Végeken szolgálók találkozása - Ez is lehetett volna a címe, a Szent József Plébánia jubileumi készületéhez tartozó előadássorozat második alkalmának 2017. február 15-én. Heidelsperger István atya a keleti végekről, Mátészalkáról érkezett az egyházmegye legnyugatibb településére, Egyekre, hogy megtartsa előadását a Rózsafüzér társulat hivatásáról. Megosztotta saját közössége tapasztalatait, hagyományait, kegyelmi ajándékokat termő imagyakorlatait.
Az Egyeki Szent József Plébánia közösségi terme most még inkább teleház volt, mint egy hónappal korábban. István atya kedves emlékeket idézett a gerendás, fehérre meszelt közösségi terembe lépve. Párhuzamot vont közte és a nagymamája tiszta szobája között, melyben az első rózsafüzér imádságot hallotta tőle. Személyes hangú, közvetlen előadásában Szent II. János Pál pápa és Bellon Gellért gondolatait idézte. Több saját élményt tárt a találkozón részt vevők elé a rózsafüzér imádságról, melynek szerinte nem érhetünk a végére, csak abbahagyhatjuk. „A rózsafüzér imádság végzése során együtt szemléljük a napként tündöklő Jézus arcot a szemlélődés ősképével, a boldogságos Szűzanyával. Az ő tekintetén keresztül emlékezünk Krisztus misztériumára, s kerülünk harmóniába azzal, amit Mária szemlél, az ő Szent Fiával.”
Ezután István atya öt pontban sorolta fel az ellenérveket, melyet a rózsafüzér imádság gyakorlásával szemben szoktak felvonultatni. Ezeket mind, rendre visszafordította és annak áldásos pozitívumait mutatta be.
Záró gondolataiban arra hívta fel figyelmünket, hogy jubileumi ünnepségeink során ne felejtsük el megerősíteni rózsafüzér közösségeinket.
Az Üdvözlégy Mária kezdetű imádság után szeretetvendégség keretében cseréltük ki gondolatainkat, s lélekben már készülünk a tavaszi, harmadik találkozásra.
Papp Ágoston