Ajakon az ökumenikus imaesteket január 24-25-26-án tartották, a református, a görög és a római katolikus templomban. A záró alkalmon a helyi egyházak elöljárói, Kovács Tibor református lelkész, Zuró József görög katolikus parókus, Gáspár Mátyás, Galsi János, Takács András római katolikus atyák a hívekkel együtt imádkoztak, énekeltek, hogy erősödjenek az egységben.
Az imahét szombati záró napján Zuró József hirdetett igét, aki kiemelten az indonéziai keresztények által választott ige szakaszról beszélt: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj...”(MTörv/5Móz 16,18-20).
Az imaest közös énekléssel kezdődött, először római, majd református és görög énekek csendültek fel. Zuró atya visszatekintéssel kezdte igehirdetését. Korábban ezt a hetet uniós imanyolcadnak nevezték, ma pedig ökumenikus imanyolcadnak szoktuk mondani. Annak idején még mindenki a maga templomában imádkozott ezért a fontos dologért, amit az Úr Jézus Krisztus hagyott ránk, hogy Egyháza egy legyen. Majd később már egymás templomába is el mertek menni, ahol látták Isten nagy családját és megérezték azt, hogy milyen jó és nagyszerű dolog az „atyafiaknak” együtt imádkozni, hiszen mindnyájan testvérek, az Atya gyermekei vagyunk.
A továbbiakban a görög katolikus parókus a hívek figyelmét lelkük értékére irányította. — Vajon mennyit ér a mi lelkünk? – tette fel a kérdést, majd Júdás példáját említette, aki harminc ezüstpénzért adta el a lelkét az ördögnek. A tékozló fiú esetén keresztül bemutatta, hogy hova vezet, milyen sorsra juttat a felelőtlen szórakozás, az egyél, igyál, vígan lakozzál mentalitás. Sokszor a mai ember is a tévedés útját járja, eladja lelkét bagóért, italért, vagy drogért. Nem tudják felfogni milyen értékes a lelkük, csak a test vágyakkal törődnek. Pedig Jézus Krisztus nagyra értékeli a lelkünket, szembe állítja a sátánnal, aki nem az igazság, hanem a gonoszság fejedelme, és mindent megtesz azért, hogy elszakítsa az embert Isten szeretetétől.
Befejezésül a szónok azt tanácsolta: „Törődjünk a lelkünkkel, mert fontos, hogy ép, tiszta és szent legyen. Figyeljünk Istenre, aki nekünk az igazságot jelenti, és ha az Ő kezét fogjuk, akkor nem járunk rossz úton.”
Az imaest végén Gáspár Mátyás atya megköszönte a híveknek a közös imádkozást, amellyel növelték az egységet: „Tudom, hogy minden felekezet a saját közösségében is imádkozik az egységért, de azért nagyon hálás vagyok, hogy itt Ajakon együtt is tudunk fohászkodni az Úrhoz. Fontos az egység ügye ebben az elanyagiasodott világban, ahol nagy a közömbösség Isten dolgai iránt, ezért nincs más lehetősége a hívek közösségének, minthogy erősítsék, gyarapítsák, növeljék az összetartozást.”
A szertartás a magyar és székely Himnusz éneklésével fejeződött be.
Hasulyó Bertalanné
médiaképzős hallgató,