Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

2017. november 11-én szombaton tizennegyedik alkalommal gyűltek össze egyházmegyénk zömmel 14-24 éves fiataljai, hogy tanúságtételeket hallgatva, csoportbeszélgetések keretében megszólalva, közös ének és játék résztvevőiként és két misztériumjáték nézőiként feldolgozzák a hősiesség témáját. Palánki Ferenc püspök atyával és egyházmegyénk papjaival szentmisén vettünk részt, ahol mindannyiunk letisztult és hősiességet követelő választási lehetőséget kapott püspök atyától: vagy szent leszel (a szentek hősies fokon gyakorolták az erényeket), vagy elkárhozol – nincs köztes megoldás.

Az egész napos program a regisztrációt követően a végzős szentimrés évfolyam Mi vagyunk a grund című produkciójával indult. „Álljunk bele, ha kell, bármi jöjjön is el…” – énekelték a szalagavató után, és az érettségi és felvételi előtt álló végzős fiatalok lelkesen a Pál utcai fiúk című musical jól ismert sorait, rögtön példaképként állítva minden résztvevő elé a kis Nemecsek és társai hősiességét, egyenességét.

Szent László király, egyházmegyénk védőszentje évében szervezőkként fontosnak tartottuk, hogy a FAVÉT-on is példaképként állítsuk hős királyunkat a résztvevők elé. Kaszásné Tóth Judit igazgatóhelyettes vezetésével egy interaktív foglalkozáson vehettünk részt, ahol a Thuróczy Krónika fametszetének elemzése révén ismerhettük meg Szent László hősiességét és vallásosságát.

Barkóczi Zsolt tanár úr, Stilman Anna 8.b osztályos iskolatársunk és csapattársaik révén egy kyokushin karate bemutatót láthattunk és a tanúságtételből megértettük, hogy miért jó, ha a mindennapi élet nehézségeihez is küzdelemre kész, hősies lelkülettel, kitartással és fegyelmezettséggel állunk. Ha sportolunk, ilyen téren is fejlődik az egyéniségünk, személyiségünk.

Gaga Zsuzsa, az Egyházmegyei Ifjúsági Iroda tanúságtévője olyan élethelyzettel kapcsolatban hangsúlyozta a hősiesség fontosságát, amit senki nem vár, mégis mindenkinek fel kell készülnie rá: ha súlyos betegség alakul ki nálunk. Zsuzsa néni tanúságtételéből bátorítást kaptunk, hogy a Jóistenbe kapaszkodva ebben a nagyon szomorú és nehéz helyzetben is hősiesen, másokat motiváló és bátorító módon helyt lehet állni, és hogy merjük odabízni Istenre a sorsunk alakulását.

Ebben az évben is nagy örömmel fogadtuk szentimrés öregdiákjainkat, akik képviseletében Sziklai Dávid ötödéves kispapunk a hivatásválasztás kihívásairól és az ezekhez szükséges hősiességről beszélt tanúságtételében. Nagy Dániel slam-ben is megszólított bennünket a hősökről. Két nyolcadikos iskolatársunk, Keszler Bernadett és Ványi Zsombor pedig egy gyönyörű énekkel erősítették meg bennünk a hallott és látott tartalmak befogadását.

A 11.b osztály tagjai egy közös megmozgatással, játékkal frissítettek fel bennünket: szuperhősként pózolva videó készült rólunk, egy valóban felpörgető közös koreográfiára mozoghattunk, mentőcsapatként egy próbababát és egy játékbabát adogathattunk körbe, és lufikat is különválogattunk reptükben.

Hollósy Tibor tanár úr egy nagyon érdekes, komolysággal és humorra is fűszerezett előadásban beszélt a történelemből ismert nagy hősökről és hőstetteikről, valós személyeket és eseményeket példaként állítva elénk.

Lukács Krisztina, a Magyarországi Billings Központ vezetője a családanyaság hősiességéről, a családanyák mindennapi feladatairól és a családanyák védőszentjéről, Szent Gianna Beretta Molláról (magyarosított nevén Molla Szent Janka) szólt hozzánk tanúságtételében.

A kis misztériumjátékból megérthettük, hogy hősiességre minden korban szükség volt: mi hősként tekintünk a hitükért mártírhalált vállaló őskeresztényekre, és talán lehetséges, hogy ők pedig hősként tekintenek a mai keresztényekre, akik hűségesek és kitartóak a napi feladataikban és egy igazán mindenféle tannal elárasztott modern világban tisztán őrzik az első keresztényektől kapott hitet.

A csoportbeszélgetéseken közösen meghatároztuk, hogy mit jelent hősnek lenni: segítőkészséget, önfeláldozást, bátorságot, kitartást, példamutatást. Megosztottuk egymással, hogy kiket tekintünk hősöknek, akár kitalált karakterek, akár a történelemből vagy mindennapi életünkből ismert személyek közül. Közösen gondolkoztunk arról, hogy hol szeretnénk az életünkben hősiesen helytálló társakkal, emberekkel találkozni, és hogy a saját életünkben miben szeretnénk hősiesek lenni. Ha például tíz év múlva jó családanyák vagy családapák szeretnénk lenni, vannak dolgok, amiket most el kell döntenünk, amikhez már most ragaszkodnunk kell, és amikkel már most elő kell készítenünk annak a lehetőségét, hogy tíz év múlva akár szülőként, akár a karrierünkben, akár az addigra kiformálódó jellemünkben valóban olyanok lehessünk, amilyennek most elképzeljük magunkat.

Felemelő volt püspök atyával a szentmisén való részvétel és erőteljes volt püspök atya felszólítása: valóban nincs köztes, áthidaló megoldás, és nekünk döntenünk, és a döntésünkben kitartanunk kell.

Az ebédidő közben választható táncház fokozta a jó, fiatalos hangulatot, nagyon köszönjük Kocsmár Sándornak, hogy elfogadta a meghívásunkat és hogy ismét megmozgatott, felpörgetett bennünket.

A misztériumjáték Mózes, Sámson, Dávid, Dániel, Eszter történetével és több újszövetségi jelenettel – angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, az Úr Jézus megkeresztelkedése, a vérfolyásos asszony, Lázár föltámasztása, Jézus feltámadása – szólított meg bennünket gyönyörű, erőteljes zenével, látvánnyal, táncos és harcias jelenetekkel. Nagyon szép volt, sokan meghatódtunk.

A misztériumjáték ebben az évben több mint száz ember teljesen összehangolt munkáját követelte meg: egy tizenöt fős öltöztető-kellékes csapat, a több mint nyolcvan fős szereplő csapat, a technikusok, díszletépítők, színpadépítők mind három héten át dolgoztak együtt, hogy mindez létrejöhessen. Az egyik szervező elmondása szerint „az a legjobb a FAVÉT-ban, hogy olyan embereket ismerhetünk meg, akiket a rendes órarendi keretek között nem lenne lehetőségünk, és a közös tevékenység – akár a koreográfia megtanulása, vagy a kellékek közös készítése - összehoz bennünket”.

Két nappal a FAVÉT után még mindig a hatása alatt vagyunk, és nem tudtuk még kipihenni magunkat, hiszen az utómunkálatok – díszlet lepakolása, rengeteg kellék szortírozása és elraktározása, színpad lebontása – még most sem értek véget teljesen, de az biztos, hogy már tervezgetjük a következő FAVÉT-ot… Úgyhogy FAVÉT 2018, mi következünk, ti következtek. J Hajrá, csak hősiesen. J

A végzős szentimrés szervezők J