzé.

Világhírű alkotók munkája a templomban

A templomban, ha a kilépünk a karzat alól, a hosszú hajórészben a színes katedrálüveg ablakokon átszűrődő napfény különleges fényáradatát láthatjuk. A falakat freskók díszítik. A tekintetet vonzza az oltár és mögötte az oltárkép: a falra festett Golgota jelenet: a keresztre feszített Jézus és az evangéliumból ismert szereplők: Szűz Mária és János, valamint az asszonyok alakja látható a kereszt tövében.

1973-ban készültek az akkori templombelső felújítása során a freskók, amelyek Takács István munkáját dicsérik. Takács István Mezőkövesdről származott és egy törzsgyökeres parasztcsaládba született festőművész, 1901–1985 között élt. Származása meg is magyarázza művészetének egészen egyéni és kiváló tulajdonságait. Az országban több mint kétszáz templomban találhatók meg az alkotásai. Takács Istvánnak a freskó volt az élete. A hozzáértők az ország legnagyobb későbarokk festőjének tartják. Takács István ecsettel írta az evangéliumot. A művészete nagy hatással van az emberek lelkére, szépérzékére. Amikor az emberek bejönnek Isten házába, a templomba, freskóit nézve a művészettel találkoznak. A templom bejáratától balra található az a freskó, amely Jézus születését ábrázolja. Jobbra a Szentlélek kiáradása, a pünkösdi jelenetben a Szűzanya és az apostolok közössége látható. A szentélyben, a sekrestyével szemben, az Emmauszi tanítványok történetét örökítette meg a mester. Az oltár fölött a Megváltó Krisztust a Golgotán ábrázolta a művész. A szentély mennyezetén Szent István király országfelajánlása Szűz Máriának jelenete látható, mely a magyarság hódolatát mutatja be a Szűzanya előtt.
A templom ablakait pályázat keretében cserélték ki 2012–2013-ban. Az ablakok művészi kivitelezését Tóth Erzsébet üvegfestő művész álmodta meg Juhász Imre atya felkérésére. A művésznő, 1954-ben született és 1968-ban kezdett ismerkedni az üvegfestészettel Palka József és Tatár Mihály híres budapesti műhelyében, ahol neves mesterek keze alatt tanulta meg a szakma minden fortélyát. 1968–71-ig az Üveges Szövetkezetben üvegfestő szakmunkás, mestere Zsellér László üvegfestő. Később tapasztalt üvegfestőként dolgozott az Országház, a Zeneakadémia, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és számos egyéb középület, illetve műemlék üvegablakainak felújításán. Az általa készített színes és különleges üvegablakok az ország számos pontján, leginkább templomokban láthatók. Alkotó kézzel nyúlt a törékeny üveghez, és a kintről beáradó fényt alkotásaival a szivárvány színeire bontja. A szentélyben két kisebb üvegablakot látunk, a nagyobb méretűek egyházi személyeket ábrázolnak. A karzat mellett, baloldalon II. János Pál pápa, Boldog Batthyány Strattmann Lászlót és Boldog Meszlényi Zoltán alakja magasodik fölénk. A másik oldalon vértanú szentek: Boldog Salkaházi Sára áll középen, Boldog Scheffler János és Boldog Apor Vilmos állnak mellette.

A hajóban két oldalt elhelyezett hosszú padok jelképesen elvezetik a betérőket a templom szentélyébe. A szentélyből kétszárnyas ajtó nyílik, mely a sekrestyébe vezet.
A templombelsővel kapcsolatos részletes ismertető után a templomkertben felállított keresztről, a Lourdes-i barlangról és 2019. elején felállított Szent László szoborról, valamint a plébánia történetétével ismerkedhettek meg az érdeklődők. A közösségi házhoz érve a rendezők agapéra hívták a hallgatóságot.
A templomban 17 órától kezdődött a Képmás zenekar hangversenye, így a zene és a dal hangjaival zárult az információkban gazdag délután.

A templom és környezetének bemutatása a rendezvénysorozat első állomása volt. Az egyházközség és a Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtára a Kulturális Örökség Napjai keretében a továbbiakban még két rendezvényt szerveznek közösen 2019 szeptemberében és októberben. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából közös rajzpályázatot hirdettek az óvodások, általános iskolák alsó és felső tagozatosai, a gimnazisták és érdeklődő felnőttek számára. Az alkotások témája: az újfehértói Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom. A városi kiállító teremben kiállítás nyílik majd októberben az egyházközség életével kapcsolatban, amelynek előkészítése már folyamatban van.

Zsirosné Seres Judit
sajtóapostol, Újfehértó