Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Azt mondják, az újságíró tudósításkor nem ír véleményt egy adott témáról, csupán a tényeket közli - olykor száraz adatokkal - hiszen saját tapasztalatával, érzéseivel nem befolyásolhatja az olvasót. Ettől a szabálytól most eltekintek, ugyanis mint a kisvárdai Szent Péter és Pál templom — június 30-án, családi nappal egybekötött — búcsúi ünnepének résztvevője szárnyal a lelkem, s a leütött billentyűk sűrű kopogása is egy érzelem dús napról árulkodik. A találkozó egyben a hittantábor záró eseménye is volt.

A több hónapos előkészítő munka: a szervezés, tervezés, a programok kiválasztása, segítők bevonása, vendég fellépők felkutatása, meghívása mind-mind nagy odafigyelést igényelt.
A program előtti munkálatok még inkább összekovácsolták az egyháztanács férfi tagjait, jó volt látni és megtapasztalni az együttgondolkodás eredményének örömét.

Az Úr kegyes volt hozzánk, napsütésre ébredtünk 2018. június 30-án reggel, és 10 órakor ünnepi szentmisével kezdtük templombúcsúnkat. A zsúfolásig megtelt templomban meghívott vendégeket, a tábor résztvevőit, szülőket, valamint egyházközségünk híveit, családtagjait köszönthettük.

A szentmise végén a Kisvárdai Római Katolikusokért Alapítvány díjátadó ünnepsége kezdődött. Dr. Dolhai Attila kuratóriumi elnök, valamint Dr. Berzéky József volt világi elnök kitüntetést adományozott Türk István nyugalmazott egyházközségi gondnokunknak, - mindenki Pista bácsijának - az egyházban és egyházközségben végzett önzetlen szolgálatáért, munkájáért.

Ezt követően a Kisvárdai Huszár Bandérium és a Nyírkarászi Dankó Néptánccsoport fellépői énekükkel kísértek át bennünket templomi és egyesületi lobogókkal a Szent László Katolikus Gimnázium udvarára, a családi nap helyszínére, majd a fellépők sorát az említett néptánccsoport meg is kezdte, akik igazi jókedvre derítették a híveket, míg az apróságok ellesvén a táncosok mozdulatait ügyesen csapdosták össze bokájukat.
Fellépésük után Linzenbold József plébános atya a felnőtteket közös beszélgetésre invitálta. A gimnázium Szent József kápolnájában rövid imádság után a résztvevők kisebb csoportokban azon élményeiket osztották meg egymással, amikor jól érezték magukat a közösségben. Bízunk benne, hogy mindenkinek volt legalább egy olyan élménye, melyből mindannyian tudtunk meríteni, s mely élmény forrása lehet jövőbeni programjainknak is.
Közben a gyermekek sem unatkoztak. Romwalter Éva előadó művész gyermekslágereket énekelt, bevonva a kicsiket az éneklésbe, táncba. Igazi mulatság volt, hiszen hol egy kalózhajón érezhették magukat a gyerekek, melyet a tenger hullámai ide-oda dobálnak, hol pedig egy cinege bőrébe bújhattak.

Az ebédet a Szent László Gimnázium dolgozóinak köszöntük meg, étkezés alatt pedig zenés, képes összefoglalót vetítettünk a hittantáborunkról a gyermekükre mindig oly kíváncsi szülőknek.
Hamar elröppent a délelőtt, s meglepetés vendégünk már meg is érkezett hozzánk. Mészáros Árpád Zsolt musical énekes, a Budapesti Operettszínház tagja közel egy órás műsorral szórakoztatta a híveket, bevonva előadásába a táncolni és énekelni vágyókat is. Leírhatatlan az az élmény, mely műsorának záró eseménye volt: a szeretetkör. Soha nem tapasztaltam még a szeretetnek ilyen módon történő átadását, ahogy a hívek ahatalmas kört alkotva fogták egymás kezét, s ölelték meg hol a bal, hol a jobb oldalukon álló testvérüket. „Béke legyen veled! És a te lelkeddel” – mondjuk közösen a szentmisében — és vallottuk ezt a szeretetkörben is —, amely arra emlékeztet valamennyiünket, hogy Krisztusban mindannyian testvérei vagyunk egymásnak.

Kísérő programjaink teljes napunkat átölelték, a gyerekeket várták az ugráló-várak, valamint az arcfestés művészetével őket mesehősökké varázsoló óvó nénik. A Felső-Szabolcsi Kórház sürgősségi osztályának főnővérei az „egészség sátorban” vércukor és vérnyomásméréssel várták az érdeklődőket, valamint Dr. Dolhai Attila fogászati tippekkel látta el a hozzá látogatókat. A résztvevők megismerkedhettek népi és ügyességi - kézzel készített és festett - fa játékokkal is, velük volt Mátyók Tibor és kedves felesége Mónika, a Nyírkarászi Dankó Néptánccsoport tagjai. A Kisvárdai Huszár Bandérium rövid történelmi bemutatót tartott az oda látogató fiúknak és lányoknak, akiket egy erőpróbát kiállva kishuszárokká avattak. A kishuszárok díjuk átvételeként huszárcsákót készíthettek maguknak, valamint huszárzászlót lobogtatva szaladhattak tovább a következő élményt nyújtó játékhoz. A bátrabbak kipróbálhatták a segway-t, amely nagyon közkedvelt eszköz a fiatalok körében. Öröm volt látni, hogy a bátor gyermekek között felfedezhettük plébánosunkat, József atyát is, ahogy 2 keréken bejárta az erre kialakított pályát. Az egész napos játék, tánc és ugrándozás után szomjunkat igazi csapolt sör és a lemon-bár hűsítő limonádéi csökkentették.

Záró eseményünk a táborozó gyerekek tánca és éneke volt. A gyerekek szorgosan és izgatottan készültek fellépésükre hitoktatóikkal együtt, amely nagyszerűen sikerült. Igazán büszkék voltunk rájuk.

Végezetül köszönetet mondtunk a kedves híveknek, akik megtiszteltek bennünket jelenlétükkel, a meghívott vendégeknek, fellépőknek, művészeknek, a kísérő programokban részt vevőknek, Kerezsi Bélának, a Szent László Katolikus Gimnázium igazgatójának, az intézmény dolgozóinak és nem utolsó sorban Linzenbold József plébános atyának, aki a nap házigazdája és megálmodója volt.

Ezen rendezvényünk az EFOP-1.3.7-17 „A társadalmi kohézió erősítése az egyházak és civil szervezetek közösségfejlesztő tevékenységének bővítésével” megnevezésű elnyert pályázatból valósulhatott meg.

Borus Lászlóné
média-szakos hallgató