2019. szeptember 16., hétfő 10:49

A fogadalmi kápolna búcsújára ma is fekete ruhában érkeznek kicsik és nagyok – A polgári Kálváriadomb története

Polgár város történelméhez szorosan hozzátartozik a központtól néhány száz méterre, a dombon álló barokk stílusban épült Kálvária kápolna. A legenda szerint a város közepén elhelyezkedő, korábban temetőként működő több hektárnyi területű kálváriadombot az 1873. évi kolerajárvány megszűnésének emlékére, fogadalomból építették meg.

A Kálvária domb további együttesét képezi a térben hatásosan elhelyezett 12 stáció, amelynek fülkéit kívülről vasöntvények díszítik, belülről sárgaréz dombormű található a keresztút ábrázolásával, melyek pontosan felidézik a Bibliában leírt jeleneteket. Még a stációk után 1874-ben építik meg a siralomvölgyet és a  Golgota három keresztjét is. A stációkat később 1969-ben, majd 1994-ben újítják fel.

A bejárattól balra egy háromszögű obeliszk látható, amelyet dr. Kovács Mátyás kanonok, polgári jobbágyszülők gyermeke állíttatott szülei emlékére 1841-ben. Az obeliszk felső részén egy-egy domborművet láthatunk, amelyeken, Szent József a gyermek Jézussal, Krisztus feltámadása és Szent Erzsébet a koldussal van ábrázolva.

Továbbhaladva jobbra bazaltkőből készült kereszt látható, készítője ismeretlen. A Szűz Mária tiszteletére emelt kápolnát a pestistől való szabaduláskor Polgár települése állíttatta 1769-ben. A későbbi felújítás a Kálvária építésének idejére (1873-1874) tehető, amelyet a polgári hívek 1954-ben újjáépítettek a Mária-év emlékére. A kápolna oltárképe a 12 éves Jézust ábrázolja. Az előző, Mária bemutatása műemlék oltárképet korábban elvitték, azóta sem került vissza. A kápolnával szemben a Fájdalmas Szűz kőből faragott szobra áll. A szobor 1907-ben eredetileg a hármas kereszt szószéke elé lett helyezve. A Hétfájdalmas Mária szobor mindig segítője, bátorítója és védelmezője volt Polgár hitben élő lakosainak. A gyalogos út végén, 13 lépcsőn lefelé menve következik a siralom-völgye. Ez már egy mélyebb fekvésű hely. A sziklába vésett sír egyik oldalán Szent Mihály mészkőből készült szobra áll, mészkőből készült kivont karddal, pajzsán a szokásos „Quis est ut Deus?" - „Ki olyan, mint Isten?” felirattal. A sír másik oldalán lévő szobor Máriát ábrázolja. A siralomvölgy mögötti szabad terület után a Kálvária-domb legmagasabb pontja következik egylépcsős emelvénnyel, szószékkel és hármas-kereszttel Ez a szabadtéri misék színhelye. A hagyomány szerint a szeptemberi Kálvária búcsún csak fekete ruhában lehet megjelenni. A nagy járványok idején tették ezt a fogadalmat, amikor szinte állandóan szólt a lélekharang, és a település folyamatosan gyászolt.

Kártik Emerencia mindössze 9 éves volt, amikor családja elhatározta, hogy visszatérnek Amerikából. Három aprócska ágat egy akác, hárs és egy királytövis ágat hoztak magukkal az új élet szimbólumaként. Az egy hónapig tartó hajóút során a vizes anyagba betekert faágak gyökerét szájukban összegyűjtött vízzel itatták. A polgári Kálvária hármas keresztje mellett gyökeret eresztett hársfa immár magyar földön folytatta növekedését, hosszú évtizedeken át teremte a hit gyümölcseit. Kártik Emerencia nővér 93 éves korában távozott közülünk. A kezükkel ültetett hársfa, amely mintegy szimbólumként összekapcsolódik a nővér életével, végérvényesen a helyére került ide, Krisztus áldozati oltárát és szentségtartót készítettek belőle, hogy örökre szolgálja az Urat.

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Forrás: www.polgáriplebania.hu

  • Galéria:
    • 7M7A0859
    • 7M7A0863
    • 7M7A0865
    • 7M7A0868
    • 7M7A0873
    • 7M7A0875
    • 7M7A0876
    • 7M7A0878
    • 7M7A0885
    • 7M7A0893
    • 7M7A0897
    • 7M7A0904
    • 7M7A0907
    • 7M7A0908
    • 7M7A0909
    • 7M7A0912
    • 7M7A0914
    • 7M7A0921
    • 7M7A0934
    • 7M7A0943
    • 7M7A0944
    • 7M7A0948
    • 7M7A094811