Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Magyar Katolikus Egyház április 24-én ünnepli Szent Györgyöt, aki a középkorban az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő segítőszent volt. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében egy templom viseli Szent György nevét, ahol az április 22-én megtartott búcsúünnepen emlékeztek a hívek templomuk névadó szentjére. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Varga János nyugalmazott szabolcsi főesperes, címzetes apát volt. Hagyomány, hogy a templombúcsú alkalmából adják át a Debrecenben található egyházközség Szent György-díját is.

Szent György tisztelete hazánkban a kereszténység felvételét követően terjedt el. A Szent István királyról szóló legenda szerint Koppány lázadását Márton püspök és György zászlaja alatt verték le, akinek képe látható a Szent Korona alsó, bizánci részének egyik zománcképén is. A Károly Róbert által 1326-ban alapított első, nem egyházi lovagrend, a Szent György Lovagrend szintén a vértanú szentről kapta nevét.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a 2015-ben felszentelt debrecen-józsai templom viseli Szent György nevét. Fennmaradt okiratok már a XIII. században említést tesznek a mai Debrecen-Józsa település Szent György-templomáról, melynek emléke előtt tisztelegve választotta az utókor a mai templom névadó- és védőszentjének is Szent Györgyöt.

A templom búcsúünnepén április 22-én megtartott ünnepi szentmisén Varga János nyugalmazott szabolcsi főesperes, címzetes apát prédikációjában Szent György tiszteletének történetét emelte ki, amely Európában a középkorban volt a legjelentősebb: a lovagok oltalmazójaként, a zarándokok védőszentjeként és egyúttal az egész nép segítőszentjeként tisztelték. Noha a sárkányölő hős motívuma csak a későbbi évszázadokban került a György-legendába, kifejezi azt a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Györgynek a naptárban elfoglalt helye (április 24.) adta azt a feladatkört, hogy a tavaszkezdet számos ősi népszokását ,,megkeresztelje”. Így lett György a parasztok, lovaik és állatállományuk védőszentje, de az ő pártfogását keresték a zsoldoskatonák és fegyverszállítóik, a puskaművesek és a páncélkovácsok is. De mint olyan szentnek, aki oltalmába fogadott lovagokat, katonákat és parasztokat egyaránt, nemcsak a harcokban kérték közbenjárását és segítségét, hanem különféle korabeli fertőző betegségeknél is.

Hagyomány, hogy a Szent György-templom búcsúja alkalmából adják át a Szent György-díjat is, melyet 2018-ban Ferenczi Györgynének ítélt oda az egyházközség képviselő-testülete, akinek Dr. Bedő Zoltán világi elnök és Tóth László atya, a Szent György-templom plébánosa adta át a díjat, egy, a Szűzanyát ábrázoló rézkarc alkotást. Ferenczi Györgyné, vagy ahogy az egyházközségben mindenki nevezi, Piroska néni gyermekkora óta az egyházközség tagja, melynek régi templomában évtizedeken át aktív segítőként tevékenykedett. A képviselő-testület választott tagja és több mint tíz éve a helyi Rózsafüzér Társulat vezetőjeként a szentmisék előtti imáival segíti a közösség életét.

A búcsúünnep záróalkalma az április 28-án megrendezendő, szintén hagyományos Szent György-napi bál lesz.

Papp Erika

Szent György-díjban részesültek:
2016 - Felföldi László atya, a Szent György-templom első plébánosa
2017 - Gáll Mihály gondnok
2018 - Ferenczi Györgyné
Posztumusz díjazott:
2017 - Juráskó István