Megható történelmi pillanatnak lehettünk tanúi az immár római katolikus ajaki Tamási Áron Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde ünnepélyes tanévnyitóján. Az intézmény ettől évtől kezdve a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alá tartozik. 1949-ben az államosítás idején az ajaki általános iskola faláról is lekerült a kereszt. Akkor Grunda Istvánné, az iskola takarítója engedélyt kért rá, hogy hazavihesse a keresztény szimbólumot. Haláláig otthonában őrizte, majd — a következő generációra — fiára bízta a keresztet. Több mint 60 év után a szintén elhunyt Grunda Istvánnak a felesége — aki ebben az évben már a 90. életévét is betöltötte —, úgy gondolta, hogy eljött az ideje annak, hogy a kereszt visszakerüljön a helyére.
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye életében is különleges ez az év, hiszen a köznevelési intézményei sorába először tartozik bölcsőde. Így az ajaki intézményben már egészen kicsi kortól jelen lehet a keresztény nevelés. A szabolcsi települést paptermő falunak is mondják, hisz az elmúlt évtizedekben itt sok hivatás született. Többek között dr. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora is innen származik, aki jelenlétével megtisztelte az ünnepi tanévnyitót.
Palánki Ferenc megyéspüspök a Veni Sancte szentmise homíliájában először az evangélium (Mt 16,21-27) utolsó mondatát emelte ki, amely szerint Jézus azt mondja: az Emberfia eljön és „megfizet mindenkinek tettei szerint” (Mt 16,27). A főpásztor hangsúlyozta: „Ez a mondat számunkra lehet fenyegetés, vagy örömhír. Jézus itt az ígéretét fogalmazza meg, mert akik a tanítása szerint élnek, azoknak megadja az igazi jutalmat. Mi emberi módon gondolkodunk. Erre Jézus azt mondja, bűn az, ha Istent kihagyjuk az életünkből, viszont ha állandóan keressük az ő akaratát, akkor a keresztény erényeket gyakoroljuk. Az is az emberi gondolkodásunkra utal, hogy a jó emberrel nem történhet rossz. Pedig a realitás mást mutat, csak abban is meg kell találnunk azt a többletet, amely összekapcsol Istennel bennünket akkor is, amikor szenvedünk, keresztet hordozunk. Jézus nem szenvedésre ítélt bennünket, hanem meghívott a kereszthordozásra. „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen (Mt 16, 24-24) minden nap. Ebben nincs nyári szünet, pihenőnap, mert a kereszt nem más, mint másokért meghozott áldozat. A szeretetben tehát nincs szünet. A katolikus oktatásnak és nevelésnek is az a lényege, hogy igyekszünk fejleszteni azon képességeket a gyermekekben, amelyek segítik majd őket abban, hogy másokért éljenek.”
Ezután a főpásztor a szülőkhöz és a pedagógusokhoz fordulva elmondta, az egyházmegye segíteni szeretné, hogy az eddig is kiváló munkát végző intézmény még jobb lehessen, és még inkább kötődjön, ragaszkodjon ahhoz az irányvonalhoz, amely az itt élők lelkében benne van. „Mi nem evilági sikerekre törekszünk, örök életért dolgozunk, örökre tervezünk” — hangsúlyozta a püspök, majd Hamvas Béla filozófus gondolatára utalt, aki szerint a siker helye az utca, a dicsőségé pedig a szívek titkos kamrája. Az evilági sikerek, a gazdagság, karrier lehet érték, de ha mindezt Isten nélkül építjük fel, nem leszünk boldogok. A katolikus iskolában az a cél, hogy a fiatalok szívei ne elsősorban evilági dolgokra nyíljanak meg, hanem az isteni tanítás szerint a másokért való létezésre.
Végül a püspök atya az utcagyerekeket nevelő Néri Szent Fülöp példáját emelte ki, aki nem fogadta el a bíborosi kinevezést — annak ellenére, hogy azzal evilági karriert futott volna be —, hanem a mennyországot jelentő gyerekeket választotta. A főpásztor kérte a pedagógusokat, szülőket, ők is úgy nézzenek a gyermekekre, hogy lássák bennük a mennyországot, Isten dicsőségét válasszák életük minden pillanatában.
Közös, egyhangú döntés eredménye a katolikus nevelés az iskolában
A szentmise utáni tanévnyitón először Rozinka Mihály, az intézmény igazgatója köszöntötte nagy szeretettel az elsős gyermekeket életüknek nagy pillanatában és egy ígéretes, izgalmas utazást ajánlott fel nekik, amelyeket átélhetnek majd az iskolapadban.
Az alsós és felsős tanulókat pedig arra kérte, törekedjetek a négy sarkalatos erény elérésére: az okosságra, melynek birtokában ki tudják választani a lehetőségeik közül a legcélravezetőbbet; az igazságosságra, mely képessé teszi őket mások tiszteletben tartására; a lelki erősségre, ami kitartóvá tesz a jóért való küzdelemben és a nehézségek elviselésében és negyedikként pedig a mértékletességre, ami a túlzásokkal szemben a test és a lélek harmóniáját jelenti.
Ezután az igazgató elmondta, kollégáival azon generációhoz tartoznak, akik nem látták, csak tanulták és szüleiktől-nagyszüleiktől hallották, hogy valaha az ajaki iskola minden osztályának falán kereszt függött. Nem felkerül hát a kereszt az ajaki iskola falára, hanem visszakerül. Az igazgató kifejtette, a gyermekeiket eddig is vallásosan nevelő szülők döntő többségének akarata ez, és pedagógusainak egyhangú döntése, akik úgy gondolják, hogy a 2000 év óta időt állónak bizonyult keresztény értékrend és az Istenbe vetett hit továbbra is legbiztosabb alapja gyermekei nevelésének, amelyet az Ajakon jelen lévő és működő történelmi egyházak közreműködésével az utóbbi évtizedekben megerősödött ökumenikus szellemben kívánnak folytatni.
„Ez is rendben van”
„Ez is rendben van” — folytatta a beszédek sorát Kerekes Miklós, Ajak polgármestere, aki örömét fejezte ki, hogy egyházmegyei fenntartásba került az iskola. Mint ahogy az is rendben van, amit már a rendszerváltás óta várnak a faluban, hogy visszakerüljenek a keresztek a tantermek falára. Köszönetét fejezte ki mindezért és biztosította az iskolát a helyi önkormányzat további támogatásáról. Majd Tamási Áron gondolatára utalva elmondta mi nem sírokat ásunk, hanem fundamentumokat építünk. Ehhez fejezte ki jókívánságait a polgármester, és sikeres, Isten kegyelmében gazdag tanévet kívánt mindenkinek.
Gáspár Mátyás atya, az iskola lelkivezetője megható pillanatnak nevezte az immár katolikus iskolai jelenlétét a városban. „Ezer év az Isten szemében annyi, mint a tegnapi nap, ami tovatűnt. Isten malmai lassan őrölnek, de biztosan” — fogalmazott a plébános, majd hangsúlyozta, teljesült a vágyuk, hogy mindenki az Istent dicsőítse, mert az Ő munkája csodálatos. Ezután Mátyás atya elmondta, amikor eldőlt, hogy az egyházmegye átveszi az iskolát Grunda Istvánné felkereste és felajánlotta az eddig őrzött keresztet.
A tanévnyitó záró mozzanataként Dolhai Lajos rektor atya áldotta meg a kereszteket.
Kovács Ágnes