Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„Gondolkodástokban megújulva alakuljatok át” (Róm 12,2)
„Közösségben a teremtett világért” címmel november 12-17-ig Svetits-hetet tartanak Debrecenben, a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban. A Teremtésvédelemről szóló programsorozaton az iskola diákjai különböző tematikus foglalkozásokon vesznek részt, előadásokat, prezentációkat tartanak, műhelyfoglalkozásokon mélyítik ismereteiket és még a gasztronómia rejtelmeibe is elmerülnek üzenetet küldve arról, hogy az táplálkozásunkon keresztül is vigyázhatunk a Földre. A hét központi napján, a pénteken Palánki Ferenc, debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutat be szentmisét majd ezen a napon kiállítás megnyitót és koszorúzást is tartanak. A Svetits-hét pogramsorozatának háziasszonya dr. Subáné Dombóvári Erika a gimnázium tanára, akli több mint 10 éve szervezi ezeket a napokat a teremtésvédelem jegyében.

A ünnepélyes nyitóelőadást a teremtésvédelemről Erős M. Renáta nővér, a Boldogasszony Iskolanővérek szegedi közösségének házfőnöke, történelem-hittan tanár, az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport lelkes elkötelezett tagja tartotta. Az előadáson az iskola tanárai és középiskolás korú diákjai vettek részt.

Renáta nővér izgalmas előadásában gyakran utalt Ferenc pápa teremtésvédelemmel kapcsolatos gondolataira. Bevezetőjében a Laudato si (2015) kezdetű enciklika sorait idézte: „Általában azt hisszük, hogy a hatalom minden fajta növelése haladás. A biztonság, a haszon, a jólét, az életerő, az értékteljeségnek a növelése. Mintha a valóság, a jó és az igazság automatikusan fakadna a technológia és gazdasági hatalomból.”

A Laudato si enciklika világszerte sokaknak felkeltette az érdeklődését, annál is inkább, mivel fél évvel a párizsi klímakonferencia (2015) előtt jelent meg, ahol 17 lépésben fogalmazták meg azokat a lépéseket, amelyeket 2030-ig meg kellene tennünk a Föld érdekében. Sok szempontból az utolsó utáni órában vagyunk, hangsúlyozta Renáta nővér, mert véges az ivóvízkészletünk, csökkennek az energiaforrásaink és azok környezetkárosító hatásuk szintén súlyos probléma, ez globális felmelegedést okoz, melynek számos, beláthatatlan következményei vannak.. Az előadó beszélt még a biológiai sokféleség pusztulásáról, a környezetszennyezés radikális emelkedéséről is.
Ferenc pápa szerint mindez az emberi élet romlását hozza magával. Itt utalt az előadó a világméretű egyenlőtlenségre, tapasztalva a hatalmas életszínvonalbeli különbségeket, amiről egyrészt azért is fontos beszélni, mert érint minket, másrészt keresztény emberekként nem tehetjük meg, hogy a más körülmények között élőkkel nem foglalkozunk csak azért mert távol élnek tőlünk.

Az ivóvíz problémája

Érdekes adatokat is hallhattunk Renáta nővértől a föld édesvízkészletére vonatkozóan, amely a föld területének 2,5 százaléka, ennek 96 %-a a földfelszín azalatt van. Az szintén meglepődésre adott okot a jelenlévőknek, hogy a legtöbb édesvíz a száraz kontinensnek is ismert Afrika alatt van, a legkevesebb pedig Észak- és Dél Amerika, valamint Ausztrália területén. Az édesvízkészlet 65%-át mezőgazdasági termelésre, 25 %-át étkezéseinkre használjuk, továbbá ipari termelésre és háztartási célokra. 1 csésze kávé elkészítéséhez — kezdve a kávébab termelésétől — 100 liter vízre van szükség, 1 kg marhahús előállításához pedig 16 000 liter vízre. Az édesvízkészletet nagyban csökkenti a vízszennyezés, amely a közlekedésből, a lakossági szennyezésből, ipari termelésből és legtöbb a mezőgazdasági termelésből származik. Statisztika szerint a 7,5 milliárd emberből 750 millióan nem jutnak tiszta ivóvízhez.

Mire és mennyi vizet használunk Magyarországon pl. a háztartásban? A kérdést megválaszolva az előadó elmondta, a legtöbbet kb.100 litert fürdéshez, wc öblítéshez 26 litert, mosogatáshoz mosáshoz kb. 360 liter vizet használunk naponta. 2030-ra a természetes vízképződés és az ivóvíz iránti igény akár a 40 %-ot is elérheti, ezt súlyosbítja az, hogy a mezőgazdasági és ipari szennyezés mértéke fokozódik. Azt is tudni kell, hogy a kontinensek vízkészletének eltérése és az igények emelkedése az országok közötti konfliktushoz is vezethet. Ferenc pápa szerint: „A biztonságos ivóvízhez való hozzáférés alapvető és egyetemes emberi jog, mert az az életben maradáshoz kell” (Laudato si).

