Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Pócspetriben a római katolikus egyházközség pünkösdhétfőn, 2018. május 21-én tartotta meg a családi napot, amely szentmisével kezdődött.

Szenes István plébános prédikációjában hangsúlyozta, hogy Isten családjában élünk: van Atyánk és van Anyánk. Fontos, hogy családban gondolkodjunk, különösen ma, amikor tapasztaljuk, hogy sokan nem ünneplik az életet, és ez által a halál kultúráját építik. A kereszten Jézus Máriára, mint Anyára bízta az egész keresztény világot, aki Isten irgalmát hordozza szívében és erre akar tanítani minket: óvó-, lehajló- és irgalomra tanító.

A szentmise után „Az élethivatásra nevelés” címmel tartott előadást István atya, aki gyakorlati útmutatásokkal és példákkal látta el a jelenlévő szülőket, pedagógusokat. Elmondta, hogy két élethivatás van, melyek mellérendelő viszonyban vannak egymással: a házasság és a szüzesség. Felnőttként az a feladatunk, hogy segítsük gyermekeinket hivatásuk megtalálásában, vagyis Isten róluk alkotott csodálatos tervének megismerésében, mert csak így lesznek valóban boldogok.

Kiemelte, hogy a nevelésnek mindig az önátadásra kell irányulnia, ami önmagunk odaajándékozását jelenti testestől-lelkestől, férfiként vagy nőként egy másik személynek. Ennek konkrét megnyilvánulása a gyakorlatban a tisztaság szeretetére való nevelés, mert az ebből kibontakozó erények (tisztelet, együttérzés, gyöngédség, nagyvonalúság, áldozatkészség) teszik lehetővé az életszentség kibontakozását az élethivatásban. Elsőként a házastársi szeretet, mint hivatás, majd a szüzesség és papi nőtlenség, mint hivatás ismertetőjegyeit sorolta fel, ezáltal konkrét segítséget nyújtva a szülőknek ahhoz, hogy felismerjék és támogassák gyermekeiket élethivatásuk kibontakozásában.

Ezt követően a Férfi Dalárda és a Petri Pengeős Citera együttes fergeteges előadását hallgathattuk meg a közönség, amely nagyon nagy sikert aratott.

Majd egy szerzetes nővér és két édesanya értékes, életszerű gondolatait hallhattuk saját hivatásuk felfedezéséről illetve gyermekeik és a rájuk bízott fiatalok élethivatásra neveléséről.

Közben kicsik és nagyok birtokba vették az ugráló várat, majd hűsítették magukat fagyival, jégkásával, vattacukorral. A gyerekek részére további programlehetőségek voltak még: arcfestés, gyöngyfűzés, rajzolás.

Amíg a fiatalok önfeledten játszottak, a felnőttek az előadásokat hallgatták, addig a konyhából ínycsiklandozó illatok terjedtek, ahol a szakács nénik szorgos kezei jóvoltából délben ízletes ebéd várta a családi nap résztvevőit.

Holp Andrea

egyházmegyei média-képzős hallgató