Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Kihelyezett 3 napos szakmai tanácskozáson vettek részt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye köznevelési intézményeinek igazgatói, igazgatóhelyettesei, óvodavezetői, kollégium és AMI vezetők, valamint az egyházmegyei szociális intézmények vezetői. A tanácskozás kirándulással egybekötött közös szakmai tapasztalatcsere is volt, ismerkedtünk Erdőtelek és a környék nevezetességeivel, valamint az egyházmegyei EKIF főigazgató és a gazdasági igazgató tájékoztatása után közös beszélgetés indult el a jövőbeni feladatokkal kapcsolatban.

Így jártunk az erdőtelki Arborétumban, amelynek növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll. A több, mint 700 faj között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhattunk. A bejáratnál hatalmas termetű krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Igen érdekesek a lassan növő tiszafák, melyek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való, hiszen ágai 90 m-re elnyúlnak. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát és a kínai selyemfenyőt. Szokatlan látványt nyújt itt az Alföldön a hatalmas bükkfa. De láthattunk itt 100 éves kocsányos tölgyet és cukorsüveg fenyőt is. Sétánk során találtunk óriás életfát, fehértölgyet, vasfát, folyami cédrust, kínai mamutfenyőt és puffadt termésű csörgőfát. A kertben pompázik még számos örökzöld (magyal, aprólevelű kecskerágó, borbolya, erika), díszcserje (madárbirs, trombitafolyondár, rózsalonc, orgona) és a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény. Az arborétum téglakerítéssel elválasztott, angolparkszerűen kialakított részében található a mesterségesen kialakított tó, mely vízinövények, halak, békák, siklók élőhelye.

A találkozóra ellátogatott Palánki Ferenc megyéspüspök úr, szentmisét mutatott be, amit jó hangulatú vacsora és beszélgetés követett.

Eljutottunk a kisnánai várba, amely a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.

A Hanyi kápolna megtekintése után, a Feldebrői templomban a gondnok úr vezetésével ismerkedtünk a történetével. Az igazi szenzáció az érintetlenül fennmaradt altemplom, ahova egy lépcsőn juthatunk le a templom belsejéből. A közel ezeréves építményben igazán érezni lehet az évszázadok súlyát, rendkívül misztikus a sűrű sorban álló, felfelé keskenyedő, az élőfát utánzó vaskos oszlopokkal tagolt altemplom. Középen egy boltozott sírkamrát és egy oltár maradványait láthatjuk. Érdekes, hogy a felső templom és az altemplom hajója kis, félköríves ablakokkal is összekapcsolódott, így a hívek fentről követhették az altemplomban folyó szertartásokat. A sírkamrába is nyílt két kerek letekintő ablak. A boltíveken XII. századi töredékes freskórészleteket láthatunk; a szentélyben Krisztus képét és a négy evangélista jelképét találjuk, a legjobban fennmaradt kép pedig Káin áldozatát és a testvérgyilkosságot ábrázolja. Közös énekléssel „vettük birtokba” az altemplomot.

Az egyházmegyei 8 intézmény magasabb vezetői kicsit megállva a mindennapok teendői között, pihentek és feltöltődve a kirándulások emlékeivel, a közös beszélgetésekkel, a feladatok egyeztetésével érkeztek vissza Debrecenbe, hogy ki-ki saját településére visszaindulva folytathassa az érettségi vizsgák és a tanév zárása előtti szakmai munkáját.

Molnár Katalin

EKIF főigazgató