Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.
Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása.
A II. Vatikáni Zsinat óta, a zsinati rendelkezések értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve. Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a rákövetkező vasárnapon tartják. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.
A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat.
Január 6-án, szombaton a debreceni Szent Anna-székesegyházban reggel 7-, 8-, 10- és 18 órakor lesz szentmise. Vízszentelést a 10 órai szentmise elején végzik. Ezt követően a hívek otthonaikba vihetnek az immár megszentelt vízből, hogy feltöltsék a házi szenteltvíz-tartójukat, és imádság kíséretében meghinthetik vele otthonukat.
Vasárnap, jan. 7-én Urunk megkeresztelkedésének ünnepét tartja az Egyház. Ezzel az ünneppel befejeződik a karácsonyi ünnepkör, és megkezdődik az évközi idő hamvazószerdáig (febr. 14-ig) tartó része.
Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye