Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében élő és szolgáló szerzetesek együtt ünnepeltek és újították meg fogadalmukat február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén — a megszentelt élet napján a debreceni Szent Anna-székesegyházban, ahol Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be. A szentmise előtt a hagyomány szerint a főpásztor gyertyaszentelési szertartást végzett a templom bejáratánál.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájának elején köszöntötte a jelenlévő szerzeteseket, a nővéreket, majd rámutatott, ezen az ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Mária ezzel mintegy odaáldozta Jézust az Istennek. A főpásztor hangsúlyozta, a szerzetesek is ezt teszik, a templomban odaszánják az életüket. Minden ilyen gesztus, hivatástörténet az Isten csodája. Jézus mindannyiunkat meghívott a megszentelt életre, de a szerzeteseknek különleges kegyelmet, hivatást adott, hogy megmutassák a világnak, érdemes a boldogító Istennek odaszentelni az életünket.

Ezután a püspök atya egy lelkes egyetemista diák gondolatait idézte, majd hozzátette, ma olyan fiataljaink is vannak, akik mernek vállalkozni arra, hogy Isten szeretetére válaszoljanak, és megvizsgálják az Istennel való kapcsolatukat, ami után rádöbbennek az Ő mérhetetlen szeretetére.

Isten mindenkit szeret.

Ha valaki felfogja ezt a szeretetet, jóságot, az életével válaszol, példát mutatva másoknak abban, hogy meg lehet szentelni a bűnös világot. A megyéspüspök hangsúlyozta, a szerzetesek világító gyertyaként mutatják meg, hogy az Istennek odaadott élet boldogító élet. Feltehetjük a kérdést: „Miért pont én?” „Az Istennek megakadt rajtam a szeme, és ez szíven talál engem.” Ez misztérium, ami előtt az ember értetlenül áll, amit nem tud felfogni. A püspök atya hozzátette, mindezt mi más is igazolja jobban, mint a missziós szolgálat vállalása a hazától több ezer km-re. Nyíregyházán a kamilliánus nővérek között Mangaly Chakku Mary Indiából és Marife de la Rama Sinogbuhan a Fülöp-Szigetekről érkeztek.

A találkozás ünnepe

Ezután Palánki püspök atya mint a találkozás ünnepére irányította a figyelmet és elmondta, XVI. Benedek pápa gondolata szerint a keresztény élet, a hit kezdete nem egy ideológia, eszme, hanem találkozás az élő Istennel. Egy ilyen találkozás után az ember már nem tud úgy élni, mint azelőtt. A keresztény élet ekkor kezdődik el: „Találkoztam Istennel és elindultam, hogy teljesítsem az ő álmát, akaratát.” Csodálatos érzés megtapasztalni, hogy az Isten szíve az ember szíve után vágyakozik. Amikor válaszolunk erre a vágyakozásra, érezzük, nem tudunk nagylelkűbbek lenni, mint az Isten. Tőle sokkal nagyobb szeretetet, ajándékot kapunk.

A püspök atya az Istennel való találkozás lehetőségeiként megemlítette az embertársi kapcsolatokat, közösségeket, a rászorulókat, imádságot, szentségeket is. Amikor szeretetben találkozunk egymással, akkor a hétköznapjaink is ünneppé válnak, meg tudjuk mutatni, hogy az életünk másokért odaadott élet, gyertyaláng élet, fölemészti magát, hogy másoknak fényt és meleget sugározzon. A szerzetesek, akik fogadalommal kötelezték el magukat a megszentelt életre, erről tesznek tanúságot a világnak. Hozzájuk hasonlóan az Isten szeretete bennünket is arra hív, hogy tanúságtevőkként mi is úgy ragyogjunk a világban, miként a csillagok — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Hat szerzetesrend működik az egyházmegyénkben

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében jelenleg 6 szerzetesrend működik, mintegy 26 fővel. Nyíregyházán a Kamilliánusok; a Szent Kamill leányai; a Segítő nővérek, Debrecenben a Boldogasszony Iskolanővérek; a Szent Domonkos Rend, Pócspetriben pedig a Vianney Testvérek a Tisztuló Lelkekért krisztushívők egyházmegyei jogú hivatalos társulása működnek.

1950-ben augusztus 30-án, amikor az Elnöki Tanács megvonta a magyarországi szerzetesrendek működési engedélyét, az egyházmegye területén 13 szerzetesrend működött. A szerzetesrendek feloszlatása után csak egy tanító rend működhetett ezen a területen, ezek közül Debrecenben a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek voltak jelen és irányítják ma is a Svetits Intézetet. A rend 2011. július közepén hivatalosan is felvette a Boldogasszony Iskolanővérek nevet.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét 1997-ben nyilvánította a megszentelt élet napjává II. János Pál pápa. A megszentelt élet ajándék az egész egyház számára, hiszen a szerzetesek egyéni és közösségi karizmái Isten egész népét gazdagítják. A szerzetes jel, amelynek hivatása, hogy emlékeztessen a szemmel nem láthatóra. Mint a gyertya a lángoló isteni szeretetre, az ember útját megvilágító fényre. Amint a gyertyát nem rejtik véka alá, úgy a szerzetesnek is láthatóan kell jelen lennie a világban, hogy betölthesse hivatását.

Kovács Ágnes

sajtóreferens

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye