Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„A család, az élet és a szeretet bensőséges közössége” – olvashatjuk a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes, (Öröm és reménység) kezdetű lelkipásztori konstitúciójában.  Szent család vasárnapja alkalmat ad arra, hogy átgondoljuk a családunkkal és a szeretteinkkel való kapcsolatainkat, megújítsuk azokat, hogy a legkisebb egyházi közösség valóban bensőséges szeretetközösség legyen” — kezdte homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök 2017. december 31-én, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott év végi hálaadó szentmisén.

„Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük”(Mt 18,19-20). Jézus megígérte, hogy ott lesz minden családban, így a megújuláskor arra irányul a figyelmünk, aki képes megújítani mindannyiunk életét. Életünk, családjaink megújulása biblikus, egyházias és szentségi megújulást jelent.

A biblikus megújulás a Szentírást állítja életünk középpontjába. Szent Pál tanítása szerint a házasság „nagy titok” (Ef 5,32), erre, az Istentől szándékolt igazi közösségre épül a család. A bűnös ember sérült természetéből következően mindig voltak problémák a kapcsolataiban, családjában.  Ezért is fogalmazódott meg a Tízparancsolat, amely útmutatást ad a helyes életre, többek között a szülők iránti tiszteletadásra is felszólít. Az Újszövetségben is számtalan utalást, iránymutatást találunk, ami segítségünkre van. Szent Pál a következőket hangsúlyozza: „Asszonyok! Engedelmeskedjetek férjeteknek, amint az Úrban illik. Férfiak! Szeressétek feleségeteket, s ne legyetek indulatosak velük szemben” (Kol 3,21). A szeretet alatt mindig az életünk odaadását kell érteni, mint ahogyan Krisztus is odaadta értünk az életét.

A gyermekek szófogadása is figyelmeztet a Szentírás. A magyar nyelv gazdagsága páratlan értékeket rejt magában, e kifejezés szépen ráirányul a lényegre, amelyben benne van Isten igéjének, szavának a fogadása. A család biblikus megújulása tehát nem más, mint fogadni a megtestesült Igét. Olvassuk közösen a Szentírást, figyeljünk az üzeneteire, és adjuk át annak ismeretét a gyermekeinknek.  

Az egyházias megújulás az Egyház közösségéhez való viszonyulást jelenti. Építjük e ezt a közösséget? Erre vonatkozóan szintén kapunk életszabályokat a Szentírásból. Kinek szól az üzenete? Szent Pál szerint mindannyian Isten választottjai vagyunk. „Mint Istennek szent és kedves választottai, öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. … Legfőképpen pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke” (Kol 3,12). Az év utolsó estéjén érdemes átgondolni, gyakoroljuk e ezeket a keresztény cselekedeteket egymással. Tudunk e megbocsátani, a másiknak életet adni. A szülők életet adnak és életüket odaadják gyermekeikért. De nem elég a értük élni, együtt kell velük lenni, időt adni, válaszolni kérdéseikre, megtanítani nekik az irgalmasságot, szelídséget, jóságot. Mintát kell adnunk nekik. A házasságban egymásért is életet kell adni. Az ember éljen azzal, akit szeret, és az elköteleződése után is szeresse azt, akivel él, ne hozza magát újra döntéshelyzetbe. Bíró László püspök szerint: „amikor hallgatnak az érzelmek, akkor kell, hogy beszéljen a hűség”. A család egyházias megújulása tehát ott kezdődik, amikor megtanuljuk az életszabályokat és életre is váltjuk azokat. „Viseljétek el egymást!” (Ef 4,4), az eredeti görög szövegben: „szenvedjétek el egymást”. A mellettünk élők keresztet raknak a vállunkra, és ezt szeretettel el kell elszenvednünk. Mert a kereszt nemcsak a szenvedés jele, hanem az üdvösség jele is. Jézus Krisztus arra hívott meg bennünket, hogy nap, mint nap vegyük fel a keresztünket. Ez azt jelenti, hogy a családtagok nap, mint nap viseljék el egymást, vegyék fel a másikat és hordozzák egymás terheit, keresztjeit. Ehhez erőt pedig a szentségekből veszünk.

Hitünk szerint Jézus Krisztus szentségi rangra emelte a házasságot, amely minden nap ugyanolyan erővel hat, mint a megkötés napján.  Azok, akik évtizedek óta megtapasztalják Isten jelenlétét a házasságukban, tanúságot tudnak tenni arról, hogy a  szentség természetfölötti erőt ad. Szent Pió szerint a jó házasságot Isten kegyelme nélkül nem lehet megvalósítani. Isten tehát erőt akar adni a szentségekben.

Év végén összegezzük az elmúlt évben kapott kegyelmeket, élményeket, örömeket, szomorúságot, gyászt és ezeket átgondolva tegyük fel önmagunknak a kérdést, közelebb kerültünk e Istenhez, egymáshoz, mert mint ahogy Beer Miklós püspök mondja: „a tavalyi hitemmel az idén már semmire sem megyek”. Újesztendő kezdetén legyen bennünk készség, szándék a megújulásra, nyitottság az isteni kegyelem előtt, hogy valóban biblikus, egyházias és szentségi legyen a családunk, emberi kapcsolatunk, egész életünk, és akkor valóban boldog lesz az újesztendő is” — fejezte be homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.  

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye