Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Templombúcsút és hagyományos kenyérmegáldást tartottak 2018. augusztus 20-án a napkori római katolikus egyházközségben.

A kánikula ellenére is megtelt a Szent István király nevét viselő, napkori műemlék templom 2018. augusztus 20-án, a Napkori Római Katolikus Egyházközség templombúcsúján. Az ünnepi szentmisét Zubály Lajos helyi plébános asszisztenciájával, Burányi Roland keceli plébános mutatta be, aki szentbeszédében a Szent István erényei és a mai keresztény embertől elvárt életforma közötti számos párhuzamra mutatott rá.

Burányi atya felhívta a figyelmet arra, hogy Szent István nekünk, magyaroknak vezérlő csillagunk, de első királyunknak is volt egy csillaga, Szűz Mária. István, Jézus és Mária erős alapjára építette országunkat. Apostoli király volt, aki különleges látásmóddal bírt, mert az örökkévalóság távlatából tudta szemlélni a rá bízott ország sorsát. Ezért nekünk is ebből a távlatból kell megközelítenünk saját életünket.

Az atya azt is kiemelte beszédében, hogy István olyan kiváló mestereket kapott, mint például Szent Adalbert és Szent Gellért, akik megtanították, hogyan hallhatja meg Isten szavát. Ezt a példát követve, mi modern emberek is becsüljük meg azokat az embertársainkat, akik megtanítják nekünk meghallani az Isten szavát, és törekedjünk arra, hogy mi is ilyen mesterekké válhassunk mások számára.
Önmagunk tökéletesítésén is szüntelenül fáradozzunk, miként azt Szent István is tette, ezért éljük életünket imádságos lelkülettel, mert e nélkül nem lehetünk sem bölcs, sem pedig látó emberek.

Roland atya arra is kitért, hogy Szent István királyunk jól kamatoztatta az Istentől kapott talentumait, illetve jól gazdálkodott az országa lehetőségeivel is, ez pedig arra sarkallhat minket, hogy mi is ezt tegyük a saját életünkben helyt állva. Mindezek mellett István király nagy alázattal tudta fogadni a reá bízott hatalmat, és Isten szolgálataként élte meg az ország kormányzását.

Mi is mindebből a tanítás? – tette fel a végső kérdést szónoklata végén Burányi atya. – Az, hogy mi is apostolok legyünk, miként első királyunk is az volt. Megvan a mi küldetésünk is, a saját helyünkön, mert egyszer számon kérik majd tőlünk is, hogy mit tettünk és mit mulasztottunk. Mindezt pedig együtt, egymással összefogva, közösségben kell megvalósítanunk. –fejezte be prédikációját az atya.

A szentmise körmenettel zárult, végül Soltész Mihály napkori görögkatolikus parókus és Zubály Lajos plébános megáldották a nemzetiszín szalaggal feldíszített ünnepi kenyeret, melyből a hívek kóstolót is vihettek magukkal a templomból hazaindulva.

Rubóczkiné Kiss Hajnalka
egyházmegyei média-képzős hallgató