„Ó nyárelő sokünnepű hava,
Papszentelések édes évszaka!
Évforduló minden vasárnap.
S az öreg pap, kit kézvezetni várnak
Fölkent fiak, barátok, unokák:
Vállán érzi az Apostol kezét
Ó páratlan primiciák!
Ezüstmisék, aranymisék!
...........................
Ezüstmise, férfiak ünnepe!
Eljárt az élet forró közepe,
Sürög az ember, korhamvazta fővel,
A munkából is ima lesz idővel.
Haszontalan szolgák vagyunk:
A szerelemből megmaradt a hűség;
Ezüst hajakkal Téged szomjazunk,
Ezüst igazság, ezüst egyszerűség.” (Sík Sándor, Misék, részlet)
Papszentelések, hálaadó szentmisék időszakában ezüstmisére indultunk június 16-án Debrecenből a Nógrád megyei Csesztvére, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szülőfalujába, hogy együtt ünnepeljük pappá szentelésének 25. évfordulóját. Elhagyva a nagyvárosi lüktetést, letérve az autópályáról az egyre gyérebb forgalom lassításra késztette az embert. Nem is tehettünk volna mást, hiszen a festői Cserhát elénk táruló dimbes-dombos lankái várták, hogy rácsodálkozzunk szépségükre, és közben lassan lélekben is érkeztünk, csöndesedtünk. Szentháromság vasárnapján több mint ötszázan jöttek el a középkori Szent Márton-templomhoz hálát adni az elmúlt 25 év találkozásainak örömeiért, nehézségeiért.
"Hogy sohasem féltem a szeretettől
és szerethettem, akik nem szerettek,
hála legyen.
Hogy akik szerettek, szépen szerettek,
és hogy nem kellett nem szépen szeretnem,
hála legyen."
(Sík Sándor, Te Deum, részlet)
A meghitt, bensőséges ünnepség a házigazda Turai János balassagyarmati plébános köszöntő szavaival kezdődött, és Sík Sándor, a Te Deum című verse indította az ember gondolatait a hála és a köszönet felé. Nagy öröm a mintegy 300 lelkes település lakóinak, hogy Isten kegyelméből papot, majd püspököt adhattak az Egyháznak. A csesztvei emberek egy családként, egy szívvel-lélekkel, odaadással ünnepelték fiukat.
Köszöntőt mondott Palman Imre, Csesztve község polgármestere is, aki a település nevében fejezte ki örömét községük szülöttének hivatásáért, és büszkeségük jeleként az önkormányzat nevében Palánki Ferenc megyéspüspök atyának Csesztve község kitüntetését adományozta.
A szentmise szónoka dr. Beer Miklós váci megyéspüspök volt, akit régóta tartó barátság fűzi Ferenc püspökhöz. A püspök atya homíliájában megerősítette azt, hogy a számunkra véletlennek gondolt történések Isten üzenetei az életünkben, amelyeket ki kell bontanunk. Palánki püspök atyával való találkozásai, személyes élményei szintén nem a véletlenek sorozata, egy kedves, igaz, őszinte barátság hatja át kapcsolatukat. Ennek első mozzanata a mester és tanítvány találkozása volt az esztergomi szemináriumban, majd a papszentelés és püspökszentelés pap- és püspöktestvéri kapcsolattá erősítette a szálakat.
Ezt követően a megyéspüspök Szentháromság vasárnapjára, Isten ünnepére irányította a hívek figyelmét, hangsúlyozva, hogy annak titkát csak megsejteni tudjuk. Isten bennünket szólít meg Jézus Krisztus személyében, aki vállalva embersorunkat testvérünkké lett, hogy a kereszten a legnagyobb szeretet biztonságát, feltámadásával a reménység forrását adja, majd a Szentlélek kiáradásával átjárja a szívünket, életünket, hogy bennünk éljen isteni szeretetével. Isten magához emel bennünket, erre figyelünk, ennek örömét adjuk tovább a papi szolgálatért bemutatott hálaadó szentmisében is, újra és újra kérve a Szentlelket, hogy mindezt elhiggyük. E szolgálaton keresztül is annak bizonyságát kapjuk, hogy Isten bízik bennünk és komolyan vesz minket.
Ezután a szónok a Szentírásból idézett: „Istent soha senki nem látta” (1Jn 4,12), de ha szeretjük egymást, akkor láthatóvá tesszük Őt. Jézus Krisztus megváltó halálával és feltámadásával kitárja előttünk az örökkévalóság távlatát. A kis település Árpád-kori temploma a temetőkert mellett található. Az itt bemutatott szentmisén Ferenc püspök jelmondata — Jézus a feltámadás és az élet — is megerősítést kap, hogy az elhunyt szeretteink sírja mellett a feltámadás, az örök élet reménységét ünnepelhessük, azt, hogy találkozunk az atyai házban.
Végül Beer Miklós püspök kérte a híveket, imádkozzanak leendő papjainkért, Ferenc püspök atyáért, hogy ő Assisi Szent Ferenc lelkületével kormányozza, vezesse egyházmegyéjét és püspöki szolgálatával egész magyar népünknek adjon bátorítást, reménységet.
„hogy szellem és ne hús tegyen
magyarrá, s nőjünk az ég felé,
testvér-népek közt, mint a fák,
kiket mennyből táplál a Nap....” (Babits Mihály Eucharisztia, részlet)
A szentmisén jelen volt Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész is, akit 25 éves barátság köt Palánki Ferenc püspökhöz. Megtérésének ideje röviddel a püspök atya pappá szentelése előtti időre tehető, és azóta is naponta járul az Oltáriszentséghez.
Hálaadásaként Babits Mihály Eucharisztia című versét adta elő. A színművész bevezető gondolataiban elmondta, a költő ezt a verset trianoni fájdalmában írta. 2020-ban, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében lesz éppen Trianon 100. évfordulója is.
Babits verse teljesen harmonizál Beer Miklós püspök prédikációjával, illetve Ferenc pápa csíksomlyói gondolataival is, aki a magyar szentek földjén először Máriát köszöntötte. Majd Szent II. János Pál pápát idézte, aki azt mondta, a legbiztosabb út az Atyához Márián keresztül vezet.
Adjatok hálát mindenért! Szent Pál felszólításának gondolatával fejezte ki köszönetét az ezüstmisés Palánki Ferenc püspök atya, aki először is mindenért és mindazokért köszönetet mondott Istennek, akik segítették, hogy válaszolni tudjon Isten meghívására. A hála szavai szóltak szülei, családtagjai, paptestvérei felé is, különös szeretettel imádkozott elhunyt édesanyjáért és testvéréért. Majd kihangsúlyozta: minden érdeme nélkül, bűnei ellenére Isten feltétel nélkül szereti őt, és ezt mindannyian elmondhatjuk. Isten várja, hogy erre válaszoljunk személyes életünkkel és szolgálatunkkal.
Majd visszaemlékezett Miklós püspökkel való találkozásuk első élményére, amely egy mély és azóta is életét meghatározó filozófiai gondolattal kezdődött. Eszerint a keresztény kötőszó, nem a csak, hanem az is kell hogy legyen. Ne legyen csak kizárólagos, hogy kizárjuk a másikat az életünkből, szeretetünkből, mert akkor nem jutunk sehová. A másik gondolat szerint igyekezni kell életünket elveinkhez igazítani, mert különben az elveink fognak igazodni az életünkhöz.
Végül Pál József Csaba temesvári püspököt idézte, aki az elmúlt napokban a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjainak tartott lelkigyakorlatot. A lelkigyakorlvezető egy filozófust idézve mondta: ha az égre mutatok, a bölcs ember nem az ujját nézi, hanem az eget.
Palánki püspök atya hangsúlyozta, a több mint ötszáz ember nem miatta jött el ünnepelni, hanem hogy az égre nézzenek és meglássák Istent.
Köszönetet mondott tehát, hogy életével, papságával Istenre mutathat, és kérte a hívek imáját, hogy minél tisztább, egyértelműbb jel lehessen, olyan, aki Istenre, az igazi otthonunkra mutat, arra a szeretetközösségre, az igazi boldogság forrására, ahová mindannyian vágyakozunk – fejezte be gondolatait a püspök atya.
A szentmisét követően Csesztve minden lakójának őszinte szeretetéből részesülhettek a jelenlévők, hiszen senki sem mehetett haza apró finomságaik megkóstolása nélkül.
„Ha szeretjük egymást, Isten bennünk él” (1Jn 4,12). Az ezüstmisés Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök további hálaadó szentmiséket mutat Debrecenben, a Szent Anna-székesegyházban június 18-án, kedden 18 órakor, beszédet mond Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök és Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban június 23-án, vasárnap 9 órától, beszédet mond Felföldi László általános püspöki helynök.
Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye