A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a májusi papi rekollekció a papszentelések időszakának kezdete, amikor azzal a szándékkal mutatnak be szentmisét, hogy az ünneplő papokat köszöntsék. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök május 22-én, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutatott be szentmisét, amelyen Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök köszöntötte az ünneplő papokat, akik a következők: Kalapos József, a 70 évvel ezelőtt szentelt rubinmisés, Demeter Mátyás egri egyházmegyés és területünkön is szolgáló — a szentmisén jelen lévő — vasmisés (65 évvel ezelőtt szentelt), Wutkowatz Károly, felszentelésének 50. évfordulóját ünneplő aranymisés nyugalmazott plébános. Az ezüstmisések között köszöntötte Palánki Ferenc megyéspüspök atyát és dr. Krakomperger Zoltán, valamint Babály András plébánosokat.
Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában visszaemlékezett a diakónusszentelésére, amely 26 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, Szent Rita ünnepén történt.
Majd gondolataival az ebben az évben szintén jubiláló Bíró László püspök ezüstpüspöki évfordulójára emlékezett. Bíró püspök úrral a Magyar Kurírban olvashatunk interjút, ebben a családreferens egyházi vezető azt vallotta felszenteltségéről, hogy az nem távolságtartást jelent, hanem közvetlenséget. Palánki püspök atya hangsúlyozta: Jézus, a megtestesült Ige, Isten közvetlen közelségének a megjelenítője. Akkor vagyunk igazán felszenteltek, ha merjük megjeleníteni Jézus közelségét.
„Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz” (Jn 15, 6). A főpásztor a napi evangéliumot idézve kifejtette, Jézus nemcsak közel akar jönni hozzánk, hanem a szeretet közösségében eggyé akar válni velünk. „...Mert nálam nélkül semmit sem tehettek”. Jézus kijelentése a papi szolgálatot is meghatározza, hiszen a pap mindent csak Jézusban tehet, vállalva a Vele való személyes kapcsolatot, a jézusi tanítványságot.
Nem csupán vallásos embernek kell lenni, hanem tanítványnak. A megyéspüspök az Újraépítve című könyv üzenetét hangsúlyozta, amely arra hív, hogy Jézus által, az Ő erejében bízva teremjünk gyümölcsöket. A jézusi tanítvány az istenkapcsolatában különbözik minden más embertől. Ez a többlet ad erőt ahhoz, hogy a közfelfogással szemben is mer beszélni, az árral szembe úszni, kockáztatni. A tanítványság ismérve a hit és a bizalom is. Jézus kezében tart bennünket, biztat, hogy félelem nélkül, alázatban, engedelemségben, jóságban merjünk élni, benne bízni, ráhagyatkozni.
Majd a püspök atya visszatekintve az elmúlt 25 év papi szolgálatára, elmondta, a gonosz sokszor megkísérti az embert, elsősorban a rosszkedvűséggel, szomorúsággal, ezzel azt üzenve, hogy nem érdemes küzdeni. De a kegyelem rávezet bennünket arra, hogy csak így, teljes szívvel és értelemmel érdemes kitartani, továbblépni, mert Jézus nem a szomorúság, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta.
Az élet, a bőség, a gazdagság, a szeretet és a közelség Istene megtestesülésével egészen közel jött hozzánk, hogy merjünk bizalommal, félelem nélkül közel menni az emberekhez, hirdetni, hogy Jézus Krisztus él.
Kérjük a híveket, imádkozzanak papjaikért, hogy jó tanítványok, jó bárányok lehessenek, mert az a jó pásztor, aki tud jó bárány is lenni, követve Jézus Krisztust, elvezetve bennünket az örök életre — fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.
Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye