A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében szolgálatot teljesítő akolitusoknak február 3-án, szombaton került sor éves találkozójukra Nyíregyházán, az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetben. A mintegy 80 szolgálatot teljesítő férfit Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök köszöntötte, megköszönve eddigi áldozatos munkájukat, majd Felföldi László általános helynök, plébános, ismertette a hatályba lépő új változtatásokat.
Ezt követően a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről tartott előadást Törő András püspöki titkár. Hangsúlyozta, hogy 2020. szeptember 13-20 közötti világméretű rendezvény, tanúságtevő ünnepségsorozat a csúcsa lesz annak az előkészületi időszaknak, amelynek mélységétől függ majd, mennyire tudunk részesedni az az Eucharisztia ünnepéből. A titkár atya azt is elmondta, hogy a világméretű esemény semmi újat nem ad hozzá a kereszténységünkhöz, hanem azt igyekszik újra tartalommal megtölteni, amely egyébként is része a hétköznapjainknak, hogy a tanítások, imádkozások, szentségimádások és a szentmise ne csak az értelmünket, hanem a lelkünket, szívünket is áthassa. Ezt követően Törő András atya NEK történetéről beszélt és a különböző nemzetek rendezvényeit mutatta be különös tekintettel az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszusra. Kifejtette, minden nemzet programsorozata más jellegű, mi Magyarországon a sajátos keresztény kultúránkat, európai keresztény gyökereinket mutatjuk meg a világnak. Majd a budapesti kongresszus vezérgondolatára irányítva a figyelmet "Minden forrásom belőled fakad" (Zsolt 87,7) elmondta, maga mottó egy-egy tematikus évnek ad irányvonalat.
A három nagy központi esemény egyike a nyitó szentmise a Puskás Stadionban, ahol az egyházmegyék elsőáldozói közösen részesülhetnek először az Eucharisztia szentségében, továbbá teológusok, tudósok részvételével egy három napos teológiai szimpóziumot tartanak Esztergomban, majd a záró szentmise lesz eucharisztikus körmenettel a Hősök-terén. A programba sok más egyéb rendezvény között az Ars Sacra kiállítás is bekapcsolódik. A világméretű eseményről részletek, írások, információk a www.iec2020.hu oldalon olvashatók, amelyeket bárki szabadon felhasználhat..
Az előadást követően Palánki Ferenc megyéspüspök atya szentmisét mutatott be a társszékesegyházban, aminek keretében 13 lektort avatott, valamint megszentelte az akolitusi jelvényeket, amelyeket az egyházmegye szolgálatában álló férfiak ezen túl a kukullával egységesen viselnek.
Gerhes József akolitus
Mennyei aranyéremért szolgálunk
„Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve” (Mk 6,34). Ez a mondata a Szentírásnak, amelyet ma felolvastatott az Egyház a megváltás titkához vezet bennünket – kezdte homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök február 3-án, amikor a nyíregyházi társszékesegyházban 14 lektort avatott fel. Isten, aki nem hagyta magára a bűnbe esett embert, eljött, mert megesett rajtunk a szíve. Ezért küldte el az ő Fiát, Jézus Krisztust, aki meghirdette Isten országának örömhírét. Amikor Jézus apostolokat választott maga mellé, az örömhír továbbadásával bízta meg őket. Ferenc püspök felidézte az idei ökumenikus imahét egyik gondolatát, amelyet Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott múlt héten a krisztusi tanítványságról. Nem mindegy, hogy valaki tanítvány-e vagy csupán diák. A diák, aki például tanulja a matematikát (vagy bármilyen más tantárgyat) nem feltétlenül kell, hogy szeresse a tanárát. De a tanítvány szívből ragaszkodik a mesteréhez, le akarja utánozni annak életét. Ezért mondta Assisi Szent Ferenc rendtársainak: „Hirdessétek az Evangéliumot – és ha kell, beszéljetek is róla!” Először élni, aztán beszélni.
Az egyházmegye korábban felavatott akolitusaihoz, és a felavatás előtt álló lektorokhoz szólva Palánki Ferenc püspök úr idézte a mai olvasmányban elhangzott Salamoni kérést is: „…én még kicsiny gyermek vagyok, és tapasztalatlan az ügyek intézésében.(…) Adj tehát szolgádnak tanulékony szívet, hogy igazságot tudjon szolgáltatni népednek, és különbséget tudjon tenni jó és rossz között” (1Kir 3,7.9). Az oltárszolgálatra felavatottak is átérzik kicsinységüket, tapasztalatlanságukat, valamint annak fontosságát, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között. A tanítvány tanulni akar a Mesterétől. Végezetül azt kérte Püspök úr, hogy örömmel hirdessük az Örömhírt, mert szolgálni öröm. Annak barátjaként, aki azt mondta: „Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek” (Jn 15,15).
Ezt követően a jelöltek előléptek, és a megáldott liturgikus ruha (alba) fölvétele után egyesével a főpásztor elé járultak, átvéve tőle a Szentírást a következő imádság kíséretében: „Vedd a könyvek könyvét, a Szentírást, hirdesd hűségesen Isten igéjét, hogy egyre jobban életté váljék az emberi szívekben.” A felolvasók avatásának végén az egyházmegye akolitusainak nyakába akasztotta püspök úr az eucharisztikus színeket ábrázoló érmét, mint szolgálatuk megkülönböztető jegyét. Az ünnepi szentmise végén, ahol jelen volt még – több pappal együtt Felföldi László általános helynök úr is, Ferenc püspök jókívánságait és köszönetét fejezte ki a másnap születésnapját ünneplő László atyának, aki sokat tett az akolitusok és lektorok egyházmegyei képzéséért. Az egységes jelképre utalva pedig minden felavatott és az Eucharisztia körül szolgálatot teljesítő férfi számára a mennyei aranyérem elnyerését kívánta egyházmegyénk püspöke.
Papp László plébános
Fotó: Kardos György