Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„Lelked igazi otthona a Csend. Rejtelmek szentélye, melyben készen vár az üzenet.”(Simon András) Mindannyian vágyunk a csendre. A gyermekek vidámságától hangos iskola és óvoda után lelkünket szentélyként nyitottuk meg, 2018. október 11-én az egri Szent János Lelkigyakorlatos Házban, hogy befogadjuk mindazt az üzenetet, melyet a lelki előadókon keresztül küldött számunka a Mennyei Atya.

Szabó József atya az egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa várt bennünket, a Szent László Katolikus köznevelési intézmény dolgozóit, és az intézmény lelkivezetőit, Linzenbold József, és Kálmán József plébánosokat, hogy szeretetteljes házigazdaként lendületes előadásaival hasson, érzelmeinkre és lelkünkre egyaránt. Gondolatai nagy hatással voltak mindannyiunkra, feltárta előttünk a gonosz működését, és iránymutatást adott, hogyan tudunk ellenállni a rossznak életünkben, imádságaink által.

A három nap fő témája az imádság volt. Czapkó Mihály prefektus atya több dologra is felhívta figyelmünket. Hangsúlyozta, az imádság olyan, mint a levegővétel, vagy a szívverés. Egyiket sem mi irányítjuk, nem kell azon gondolkodnunk, hogy vegyünk e levegőt, vagy megparancsolnunk a szívünknek, hogy szüntelen dobogjon. Az imádságot is úgy kell kialakítanunk az életünkben, hogy az mindennapjaink, s így életünk részévé váljon, akár egy hajnali keresztvetéssel ébredés után, vagy egy hosszan tartó imádságban való elcsendesedés által.

Czapkó atya másik gondolatmenete legfőbb imádságunkra, a Miatyánk imára irányult, és azon hét kérésre, amely megfogalmazódik ebben az imában: szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a T akaratod, mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, bocsásd meg vétkeinket, ne vígy minket a kísértésbe, szabadíts meg a gonosztól. A hét kérés átszövi az egész életünket.

Lelkigyakorlatunk második napján a mezőkövesdi Szent László-templomban vettünk részt szentmisén – kimozdulva lelkigyakorlatos otthonunkból –, ahol Bakos Tamás atya látott bennünket vendégül. Előadásában bemutatta a Ferenc pápa által kiadott Gaudete et exsultate – Örüljetek és ujjongjatok kezdetű apostoli buzdítását, mely a keresztény ember életszentségre való meghívásáról szól, kijelölve ehhez az evangéliumok által ajánlott utat, miközben rámutat a jelenkor veszélyes útvesztőire. Tamás atya arra is felhívta figyelmünket, hogy a meghívottság mindenkinek szól, az Egyház tanítása szerint is ennek az egyetemes elérése minden ember számára lehetséges.

„Lelked igazi otthona a csend” – ezzel az elcsendesedéssel kezdtük meg harmadik napunkat. A hajnali ébredés után Szabó József atya vezetett imádsága által lelkünkbe nem engedtük még beköltözni a város és a külvilág zaját – elcsendesedve, behunyt szemmel figyeltük testünk és lelkünk rezdüléseit – miközben hallgattuk az evangéliumot – elmélyültünk az imádságban, az Úr ölelésében.

Mindhárom napunkat átszőtte az egymásra való odafigyelés, a közös beszélgetések, közös séták és reggeli közös kávézások a közeli pékségben. Ezek az együttlétek mind-mind fontosak közösségünknek, hiszen így formálódunk eggyé, egy közösségé, s várjuk lelkünk szentélyébe a közös üzenetet.

Borus Lászlóné
médiaképzős hallgató
Fotó: Kerezsi Béla intézményvezető