Dr. Szabó György volt egri egyházmegyés paptestvérünket, aki Nyíregyházán a Főegyházmegyei Papi Szociális Otthonban töltötte nyugdíjas éveit, 2018. július 10-én búcsúztattuk a papi otthon Szent Antal kápolnájában. Teste a Nyíregyházi Köztemető papi parcellájában nyugszik. Isten kegyelméből nyerjen égi koronát, amiért megküzdött.
Aporháza (1950-től Aporliget, 1975-től Bátorliget – Nyírbátor vonzáskörzetében található) volt Boldog Scheffler János szatmári püspök első plébánia alapítása püspökké kinevezésének évében, 1942-ben. Egy év múlva meg volt az első bérmálás is. János püspök olyan főpásztor volt, aki időt szánt nyájára, akkor is, ha az éppen a legkisebb volt. A bérmálás előtti délután már megérkezett, Franzen (László) Károly szervező lelkész, az egész falu lakossága, élen a bérmálkozókkal fogadták a püspököt. Mindjárt az utcán, (mert még kápolna nem volt), meg volt a hittanvizsga. A püspök egyik kérdésénél a gyerekek zavarba jöttek: „Ki vezeti az Egyházat?” Kórusban felelték: „A Pápa!” A püspök nem helyeselt. Egy 12 éves fiú látványosan jelentkezett és helyesbített: „Hát a Szentlélek!”
Este a püspök a szerény vacsoránál (a pap albérletben lakott még) azt mondta: „Az a jó kiállású, barna gyerek értelmes és bátor. Jó lenne papnak.” – Másnap, az ünnepség után a plébános a püspök elé vezette a fiút, aki megkérdezte tőle: „Nem akarsz te véletlenül pap lenni?” Rövid, egyértelmű választ kapott: „De! Én pap szeretnék lenni.” – A püspök azonnal kiválasztotta és felvette szatmári konviktusába, mint ingyenes tanulót. A kedvezmény nem sokáig tartott, mert közbejött a háború. A fiúcska azonban kitartott elhatározása mellett, és a szülei sem hagyták elkallódni. Hat testvéréből az olajkereső kútfúrótól a miniszteri bársonyszékig mindenhová jutott. Ő is jól tanult, leérettségizett és jelentkezett a papi szemináriumba. Egerbe ment, majd Budapestre küldték és 1955-ben pappá szentelték. 1959-ben teológiai doktori címet szerzett.
6 évig volt káplán, azután 1961-ben előbb Fehérgyarmaton adminisztrátor, majd Beregsurányban plébános-helyettes lett. Összekovácsolta a híveket, akik a plébánián úgy jártak-keltek, mintha otthon lettek volna. Ennek a családias hangulatnak és a templomi szolgálatnak köszönhetően egy fiú kedvet kapott a papságra, ma is a Szatmári Esperesi Kerületben szolgál. 13 év után a plébánost testi-lelki betegség döntötte ágyba. Beleegyezésével egy orvos barátom Sajóhidvégen a saját lakásában gyógyítgatta, jó eredménnyel.
Nem volt célszerű, hogy visszamenjen oda, ahol megbetegedett, így Bánk József érsek úr Gesztelybe helyezte, ahol 32 évig templomokat és lelki közösségeket épített, amelyben szintén termett egy papi hivatás. Élénk kapcsolatot tartott fenn volt paptársaival, de élvezte a kassai egyházmegyések testvéri szeretetét is. Nem csoda, hogy hívei is nagyon megszerették, s akkor sem hagyták magára, amikor 2006-ban nyugdíjas lett. Gyakran látogatták Nyíregyházán, a papoknak is helyet adó egyházmegyei szociális intézetben, ahol csendesen, de imádsággal készült az Úrral való nagy találkozásra.
Dr. Szabó György paptestvérünket 2018. július 10-én búcsúztattuk a Szent Antal kápolnában, teste a Nyíregyházi Köztemető a papi parcellájában nyugszik. Ő pedig Isten kegyelméből nyerjen égi koronát, amiért megküzdött.
Varga János nyugalmazott plébános