Mit tehetünk, hogy elkerüljük a fölösleges vízpazarlást?

Renáta nővér példákkal hívta fel a figyelmet a fogmosástól kezdve, a napi teendők során elhasznált víz mennyiségének csökkentésére, amelyhez nem kell más, csak egy kis odafigyelés. Ha mindenki a saját életében tenne ezért, már előrébb lenne a világ.

Ezután az előadó az olaj-, gáz-, szén-, atom-, hidro-, szél-, nap energiaforrásokról beszélt. Mint mondta, nagyobb százalékban a nem megújuló energiaforrásokat használunk, reményeink szerint a jövőben ez csökkenni fog a megújuló energiaforrások javára. Többek között megemlítette, az atom energiaforrás — amely hazánk jelenlegi energiafelhasználásának 40 %-át adja —, olcsóbb megoldás, viszont veszélyes, mert olyan radioaktív anyag keletkezik, amit 100 ezer évig kell biztonságosan tárolnunk, tehát nemm kevés mennyiségű radioaktív szemetet hagyunk utódainkra. Itt is vannak teendőink a fölösleges energiafelhasználás megszüntetése érdekében, hiszen ezek is végesek. Apróságokat tehetünk ugyan, de mindez nagy jelentőséggel bír.

Óránként 3 faj pusztul ki

Ezután a szakember a felmelegedés veszélyeit képekben illusztrálva mutatta meg, hogy a megemelkedett átlaghőmérsékletnek is köszönhetően mennyit változott a táj, csökkent a vízfelület, amely szintén katasztrófához vezet.
Utolsó témakörként a szakember a biodiverzitásról, vagyis biológiai sokféleségről beszélt. Elmondta, visszafordíthatatlan következmény a fajok kihalása. Sokakat érzékenyen érint pl. a méhek pusztulása. Németországban 4 évvel ezelőtt a méhállomány 40 %-a csökkent, nálunk idén és tavaly voltak ehhez hasonló súlyos pusztulások. Az élelmiszerek legalább 30 %-át és a vadon élő növények 90-%-át a méhek porozzák be. Ha ez nem történik meg akkor megszűnnek ezen fajok is.

De nemcsak a méheket fenyegeti a kipusztulás veszélye hanem más fajokat is. Óránként 3 faj pusztul ki. A tudósok azt jósolják, hogy 2050-re a fajok 50 %-a eltűnik a Földről. Renáta nővér fotókon mutatta be azon állatokat, amelyek már nem láthatóak a Földön. A pusztulásoknak számos okai vannak, köztük a legkiemelkedőbb az őserdők kiirtása. Sokan nem is tudják, milyen céllal történik mindez. Naponta 20 hektárnyi őserdőt áldoznak fel arra a célra, hogy pálmaolajat nyerjenek, amely a legtöbb Magyarországon is megkapható élelmiszer tartozéka, található pl. a túró rudiban, csokoládékban, nutellában, sózott mogyoróban, stb. Itt is vannak teendőink, hiszen fogyasztásuk gyakoriságának csökkentésével segíthetjük az őserdők kiirtásának visszaszorítását.

Az előadó utolsó témaként a hulladékselejtezésről, környezetszennyezésről beszélt, adatokkal alátámasztva mondanivalóját. A Csendes-óceánban általunk létrehozott mesterséges szemétsziget területe Magyarország területének a 14 szerese. Mit tehetünk? Kerüljük a túlcsomagolt termékek vásárlását, a műanyagzacskók használatát stb.
Majd Erős M. Renáta nővér záró gondolatként ismét Ferenc pápa üzenetét tolmácsolta: „Isten az egész emberiségnek adta a földet, azért, hogy valamennyi tagját éltesse, és nem felel meg Isten tervének, hogyha ezt az ajándékot oly módon használják, hogy jótéteményei csak keveseket segítenek. A külső sivatagok azért szaporodtak el a világon, mert a belső sivatagok is szétterjedtek.” Amikor tehát az emberek önmagukat teszik meg életük fő vonatkozási pontjává, megnő a mohóságuk. Ha csak én számítok, a többiek nem akkor nem figyelek arra, hogy a földön 7,5 milliárdan élünk. Minél üresebb valakinek a szíve annál nagyobb szüksége van arra, hogy tárgyakat vásároljon, birtokoljon és fogyasszon.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye