Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Húsvét a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.
A debreceni Szent Anna-székesegyházban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök végezte a szimbólumokban igen gazdag vigília szertartást, amelyben megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, a nap és a csillagok jelképei, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. Ezen az estén a megyéspüspök a keresztség, majd a bérmálás szentségét szolgáltatta ki a felnőtt korukban megtérteknek.

A vigília szertartás négy lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.

A húsvéti vigília szertartása tűzszenteléssel kezdődött a templom bejárata előtt. A föltámadás pillanatát jeleníti meg az Egyház, amikor a megszentelt tűzről meggyújtják a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a halálos sebeit jelképező tömjénszegekkel. Ezután ezt a fényt adják tovább a híveknek, mintegy szimbolizálva a feltámadt Krisztusba vetett hit terjedését.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában kifejtette, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén annak örülünk, hogy megoldódott az ember életének legnagyobb problémája, a halál. Csodálatos világ vesz körül bennünket, és elszomorít, hogy itt kell hagynunk. De Jézus örök életet és feltámadást ígért azoknak, akik hisznek benne. Húsvét titka, misztériuma megszólít bennünket, mert rólunk szól.
Húsvét a megnyílások ünnepe. A püspök atya először is a nyitott sírra irányította a figyelmet, amelyet egy nagy kővel zártak le. Sokszor a mi szívünket is egy ilyen kő torlaszolja el, kell, hogy legyen egy láthatatlan kéz, kegyelem, ami elhengeríti azt.

De nemcsak a sír nyílt meg, hanem a szív is. Amikor Jézus az emmauszi tanítványok mellé szegődött és beszélt nekik az írásokról, megnyílt a tanítványok szíve, hiszen megvilágosodott előttük mindaz, ami történt, amit a próféták előre megjövendöltek. Majd Jézus megtörte nekik a kenyeret és megnyílt a szemük is. Jézus azt akarja, hogy a mi szemünk is megnyíljon. Húsvét vasárnap este a feltámadt Jézus zárt ajtókon keresztül jelent meg az apostoloknak, akiknek megnyílt az értelmük, és megértették az írásokat, felfogták, hogy a kinyilatkoztatás, a prófétai jövendölések beteljesedtek.
Jézus megnyitja a mi szemünket is, hogy meglássuk a szépet, a jót, az összefüggéseket a világban, azt, hogy a szeretet legyőzte a bűnt, a világosság a sötétséget, az élet a halált. Megnyitja az értelmünket, hogy felfogjuk Isten kinyilatkoztatásának üzenetét, ami az életünkre is hatással van. Húsvét Krisztus nélkül csak egy hosszú hétvége.

Akkor lesz igazi ünnepünk, ha nemcsak az értelmünk, de megnyílik a szívünk is, és képesek leszünk megbocsátani egymásnak, megnyílik a kezünk, hogy tudjunk mások felé fordulni, a karjaink, hogy átöleljünk és megbocsássunk, a szánk, hogy ki egymásnak el tudjuk mondani az örömhírt, a bátorító szavakat és azt, hogy szeretünk és örülünk a másik létének.

A húsvét fénye beragyogja ezt az éjszakát. Ezt szimbolizálta a félhomály, amikor az ószövetségi olvasmányok hangzottak el, mert még nem a teljes kinyilatkoztatást olvastuk. De már felsejlett a teremtés, kivonulás a megszabadulás történetében Isten nagy műve, akarata. Az újszövetség, a feltámadásról már teljes fényben szól.

A fény fontos jelkép. A világosság legyőzte a sötétséget. Már nem kell félni rettegni a sötétségben, mert a fény átjárja testünket, lelkünket, szívünket és értelmünket.
Ismerjük, hogy milyen hatalmas a sötétség, a rossz, mi mégis a világosság mellett döntöttünk. Húsvét nekünk és rólunk szól, ekkor tudjuk megváltoztatni az életünket, és engedni, hogy ez a kegyelem átformáljon és igazi feltámadás legyen az életünkben – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye