Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A hajléktalan embernek nem azért nincs otthona, mert nincs elég ház a világon, hanem azért mert nincs elég szeretet.

A Hajléktalan Jézus szobor 2017. november 17-én, pénteken délután érkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak kíséretében Budapestről Debrecenbe. Az ünnepélyes fogadása után (amelyről előző híradásunkban olvashatnak) Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be a székesegyházban, amelyen Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita is részt vett. Másnap a szobrot Debrecen főterén helyezték el, ott ünnepi megemlékezést tartottak a keresztény felekezetek képviselőinek részvételével. Az együttérzés szobra 19-én, vasárnap — a Szegények I. Világnapján — egész nap a debreceni Szent Anna-székesegyház bejárata előtt volt látható.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában többek között Isten létezésének csodájáról beszélt, amelyet mindenhol megtapasztalhatunk, és találkozhatunk Vele nemcsak az Eukarisztiában, a templomokban, imádságainkban, hanem a másik emberben is, hiszen Jézus minden emberrel azonosította önmagát. A Hajléktalan Jézus szobor előtt is rádöbbenhetünk ennek valóságára. A főpásztor a gyermekeknek, a szobor látványára megfogalmazott őszinte, tiszta együttérző reagálására emlékezett: „Mi történt veled Jézus?” A püspök atya hangsúlyozta, a gyermekek tiszta szíve még észreveszi azt, ami nem természetes, ők még meg tudnak döbbenni az emberi nyomorúságon. Hogyan hat ránk, felnőttekre a szobor üzenete? Közömbösek vagyunk? Elfordulunk a rászorulótól, nem vagyunk képesek a másikon segíteni? „Igen” — volt a főpásztor válasza, majd hozzátette, ez a hozzáállásunk az Isten iránti közömbösségről is árulkodik.

Ezután a püspök atya elmondta, gyakori, hogy azt hangoztatják, az Egyház nem foglal állást, nem ad útmutatást bizonyos vitatott, kritikus társadalmi kérdésekben. Miért a kritika, mikor az  Egyház minden szentmisében, tanításaiban csak a szeretetről prédikál? Az emberek nem követik a tanítását, nem segítik jobban a rászorulókat. Az emberek közömbössége éppen az Istentől való elfordulásuk következménye. Fontos, hogy a szeretet legyen az életünk legmeghatározóbb ereje. Ezután a megyéspüspök Ferenc pápa a Szegények I. Világnapjára megfogalmazott gondolatait idézte: „Fogadjuk be Isten szeretetét, kegyelmét és az irgalmasság, amely a Szentháromság szívéből fakad mozgásba hozza életünket.  Együttérzés és irgalmas cselekedetek lesznek a gyümölcsei a szükséget szenvedő testvéreink felé.”

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” A püspök atya végül Tamási Áron gondolatát idézte, majd hozzátette: „A hajléktalan embernek nem azért nincs otthona, mert nincs elég ház a világon, hanem azért mert nincs elég szeretet. Mert hol vagyunk otthon? Nem egy kőből épített házban, hanem a másik ember szívében, s azon keresztül Isten szívében. De ha nincs nyitott szív, nagylelkűség, szeretet egymás iránt, akkor nagyon is egyértelmű, hogy mi lesz a világ sorsa, és egyre többen lesznek, akik hajléktalanná válnak.

Másnap, 18.-án, szombaton a szobrot egész napra a Kossuth térre helyezték el. Délelőtt 10 órakor nagyon szép, megható megemlékezésen gondoltak a társadalom peremére szorult tagjaira. Beszédet mondott Tóth László római katolikus plébános, Oláh István, a református lelkész és Zuró József görögkatolikus káplán atya.

Végül egy érintett, Gyöngyösi Attila hajléktalan saját novelláját olvasta fel, amelyben megköszönte Istennek az életét, és kifejezte, az a legszegényebb, aki szándékosan elveti magától az egyetlen ajándékot, az isteni kegyelmet. Majd így fohászkodott: „Segíts Uram, hogy én is segíthessek, adj nekem tiszta szívet, hogy észre tudjam venni, mit kívánsz tőlem.”

A Katolikus Karitász debreceni csoportjának képviselői is jelen voltak, ők virágot helyeztek el a szobornál.

A rendezvényen közreműködtek a debreceni Svetits Gimnázium diákjai: Pallag Sára, Milán Ákos, Mezei Botond, Rácz Balázs, előadták: Albert Schweitzer: Az élet tisztelete (részlet), Reményik Sándor: Kegyelem című vers, Lackfi János: A hajlékkészítés zsoltára. Kovács Noémi alsó tagozatos diák az „Ó, én édes jó Istenem” kezdetű ősi székely himnuszt furulyán, majd énekelve adta elő.

A Hajléktalan Jézus szobor köré szerveződött debreceni programokat Fodor András püspöki helynök atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat debreceni csoportjának vezetője, valamint Szél Barnabás, a szervezet debreceni munkatársa szervezte.

A padon fekvő, pokrócába burkolózott, elesett embert ábrázoló köztéri alkotás Timothy Schmalz kanadai szobrász műve kettős üzenetet hordoz. Egyrészt felhívja a figyelmet, hogy lássuk meg Krisztus arcát a kirekesztett emberekben, másrészt együttérzésre hív az elesettek iránt.

A szobor kihelyezésének következő állomásai: november 20-21-én Kisvárda, 22-23-án Mátészalka, és 24-26-án Nyíregyháza

Kovács Ágnes

Sajtóiroda – Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye