Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Dr. Faragó Artúr atya, a Váci Egyházmegye kórházlelkésze Berényiné dr. Felszeghy Márta, a DNYEM Kórházlelkészség koordinátora meghívására látogatott el Debrecenbe, ahol 2019. június 10-én a Megtestesülés Plébánián az egyházmegye kórházlelkészeinek, és beteglátogatóinak tartott előadást és lelkigyakorlatot. A családias hangulatú esemény szentmisével zárult.

Az előadásában Artúr atya kitért arra, hogy milyen fontos az, hogy az egyházmegyei beteglátogatók munkáját önkéntesek is segítsék. A kórházakban sok tíz-száz betegágyra jut egy-egy civil munkatárs. Rászoruló, magányos, szenvedő, vigasztalásra szoruló ember van bőségesen. Nagy szükség van azokra az önkéntesekre, akik a szabadidejükből rendszeresen és kitartóan ajándékoznak, reményt nyújtva. A beteg elvárja az őszinteséget, emberséget, meghallgatást, figyelmet, érintést, bátorítást, segítséget a válaszkeresésben.

Artúr atya elvégezte a Máltai Szeretetszolgálat mentőápoló tanfolyamát. Részt vett a mentőszolgálat munkájában. Zsigereiben érzi, hogy a mentális segítségnyújtás mellett a testileg is kiszolgáltatott rászorulón segítsen. A kórházlelkészi szolgálatáról, az önkéntes beteglátogatók feladatáról beszélgettünk.

– Szinte nincs olyan család, melyet ne érintene válság (erkölcsi, pénzügyi, életközépi, stb.), amely néha halmozottan jelen van az életünkben. Csak kevesen tudják a kríziseket egyedül felismerni, a megoldhatatlannak tűnő problémából egyedül kilábalni. Milyen válság érinti leggyakrabban a mai embert?

– Az értékválság, mert nem tudja rangsorolni, mi az az életében, ami valóban fontos. Sokszor felszínes dolgokat tart fontosnak. Az igazi mély értékek lassan jutnak eszébe: a család, a kapcsolatok mennyivel fontosabbak, mint a pénz és a hatalom. Kevésbé látja a mai kor embere a fontossági sorrendeket.

– Gyökössy Endre Életápolás című könyvében írja: „Ám aki rendszeresen nem takarítja, vagy takaríttatja ki „zugait”, az megbetegedhet, mert ha hallgat is a száj – kiáltanak majd szervei. Testileg-lelkileg lebénulhat, de mindenképpen halálosan fáradt lesz.” Mi az észrevétele erről a gondolatról?

– A kardiológián tapasztaltam meg, hogy a segítő beszélgetés során kiderült: rövid időn belül meghalt házastársa, gyermeke, esetleg testvére. A fájdalomtól úgy érzi „megszakad a szíve”. Mindenképpen összezavarja ez a sok haláleset az életét, és ez megjelenhet kardiológiai szív-érrendszeri problémákban is. Rengeteg ilyen krízisben lévő beteggel találkozom. Ez annyira feltűnő számomra. Sok pszichiátriai betegnél észre lehet venni, hogy milyen sebzettségek juttatták el oda, hogy az már szinte „bekeményedett” és „betokosodott”. Az egyik beteg jutott eszembe éppen: látszott rajta, hogy a körülményei és az életeseményei betegítették meg – mondta Artúr atya. Pszichiátriai betegségben szenvedett. Ahogyan beszélgettünk, mindig láttam rajta, hogy figyeli: mit szólok ahhoz, amit mondott. El bírom-e viselni? Komolyan veszem-e? Elhiszem-e neki? Mikor látta, hogy megbízhat bennem, akkor megosztott velem egy mélyebb történetet. Majd megint várt egy kicsit, és elárult egy még nehezebb eseményt az életéből. Így haladtunk egyre mélyebbre és olyan dolgokat tárt fel, amiből láttam, hogy nem véletlenül betegedett meg. Nagyon nehéz lehetett elviselni ezeket az életeseményeket.

– Mi a tapasztalata: van-e igény a mély, „gyógyító” beszélgetésekre, esetleg a szentgyónásra a kórházi tartózkodás ideje alatt?

– Egy kicsit hiányolom a mély gyónásokat. Nehezen viselem el a felszínes jámborsági gyónásokat. Egy hónap alatt nem történt semmi, amit meg kellene gyónni – mondja a beteg. Mivel szokott rendszeresen gyónni, ezért most is megteszi. Valakiből pedig nem tudom a lelki tükrök segítségével sem előpiszkálni a valódi gondjait és bajait. Nem gyakorolta a lelkiismeret vizsgálatot, és nem tudja, mik a bűnök az életében. Megörülök, ha van olyan, akinek több év terhét sikerül letennie, és ehhez a szentséghez járulnia.

– Minden évben egy teljes napon, 24 órán át, a Váci Egyházmegye egyes kórházaiban a betegekért és dolgozókért imádkoznak papok és a lelkészség munkatársai. Milyen a fogadtatás a kórházban dolgozók és az orvosok részéről?

Minden évben szervezünk 24 órás szentségimádást Vácon, Kistarcsán és Balassagyarmaton. Jók a tapasztalataim, mert ahol nem is nagyon vallásos a kórházvezetés, ott sem gördítenek elé akadályt. Az orvosok és nővérek is részt vesznek rajta. Úgy gondoltuk a munkatársainkkal, hogy ha nincs is kórházkápolna, de a tanácstermekbe, könyvtárakba elvisszük az Úr Jézust, az átlelkesíti az egész kórházat a személyes jelenlétével. Ilyenkor lejönnek e helyiségekbe betegek, dolgozók.

Azért hogy biztos és hiteles jelenléttel állhassunk embertársaink mellé, a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata tervezi, hogy ősszel önkéntes beteglátogató képzést indít az érdeklődők számára.

Geréné Sárga Monika
sajtóapostol – Debrecen,
klinikai beteglátogató

Emmet Fox, Hegyi beszéd (részlet)

Nincs nehézség, amelyet elegendő szeretet le nem gyűr,
nincs kór, amelyet elegendő szeretet meg nem gyógyít,
nincs ajtó, amelyet elegendő szeretet ki nem nyit,
nincs szakadék, amelyet elegendő szeretet át nem hidal,
nincs fal, melyet elegendő szeretet földre nem rombol,
nincs bűn, amelyet elegendő szeretet meg nem vált.
Nem számít, milyen mély a baj gyökere, milyen reménytelen a kilátás,
milyen kusza a szövevény, milyen nagy a hiba.
A szeretet kiteljesedése mindet megoldja.
Bár eléggé tudnátok szeretni,
nem volna nálatok boldogabb és hatalmasabb a földön.