Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Közel 1000 zarándok vett részt azon a Fatimai engesztelő imaesten, amelyet 2017. május 13-án, a Szűzanya fatimai jelenésének 100. évfordulóján, Mátészalkán a Ráckerti-templomban tartottak. Az imádságokat október 13-ig minden hónapban 13-án, a jelenések napján tartják. Az imaest délután ½ 6-kor kezdődik népi imádságokkal, ezt követően 7 órakor parakliszt, ½ 8-kor pedig rózsafüzért imádkoznak a hívek, végül 8 órakor római katolikus szentmisén vesznek részt. Az imaestet városi gyertyafényes, énekes körmenet, majd áldás zárja. Az imaestre nemcsak a mátészalkaiak, hanem a környező településekről, sőt határon túlról is érkeznek rendszeresen zarándokok.

A szatmári esperesi kerületben 1994-ben Mátészalka fogadta a Magyarországra érkező fatimai vándorszobrot, ahová másfél napon keresztül az egész területről érkeztek az emberek imádkozni. Ennek emlékére került egy fatimai Szűzanya szobor a Ráckerti-templomba, majd az akkori plébános, néhai Miklós Dezső atya megszervezte, és rendszeressé tette az engesztelő imaesteket.

Az idei imaest vendége Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt, aki szentmisét mutatott be a jelenlévő papokkal együtt. „Olyan jó Szűz Máriához fordulni, a pártfogását kérni, megérezni, hogy segít, gondol ránk.” — kezdte prédikációját a megyéspüspök a fatimai jelenések 100. évfordulóján, megemlékezve azokról az édesanyákról is, akik hitünk szerint már a mennyországban vannak.

A főpásztor Szűz Mária szerepéről elmélkedve elsőként azt emelte ki, hogy az apostolok Jézus Krisztus feltámadása után a Szentlélek kiáradásáig Máriával együtt imádkoztak. Mária tudta, milyen nagy dolog, ha valakinek az életébe belép az Isten, hiszen Ő Jézus fogantatásának pillanatában találkozott a Szentlélekkel.  

Hinni azt jelenti, hogy a sötétségben ragaszkodunk ahhoz, amit a világosságban látunk

„A Szentírásban nincs arra utalás, hogy Jézus Krisztus a feltámadása után megjelent volna az édesanyjának.  A tanítványaival azért tette ezt, hogy hitre vezesse őket. Ilyen értelemben Máriának nem volt erre szüksége, hiszen Ő volt az egyetlen örökmécs, amely soha nem aludt ki. Hinni azt jelenti, hogy a sötétségben ragaszkodunk ahhoz, amit a világosságban látunk. Mária a nagy fényességben Gábriel angyalt látta, ezért a sötétségben, a szenvedésben, a kereszt alatt sem esett össze. Ott kapta ajándékba az egyházat képviselő tanítványt, és bennünket, a pártfogoltjait. „Amikor Jézus meglátta, hogy ott áll anyja és az a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: »Asszony, íme, a te fiad!« Azután így szólt a tanítványhoz: »Íme, a te anyád!« És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány” (Jn 19,26–27). Ezért tekinthetünk úgy rá, mint édesanyánkra, pártfogónkra.” — hangsúlyozta a főpásztor.

Mária Jézus legelső tanítványa

„Mária legfontosabb feladata, hogy az embereket Jézus tanítványává tegye, az apostoloknak is és minden hívő keresztény embernek ez a küldetése.” — Palánki Ferenc püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a feltámadás után az apostolok azért is keresték Mária társaságát és imádkoztak vele együtt, mert maguk is rádöbbentek, mit jelent Jézus tanítványának lenni, akinek legelső tanítványa az Ő szent anyja volt. Mária, a fogantatás kezdetétől tudta, hogy mi a Fia küldetése, akkor is, amikor Jézus a következőképpen válaszol tanítványainak édesanyja érkezésére – „Ki az anyám s kik a rokonaim? Aztán kitárta tanítványai felé karját, s így szólt: Ezek az anyám és testvéreim! Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám” (Mt 12,48). Mária számára sokkal fontosabb volt a lelki kapcsolat Szent Fiával. A tanítványok azt tanulhatták meg tőle, mit jelent Jézust követni, vállalni a keresztet, igent mondani mindarra, amit az élet szeretetből hoz, és reménnyel telve hordozni életünk keresztjét másokért.

Mária az irgalmasság anyja

Ezután a püspök atya záró gondolatként Varga László kaposvári megyéspüspöknek 2017. május 13—án Kaposváron a püspökké szentelésén és beiktatásán mondott beszédére utalt, ahol elhangzott: azt szeretné, ha minél több emberen keresztül megjelenne a földön Isten irgalmas szeretete. Varga László püspök jelmondata egyetlen szó: Irgalom, amely isteni tulajdonság, de nem jelent isteni gyengeséget, hanem a szeretet hatalmát. A főpásztor kiemelte, ebben is példát mutatott nekünk Szűz Mária, mint az irgalmasság anyja, aki megtanít arra, hogyan kell egymásnak irgalmazni.

„Mária azért jelenik meg a világban, mint ahogyan tette ezt 100 évvel ezelőtt is, hogy üzenetet hozzon az isteni világból.  Először is meghív bennünket, hogy imádkozzuk a rózsafüzért, odafigyelve, rácsodálkozva Isten misztériumára, meghív bennünket az engesztelésre, bűnbánatra, a békére. Fatimában meghívta a gyermekeket, hogy imádkozzanak a békéért. Ferenc pápa a béke zarándokaként jellemezte magát a 100 évfordulón Fatimába tett zarándoklata során. Ma háborúban élünk, ezért kell imádkozni a békéért, mert az az Istentől származik és el kell juttatni embertársainkhoz. Az irgalmas szeretet megállítja a bűn folyamát, erre, a földön az irgalmas szeretet megjelenésére kaptunk meghívást.”

„Mária a példaképünk, segít bennünket, és csodás jelenései ráirányítják a figyelmünket arra, hogy a mi földi életünk nem ér véget a halálunkkal. Megkezdett örök éltünk van, ahol együtt lehetünk a szentekkel az égi Édesanyánkkal, akihez fohászkodunk a tőle tanult imádsággal: „Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.”

Boldogságos Szűz Mária, Fatimai Szűzanya, könyörögj érettünk!” — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

A rózsafüzér közösségben való imádkozásának módja:

http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=14

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Sajtóiroda