Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A jubileumi évét ünneplő egyeki Szent József Plébánián Szent II. János Pál pápa és Szent Fausztina nővér ereklyéjét 2018. április 8-án, az Isteni Irgalmasság vasárnapján helyezték el a templomban elkészült Irgalmasság Oltárnál. A Lengyelországból három héttel korábban érkező ereklyéket Papp László plébános atya megőrzésre átadta a mi plébániánknak, hogy e két szent relikviájának jelenlétében készülhessünk fel a húsvéti ünnepekre és az Irgalmasság vasárnapjára. Köszönjük plébános atyának nemes gesztusát!

Templomunkban az ereklyék vasárnaponként az oltárra kitéve voltak láthatók. Közös imával, imaórák tartásával tisztelgett a plébánia közössége a két szent ereklyéje előtt.

A két szent plébániánkhoz szorosan kötődik, hiszen a közösségi termünk a szent pápa nevét viseli 2007 óta, az Isteni Irgalmasság és Fausztina nővér tisztelete pedig még az 1980-as évek elejére nyúlik vissza, amikor a Jézus Szíve-templom egy közössége a mi templomunkban kezdte el imaóráit, imádkozva azért is, hogy a papság is vállalja fel az Isteni Irgalmasság tiszteletét. 1996-ban Górski Jacek OP atya Fausztina nővér képét ajándékozta a plébániának. 2002-ben Krakkóba zarándokoltunk, hogy részt vegyünk az Isteni Irgalmasság-bazilika felszentelésének felemelő eseményeiben. Majd 2010. október 9-én regionális Isteni Irgalmasság konferencia került megrendezésre plébániánkon. Ezen alkalommal lett megáldva templomunk Isteni Irgalmasság-oltára.

És természetesen imáinkban gyakran fordulunk az Isteni Irgalmassághoz. Híveink szeretik imádkozni az irgalmasság-rózsafüzért egyénileg és közösen is, például a délutáni szentségimádások kezdetén. Nagypénteken, régi szokásunkhoz híven, közösen kezdtük el Jacek atya vezetésével az Irgalmasság-kilencedet az Irgalmas Jézus oltáránál a két szent ereklyéinek jelenlétében. Az Irgalmasság vasárnapján délután, hosszú évek szokását követve, imaórára gyűltünk össze, hogy Leszkovszky Pál atya vezetésével dicsőítsük Isten irgalmasságát és kérjük irgalmát hazánkra, népünkre, nemzetükre, Európára, az egész világra.

Pál atya elmélkedésében arról szólt, hogy Isten szerető szívvel hajol le hozzánk, az emberhez, de mi is szomjazunk az éltető nedvre, mely Istenből folyamokban árad, de nekünk innunk kell ebből a kegyelemből. Egy érdekes hasonlatot hallhattunk: a régebbi időkben, amikor még nem voltak megfelelő gyógyszerek, a veszettséget elkapó ember nagyon sokat szenvedett, szomjúság gyötörte, ugyanakkor víziszonya volt, nem tudott inni, mert görcsbe fordult a víztől. A bűnben megragadt ember elpusztul, ha nem iszik a kegyem vizéből, mely patakokban árad, s melyet Isten felkínál. Igyunk belőle és higgyük, nem fogunk görcsökben szenvedni. De ugyanakkor Istennel szemben nem engedhetünk meg semmi rosszat, bánjuk meg vétkeinket, hogy az isteni kegyelem gyógyíthasson minket.

A II. világháború alatt a kilátástalan és váratlan helyzetek miatt XII. Piusz pápa teljes búcsút engedélyezett azok számára, akik bízó lélekkel ki tudták mondani: Jézusom, irgalom!

Nem feltétlenül kell elmennünk hosszú zarándoklatara, hogy mi is ki tudjuk mondani e két szót, csak hittel és tisztulni vágyó lélekkel kérjük: Jézusom, irgalom – buzdított mindenkit Pál atya.

Imaóránk befejeztével megkoszorúztuk Szent II. János Pál pápa domborművét a közösségi termünk falán, imáinkkal kérve közbenjárását az egész világért. Majd Jacek atya, aki időközben hazaérkezett Egyekről, elmesélte élményeit az ottani eseményekről.

Végezetül olvassuk el és vegyük fontolóra Jézus szavát Fausztina nővérhez:

„A bűnösökért szálltam a Földre és ontottam véremet. Szent vagyok, és a legkisebb bűn is elborzaszt engem. De amikor a bűnösök megbánják vétkeiket, irántuk való irgalmam nem ismer határokat. Minél nagyobb bűnben és szükségben vannak, annál nagyobb a joguk az én irgalmamhoz..."

Havas Lászlóné – Szent László Plébánia, Debrecen