Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Szabó József, az egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa tartott előadást férfiaknak a férfi identitásról április 27-én Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyházban.
A spirituális atya két szintet érintett, az emberi alapokat, vagyis a természetest, és az erre épülő kegyelmi életet, amelyek egymástól elválaszthatatlan egységet alkotnak az életünkben. Amikor növekedni szeretnénk, akkor ebben a két szintben kell gondolkodunk. Ehhez hozzátartozik a személyi érettség, a különböző erények kimunkálása, az emberi tartás, a férfiként megélt kereszténység, amely által megszentelődik a férfi identitás.

A kegyelem a természetesre épít

Szabó József atya mindenekelőtt a kötődésről beszélt, amely alapjaiban meghatározza az ember szülőkhöz, barátokhoz, házastárshoz, gyermekekhez fűződő kapcsolatát. A kötődésben van egy mélység, intimitás, amihez hozzátartozik a távolságtartás is, ebben lehet szabályozni azt, hogy mennyire kerülök valakihez közel, tartom meg a távolságot, húzom meg a határokat.
József atya kihangsúlyozta, mint minden, az emberi kötődés is kihat az Istennel való kapcsolatra. Az ember sokszor az imádsággal védi meg magát Istentől. Ez is lehet egy védőpajzs, amikor elmondom a magam sérelmeit, de Istent kívül hagyom, nem engedem magamhoz közel. Ilyen esetben az édesapa nem tud jól kötődni, sem az intimitást, sem a távolságtartást nem tudja jól kezelni. Érzelmileg elérhetetlen a gyermeke számára — ezzel sérülést okozva — annak ellenére, hogy ott él a családban. József atya utalt azokra a lelki beszélgetésekre, amelyek során a feleségek arról számolnak be, hogy a férjükkel nem tudnak mély beszélgetéseket folytatni, nem engedik a közeledést, nem tudnak gyöngédek lenni, önmagukról beszélni, az érzelgősséget gyengeségnek tartják. Erős, határozott, kemény férfiak, de ha valaki közel kerül hozzájuk, az idegesíti őket. Aki így él, annak az imádság sem örömöt jelent, hanem olyan dolgot, ami veszélyezteti az identitását, mert zavart és rossz érzést kelt benne. Lehet, hogy szeretne imádkozni, de a közelség elrettenti.
Ez is egyfajta érzelmi, viselkedési kultúra, ami otthon elfogadottá, megszokottá válik — bár senkinek nem jó —, a gyermek számára pedig követendő példává.

Hogyan kötődtünk gyermekkorunkban?

A biztonságos kötődés úgy alakul ki, ha a szülő közel kerül a nyitott gyermekéhez. Ebben a biztonságos, kiszámítható kötődésben a gyermek tudja a határokat.
Ezzel ellentétben az ambivalens kötődésben nem lehet kiszámítani a reakciókat, mert ugyanabban a szituációban a szülő rendszerint mindig másként reagál. A gyermek számára nem lesz biztonságos a kötődés, elkezd félni. Ez kivetítődik az Istennel való kapcsolatára is, és megtanulja, hogyha jó, akkor Isten megdicséri, de amikor rosszat tesz, annak ellenére, hogy imádkozik, megbünteti. A szülővel való kapcsolatot tehát az ember kivetíti az Istennel való kapcsolatára.

Az elkerülő kötődés szintén egy negatív irány. Szabó József atya elmondta, ebben a berögződő, megkövesedett helytelen férfikép a felelős, amely mögött egy kemény, érzelemmentes férfi van, aki nehézségeit, gyengeségeit az Isten elé sem meri vinni, attól tartva, hogy az Úr is erősnek akarja őt látni. Nem hiszi el, hogy lehet kérni és sírni előtte. Ez a fajta beidegződés agyoncsapja az imaéletet is, amiben nincs közelség, intimitás. Látjuk azt, hogy az Egyházban sokkal kevesebb a férfi, mint a nő. Elnőiesedett vallásról beszélünk, mert sok férfi azt gondolja, nem nekik való az érzelgősség. Ugyanakkor a férfinak is szüksége van arra, hogy levezesse a benne lévő feszültséget, és sokszor a maga „vallását”, pl. alkohol útját követi, aminek szintén megvan a rituáléja.

Mit jelent számomra a kötődés?

A szülőkhöz való erős kötődésből sok probléma adódik. Előfordul, hogy szorosabb, mint ahogyan a férj a feleségéhez, vagy a gyermekéhez kötődik. Pedig a helyes sorrend — az Egyház tanítása szerint is — a felség, a gyermek és végül a szülő. Van, aki a szüleihez való erős kötődés miatta nem házasodik, vagy ha igen, akkor anyát keres a feleségben, vagy más okok pl. a szexualitás miatt motivált. A családban való kötődés is nagy kérdés, kihez hogyan kötődünk, vannak-e szerepzavarok, ki szabályozza a család életét, az apa, anya, vagy esetleg a nagymama. A gyermek ezen mintákat megtanulja, és sérülés esetén azt, hogy nem szabad mélyen kötődni. Mind-mind nagyon meghatározza az érzelmi érettségünket is.

Hol tart a kötődésem és az érzelmi érettségem?

Valaki minél érettebb személy, annál biztonságosabban tud kötődni emberekhez. Jézus az Eucharisztia alapításakor egy nagyon benső mély egységről beszél, arról, hogy eggyé válunk Vele a szentáldozásban. Ez olyan mély kötődés, amely ember és ember között nem létezik. Akiben ez nem alakul ki, az az  imádsággal, Oltáriszentséggel sem tud mit kezdeni.

A biztonságos kötődés alapja a bizalom

„Jézusom, bízom benned!” Az isteni irgalmasság képen is látható feliratra utalva az előadó kifejtette, a kötődésben alapvető emberi érték a bizalom. Ha gyermekként ezt jól megéljük, kialakul az ősbizalom, később is erre a tapasztalatra épül az, hogy megosztom, megvédem magam, és ha csalódás ér, tudok új kapcsolatot kialakítani, újrakezdeni az életemet. Mennyire tudok bízni a másik emberben? Akinek sérült az emberekbe vetett bizalma, nem tud bízni, az nem tud szeretni. Minden szeretetkapcsolat alapja a bizalom. Ez akkor is sérül, ha valaki visszaél a másik bizalmával.
Minél jobban tudok bízni, annál jobban tudok mély kapcsolatba kerülni az Istennel is.

Az apa mestere legyen gyermekének az Istennel való kapcsolat kialakításában

Akkor tudunk valakit boldoggá tenni, ha jól kötődünk hozzá, ha kialakítunk egyfajta intimitást. Gyakorlati szempontból fontos, hogy a férfi ezt megélje emberrel és Istennel. Erre kell megtanítania gyermekeit is, valamint az ő kötelessége, hogy átadja a hit fényét. Az első előadás záró gondolatában Szabó József az apa próféta szerepéről beszélt, amely nemcsak a lexikális tudás átadását jelenti. Fontos, hogy mestere legyen gyermekének az Istennel való kapcsolatban. Ennek ellenkező példája, amikor az anyának jut a prófétai szerep. A gyermek azt látja, hogy az erős apja, a férfi nem imádkozik, és az csak a nőknek, a gyengébbik nemnek való. Ezért nem vonzó ez a minta a gyermek számára. De ha az apa ezt komolyan veszi, nagyobb tekintélye lesz gyermeke előtt, aki büszke lesz az apjára.

Amikor az apa a családban Isten embere, akkor ő a család papja, utalt II. János Pál pápa gondolatára az előadó. Ebben benne van az áldozatbemutatás — mint ahogyan a pap teszi azt a szentmiseáldozat bemutatásakor —, az engesztelés, amikor az apa a gyermekei előtt értük imádkozik. Minden ember, így az apa is bemutatja a saját áldozatát családjának. Ezt jelenti az önmagamnak való meghalás.

A papi szerep második pontja a tanítás. Az édesapa számára fontos, hogy Isten szavára hallgat egy-egy helyzetben, ezzel megmutatja, hogy az evangélium szerint él. A döntést viszont a gyermeke hozza meg, akinek segítségére siet, ha bajba kerül. Jézus is újra és újra hívja az embereket.

A prófétai feladat harmadik aspektusa a királyi szerep, vagyis amikor a közösség, a család vezetőjéről beszélünk. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a vezető bemutatja, hogyan kell ünnepelni a hitet és az evangélium szerint nevelni a rábízottakat. Az ő feladata továbbá, hogy megáldja a gyermekeit, áldást mondjon étkezések előtt, és az asztalnál beszélgetést kezdeményezzen. Felel a családja üdvösségéért, a szentgyónás, szentáldozás rendszerességéért. Éppen ezért fontos, hogy tartalmas vallásos szokásokat vezessen be a családjában.

Aki így, a család papjaként él, az nem hagyja ott a közösségét, nem keresi máshol a boldogságát, mert szereti a családját, és ez segít kilépni az önzéséből, amely a leggyakoribb személyiségzavar a mai korban. A narcisztikus szemléletet személyiségzavart okoz. Ha valaki saját magát helyezi a középpontba, annak nem illik a karakterébe, hogy átadja a hitet. Sajnos ez egyre gyakoribb jelenség.

Első előadásának végén Szabó József spirituális atya azt kérte a jelenlévő férfiaktól, úgy menjenek haza, mint a család papjai. Aki ezt megéli, erősíti családjában az egymás és Isten iránti bizalmat, az tud meghallgatni, az evangélium szerint válaszol a kérdésekre, meghagyva a döntés szabadságát. Világos értékrendjével biztonságos kötődést alakít ki, és hozzá mindig vissza lehet térni. „Azt kívánom, hogy otthon elmondhassák: Az apám, a férjem egy ilyen ember — fejezte be első előadását Szabó József spirituális atya.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az első és a második előadás itt meghallgatható:

1. előadás: https://www.youtube.com/watch?v=QEeteUoUMw8

2. előadás: https://www.youtube.com/watch?v=EQcUgAC4z8I&t=26s