Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a 2017/18-as tanévtől két köznevelési intézménnyel — a nyírtelki Szent Anna Általános Iskolával és az ajaki Tamási Áron Általános Iskola, Óvoda és Bölcsődével — gazdagodik, így már összesen 10 intézményében az óvodás kortól a középiskolás korral bezárólag 5093 gyermek kezdi meg az új tanévet. Az egyházmegyei ünnepélyes tanévnyitón 680 fő pedagógus, technikai dolgozó, lelkivezető vett részt 2017. augusztus 24-én a debreceni Megtestesülés-templomban, ahol először Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be Veni Sancte szentmisét, majd dr. Gloviczky Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke, Dr. Csáky Tibor, a Váci Egyházmegye EKIF igazgatója és Molnár Katalin, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye EKIF Főigazgatója tartott előadást. A rendezvény befejező részében pedig Palánki Ferenc megyéspüspök átadta a két átvett intézmény eddigi vezetőinek Horváth-Bócsi Irénnek (Nyírtelek) és Rozinka Mihálynak (Ajak) a további vezetői megbízást, valamit Popovics Ferencnének, a fülöpi Néri Szent Fülöp általános iskola és dr. Bódis Zoltánnak a debreceni Szent József Gimnázium igazgatóinak meghosszabbította intézményvezetői mandátumát.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában — Szent Bertalan apostol ünnepén — az apostol küldetésére irányította a figyelmet, amely minden megkeresztelt embernek a hivatása. Fülöp apostol, amikor Jézussal találkozott, élményként, igazi örömhírként számolt be erről Bertalannak. A pedagógusoknak, másokért élőknek első és legfontosabb hivatásuk, hogy legyenek olyan pillanatok az életükben, amelyek a rábízottaknak is életre szóló élményt jelent. Ezután a püspök atya hangsúlyozta, az Egyház azért vesz át iskolákat, mert ennek a találkozásnak az élményében szeretné részesíteni a fiatalokat.

„Jézus Bertalanra tekintett és azt mondta, íme, egy igaz ember, akiben nincs kétszínűség. Tegyük fel a kérdést önmagunknak — folytatta a püspök atya —, hogyan nézünk azokra az embertársainkra, akiket pogányoknak tartunk. Nézzünk rájuk szeretettel, jósággal, Isten szemével, hogy elinduljon a megtérés, fejlődés, növekedés folyamata a szívükben.”

Gárdonyi Géza író szerint a pedagógusok lámpásként világítanak a sötétben. A főpásztor hangsúlyozta, a pedagógusnak nem a sötétséggel szemben kell meghatároznia önmagát. Identitásuk azt jelenti, hogy a sötétségben lévőkért munkálkodjanak, hogy megtörjék annak hatalmát az emberi szívekben. Az oktató-nevelő munka tehát azt jelenti, hogy nem bántjuk, hanem a szeretet parancsára tanítjuk őket, hogy boldogok legyenek, mert „senkit nem lehet jóvá szidni, csak jóvá szeretni” (Böjte Csaba atya).

Ezután a megyéspüspök kiemelte: „nemcsak a tudást kell átadni a tanulóknak, hanem életformát, emberséget, jóságot, értékeket. Ebben pedig óriási a pedagógusok felelőssége, mert egyszer majd mindannyiunk előtt megnyílik az ég és számot kell adnunk arról, hogyan teljesítettük hivatásunkat, apostolságunkat, küldetésünket (vö. Jn 1,51). A felelősségtől ne rettenjünk meg, hanem vállaljuk azt, tudjuk, hogy elsőre kell jó döntéseket hozni, jól szeretni és a végén jól meghalni. A másokért odaadott élet a biztosítéka annak, hogy Krisztushoz hasonlítunk, aki értünk meghalt és feltámadt, hogy vele együtt mi is feltámadjunk.”

Dr. Gloviczky Zoltán „Változások és fejlesztések” című előadásának témájára utalva örömmel jelentette be, hogy a következő tanévben nem nagyon lesznek változások. Majd Ferenc pápa még Buenos Aires-i püspöki szolgálata idején írt könyvének gondolatát hangsúlyozta, amely arról szólt, hogy a nevelés legfontosabb alapja és mozgató rugója a remény, ennek aktív megfelelője pedig a kreativitás. Az elnök kiemelte, ez a kreativitás azt jelenti, hogy amikor elkezdődik a tanév, és megjelennek a csillogó gyermekszemek, akkor fogjuk észrevenni, hogy mégis vannak kihívások és változások ebben a tanévben is, amelyeket nem az oktatáspolitika, a hivatal, a fenntartó fog diktálni, hanem a ránk bízott gyermekek. Az újdonság, a kreativitás igénye tehát ott lesz a mindennapunkban.

Ezután Gloviczky Zoltán néhány olyan iskolákra, pedagógusokra vonatkozó változásra irányította a jelenlévők figyelmét, amely meghatározza a tanévkezdést. Így szólt többek között a pedagógusbérről, a tankönyvellátásban történt változásokról, a fenntartónak szóló oktatási infrastrukturális fejlesztésekről, az intézményvezetőket érintő Közoktatás Informatikai Rendszer (KIR) újdonságairól, pedagógusminősítési, tanfelügyeleti eljárásokról, iskolaérettség vizsgálat és érettségi vizsgarendszer fejlesztéséről és a szakmai ellenőrzésről.

Dr. Csáky Tibor atya előadásában a Váci Egyházmegye köznevelési intézményeiben szerzett tapasztalatairól számolt be. Ők 30 intézményt üzemeltetnek; 7 középiskolát, 20 általános iskolát és 13 óvodát, ezekben átfedések is vannak. Először az előadó többek között azon kérdésre kereste a választ, hogy milyen az Isten pedagógiája, szociológiai vonatkozásban, hogyan közli az üdvössége örömhírét. Az isteni pedagógia szabad hívást jelent. Jézus pedagógiája szerint 12 apostolt választott, akik között semmiféle hatalmi jel nem fordult elő. Isten ezt ma is ugyanúgy valósítja meg. Jézus olyan közösséget alapít, amely nemcsak maga körül forog. A világért van, de oly módon, hogy maga nem lesz világ, nem oldódik fel benne, hanem megtartja kontúrjait.

Ezután Tibor atya az iskolák átvételével, alapításával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kérdés az, mit jelent a hegyre épített város, amelynek nem a nagysága a fontos, hanem, hogy hegyre épüljön. Ez azt jelenti, hogy meddig képes valóságosan fenntartani a köznevelési intézményeit úgy, hogy az üdvösség látható jelét hordozza. Ezt kell átgondolni, amikor az Egyház iskolát vesz át.

Az EKIF igazgató ezután visszatekintett az elmúlt évtizedekre, amikor adott volt a keresztény családi modell. 1948-ig több mint 3000 iskolát működtetett az Egyház Magyarországon, majd 1990-ben újra indult az evangélium szabad hirdetése, de ez a két dimenzió (keresztény család, keresztény iskola) már nem tudott újra megjelenni, mert minden megváltozott. Szekularizálódott a világ, szétesett a család, ahonnan most érkeznek a gyerekek a keresztény értékrendű iskolákba.

„Meg kell tehát vizsgálni a mai korban hogyan tud az egyház hiteles, hegyre épített város lenni. Minden gyermek az Isten képmása akár megkeresztelt akár nem. Az Isten álmodik mindannyiunkról. Az EKIF feladata pedig nemcsak a törvényesség betartása, az ellenőrzés, hanem az, hogy a keresztény üzenet megérkezzen azokhoz, akik valamilyen reménnyel hozzánk küldték a gyermekeiket” — hangsúlyozta többek között Dr. Csáky Tibor atya.

„Ne hagyj Uram, megülepednem,

Sem eszmében, sem kényelemben.

Ne tűrj megállni az ostoba van-nál,

S nem vágyni többre kis mái magamnál.” (Sík Sándor: Ments meg Uram!)

Ezekkel a gondolatokkal kezdte „Növekedés az új tanévben” című előadását Molnár Katalin, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Köznevelési Intézményei főigazgatója, aki elmondta, az intézményrendszerünk bővítésén túl egyfajta mélyebb, szellemi gazdagodást is tapasztal. Az előadó hangsúlyozta, az iskola akkor lesz katolikus, ha engedjük, hogy Isten áthassa az épületeket, a szíveket és az elmét.

Molnár Katalin kifejtette, egyre nagyobb az igény a társadalomban az egyházi iskolákra, ez kihívást is jelent, amelyre kielégítő választ kell adni. Jól érzékelhető ez különösen a kis településeken, ahol egy-egy intézmény meghatározó szellemi központ, s együtt kell élnie a település vezetőivel, lakóival. Az EKIF igazgató szerint az egyik legfontosabb kihívás a fogyasztói társadalom követelményeivel szembenézni – reklámok, feliratok, média -, ahol a boldogulás fogalma felette áll minden értéknek. „Mi szemben megyünk ezzel a mentalitásal; számunkra a boldogulás fogalma nem előzi meg a becsület, a tisztesség, az őszinteség értékeit. A másik óriási kihívás, vajon képesek vagyunk-e megszólítani az átvett iskolák, óvodák pedagógusait, munkatársait; tudunk-e olyan biztonságot nyújtani, amelyben jó együtt lenni, alkotni, nevelni; tudunk-e olyan boldogság-utakat mutatni, amely vonzó azoknak a kollégáknak is, akik eddig nem ismerték ezt az utat” — hangsúlyozta Molnár Katalin, majd hozzátette, a katolikus iskola legkényesebb pontja a pedagógus, mert minden rajtuk múlik. Mindenki arra lesz kíváncsi, milyen elvárásokat fogalmaz meg az egyház, a fenntartó egyházmegye, és hogy ennek Ő hogyan tud majd megfelelni: szakmai, életviteli, hitéleti szempontból.

Ezután az előadó kérte a pedagógusokat, hogy az oktató-nevelő program egyik fő pillérét a remény növelése határozza meg. Mint mondta, a ma fiataljainak erre a reményre, szeretetközösségre van a legnagyobb szükségük.

A tanévnyitón közreműködött a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium AMI tanárainak kórusa.

2017. szeptember 1-jétől az egyházmegye köznevelési intézményei a következők:

1994. Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda – Kisvárda

1994. Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola – Nyíregyháza

1996. Szent József Általános Iskola,Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium – Debrecen

2011. Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola – Mátészalka

2012. Szent János Katolikus Óvoda, Egységes Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola és AMI – Egyek

2013. Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium – Nyírbátor

2016. Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola – Fülöp

2016. Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola – Geszteréd

2017. Szent Anna Általános Iskola – Nyírtelek

2017. Tamási Áron Általános Iskola, Óvoda és bölcsőde — Ajak

Kovács Ágnes